![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2021\/03\/afgd.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n\u00c9s m\u00e9g messze nem teljes, a f\u0151v\u00e1ros nevezetess\u00e9geit tartalmaz\u00f3 lista. Ma egyik gy\u00f6ngyszem\u00e9vel ismerked\u00fcnk meg. Itt \u00e9p\u00fclt \u00e9s m\u0171k\u00f6dik az Eur\u00f3pa-szerte h\u00edres \u00e9s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 metr\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
Mint ismeretes, 1863. november 10-\u00e9n Londonban avatt\u00e1k fel a vil\u00e1g els\u0151 metr\u00f3j\u00e1t. F\u00f6ldrajzilag eur\u00f3pai, de a sz\u00e1razf\u00f6ld ter\u00fclet\u00e9n k\u00edv\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3. Eur\u00f3pa sz\u00e1razf\u00f6ldi r\u00e9sz\u00e9n az els\u0151 metr\u00f3 Budapesten \u00e9p\u00fclt, amelyet 1896. m\u00e1jus 2-\u00e1n nyitottak meg.<\/p>\n\n\n\n
Val\u00f3j\u00e1ban a budapesti metr\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete az Osztr\u00e1k\u2013Magyar monarchia megalakul\u00e1s\u00e1t meghirdet\u0151 dualista meg\u00e1llapod\u00e1s 1867-es megk\u00f6t\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en kezd\u0151d\u00f6tt. Sz\u00e1mos k\u00f6zgazd\u00e1sz szerint ez az esem\u00e9ny adott lend\u00fcletet az \u00e1llam gyors gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, j\u00e1rult hozz\u00e1 a budapesti metr\u00f3 meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1873-ban k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 v\u00e1rosokb\u00f3l \u2013 Buda, \u00d3buda \u00e9s Pest \u2013 a Duna partj\u00e1n megalakult Budapest. Id\u0151vel termel\u00e9si k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9s\u0151bb az akkori politikusok terve szerint Magyarorsz\u00e1g 1896-os honfoglal\u00e1s\u00e1nak 1000. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak tisztelet\u00e9re nagyszab\u00e1s\u00fa \u00fcnneps\u00e9get terveztek Budapesten, az esem\u00e9nyen r\u00e9szt kellett vegyen Ferenc J\u00f3zsef osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n
Abban az id\u0151ben az utc\u00e1kon m\u00e1r volt k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s, akt\u00edvan dolgoztak a v\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00faj koncepci\u00f3j\u00e1n. Az Andr\u00e1ssy \u00faton napk\u00f6zben m\u00e1r lovak \u00e1ltal vontatott omnibuszok k\u00f6zlekedtek a gazdag lakosok sz\u00e1m\u00e1ra, akik hat\u00e1rozottan ellenezt\u00e9k a vas\u00fati \u00e9s villamos vonalak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a k\u00f6zpontban. Ez sok gondot okozott az \u00fcnneps\u00e9gek szervez\u0151inek, akik megakartak szabadulni a forgalmi dug\u00f3kt\u00f3l \u00e9s megoldani a t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. V\u00e9g\u00fcl a Budapesti Vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g, amely hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t sikertelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lt vasutat \u00e9p\u00edteni az Andr\u00e1ssy \u00faton, meggondolta mag\u00e1t, \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy ehelyett \u201ef\u00f6ldalattit\u201d \u00e9p\u00edt.<\/p>\n\n\n\n
Mindezt el\u0151seg\u00edtette az akkori technol\u00f3giai \u00e1tt\u00f6r\u00e9s. 1879-ben, a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 berlini ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a Siemens und Halske szakemberei bemutatt\u00e1k a vil\u00e1g els\u0151 elektromos vas\u00fatj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9s\u0151bb ez a c\u00e9g \u00e9p\u00edtette a legend\u00e1s budapesti F\u00f6ldalattit. A hat\u00f3s\u00e1gok gyakorlatilag szabad kezet adtak neki egy felt\u00e9tellel, hogy az \u00fcnneps\u00e9g el\u0151tt mindennel elk\u00e9sz\u00fclnek. A Siemens und Halske a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l meg\u00edg\u00e9rte a korm\u00e1nynak, hogy \u00e9p\u00edt egy modern vasutat, amely egy\u00e9rtelm\u0171en n\u00f6veli Budapest h\u00edrnev\u00e9t, mint a vil\u00e1g egyik legnagyobb \u00e9s legprogressz\u00edvebb v\u00e1rosa.<\/p>\n\n\n\n
1984. augusztus 9-\u00e9n megkezd\u0151dtek a munk\u00e1latok, \u00e9s sz\u00f3 szerint egy \u00e9vvel \u00e9s 6 h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb megnyitott\u00e1k a f\u00f6ldalatti els\u0151 vonal\u00e1t. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s ny\u00edlt m\u00f3don zajlott, a sek\u00e9ly alagutak k\u00f6zvetlen\u00fcl az \u00fat alatt haladtak, az akkort\u00e1jt legmodernebb technol\u00f3gi\u00e1kat alkalmazt\u00e1k: elektromos betonkever\u0151k, betonszivatty\u00fak, mechanikus kotr\u00f3k \u00e9s egy\u00e9b berendez\u00e9sek.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s sor\u00e1n 138 000 k\u00f6bm\u00e9ter talajt t\u00e1vol\u00edtottak el, 47 000 k\u00f6bm\u00e9ter betont \u00e9s 3000 tonna \u00f6nt\u00f6ttvasat haszn\u00e1ltak fel. A vas\u00fati s\u00ednekt\u0151l a felsz\u00edni \u00e1llom\u00e1sokig \u00e9p\u00edtette hidak lettek Magyarorsz\u00e1gon az els\u0151 vasbeton hidak \u00e9s Robert Wunsch \u00e1ltal kifejlesztett \u00e9s szabadalmaztatott technol\u00f3gia alkalmaz\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n
A budapesti metr\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet ford\u00edtottak az \u00e1llom\u00e1sok el\u0151csarnokainak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A talajszint feletti bej\u00e1rati kupol\u00e1t \u00e9s a l\u00e9pcs\u0151ket gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00f6nt\u00f6ttvas elemekkel \u00e9s panelekkel d\u00edsz\u00edtett\u00e9k, az \u00e1llom\u00e1sok l\u00e9pcs\u0151j\u00e9t \u00e9s fal\u00e1t feh\u00e9r \u00e9s barna m\u00e1zas csemp\u00e9k gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 mint\u00e1i bor\u00edtj\u00e1k, amelyeket kifejezetten erre a c\u00e9lra k\u00e9sz\u00edtettek a p\u00e9csi Zsolnay porcel\u00e1ngy\u00e1rban. Az oszlopok tetej\u00e9t f\u00e9m konzolokkal d\u00edsz\u00edtett\u00e9k, \u00e9s a vil\u00e1gosbarna ker\u00e1mia burkol\u00f3lapokkal egyez\u0151 sz\u00edn\u0171re festett\u00e9k, a p\u00e9nzt\u00e1r \u00e9s az ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1sok gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 fakereteket kaptak.<\/p>\n\n\n\n
A Schlick-gy\u00e1rban gy\u00e1rtott, motoriz\u00e1lt metr\u00f3kocsik platt\u00edrozott (francia plaquer \u2013 befedni) f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek, l\u00e9nyeg\u00e9ben a f\u00f6ldalattira \u00e1talak\u00edtott villamosok voltak.<\/p>\n\n\n\n
A kocsik belsej\u00e9t f\u00e1val burkolt\u00e1k, mindk\u00e9t oldalon fa \u00fcl\u0151k\u00e9ket helyeztek el, az egyetlen tol\u00f3ajt\u00f3 a vagon k\u00f6zep\u00e9n volt.<\/p>\n\n\n\n
Egy\u00e9bk\u00e9nt a legszebb a 20-as sz\u00e1m\u00fa, \u00fagynevezett \u201eCs\u00e1sz\u00e1ri\u201d metr\u00f3kocsi volt, amelyet kifejezetten Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edtettek: csiszolt belga \u00fcvegablakok, faburkolat, k\u00e1rpitozott \u00fcl\u00e9sek, szecesszi\u00f3s l\u00e1mp\u00e1k. Egy\u00e9bk\u00e9nt a cs\u00e1sz\u00e1r hivatalos l\u00e1togat\u00e1sa ut\u00e1n a F\u00f6ldalatti-t Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1rr\u00f3l nevezt\u00e9k el.<\/p>\n\n\n\n
Jelenleg a budapesti metr\u00f3 n\u00e9gy vonalb\u00f3l \u00e1ll, amelyek mindegyike Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a f\u0151v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek bizonyos esem\u00e9nyeit t\u00fckr\u00f6zi. Term\u00e9szetesen az els\u0151 \u201eM1\u201d vonal megnyit\u00e1sa ut\u00e1n a Budapest vezet\u00e9se a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n k\u00edv\u00e1nta folytatni a munk\u00e1t, de a tervez\u00e9s csak 1942-ben kezd\u0151d\u00f6tt, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s pedig 1950-ben. Az \u00faj vonalnak keletr\u0151l nyugatra, a Pusk\u00e1s Ferenc Stadiont\u00f3l a Sz\u00e9ll K\u00e1lm\u00e1n t\u00e9rig kellett haladnia. Az alagutak t\u00f6bb sz\u00e1z kilom\u00e9ter\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n azonban le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a munk\u00e1latokat, mivel a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n lerombolt \u00e9p\u00fcletek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa fontosabb feladat volt. \u00daj metr\u00f3vonal \u00e9p\u00edt\u00e9se 13 \u00e9v ut\u00e1n folytat\u00f3dott.<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2021\/03\/m1metro-1024x768.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\nAz elm\u00falt \u00e9vtizedekben a budapesti metr\u00f3vonalak jelent\u0151s rekonstrukci\u00f3n \u00e9s \u00e1talak\u00edt\u00e1son estek \u00e1t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a F\u00f6ldalatti. 1995-ben teljesen fel\u00faj\u00edtott\u00e1k a r\u00e9gi \u00e1llom\u00e1sokat. Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n a beton- \u00e9s mozaikpadl\u00f3t ugyanolyan sz\u00edn\u0171re cser\u00e9lt\u00e9k, mint a r\u00e9giek, a falak \u00faj burkol\u00f3lapjai is ugyanolyan sz\u00edn\u0171ek lettek. Ezek az \u00e1llom\u00e1sok m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u00fazeumnak \u00e9s p\u00e9ld\u00e1tlan ritkas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtanak a \u201emetr\u00f3k vil\u00e1g\u00e1ban\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Jurij KOPINEC,<\/strong>
Karpatszkij Objektiv \u00a0<\/a><\/em><\/p>\n\n\n\n