{"id":2389,"date":"2021-07-26T21:37:00","date_gmt":"2021-07-26T18:37:00","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=2389"},"modified":"2021-07-26T00:59:36","modified_gmt":"2021-07-25T21:59:36","slug":"a-magyarok-elodei-olekszij-komar-ukran-regesz-szemevel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=2389&lang=hu","title":{"rendered":"A magyarok el\u0151dei Olekszij Komar ukr\u00e1n r\u00e9g\u00e9sz szem\u00e9vel"},"content":{"rendered":"\n

\u201eA korai magyarok egy\u00e9rtelm\u0171, jellegzetes t\u00e1rgyi kult\u00far\u00e1t hoztak magukkal, v\u00e1ndorl\u00e1suk pedig rendk\u00edv\u00fcl gyors volt.\u201d Olekszij Komar napjaink ukrajnai magyar \u0151st\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sinak t\u00e1mogat\u00f3ja, aki k\u00f6nyvet \u00edrt a korai magyars\u00e1g v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti eml\u00e9keir\u0151l. A nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 r\u00e9g\u00e9sszel, az Ukr\u00e1n Nemzeti Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia R\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rs\u00e1val a magyar \u0151sm\u00falt izgalmas \u00faj felfedez\u00e9seir\u0151l jelent meg interj\u00fa a Mandineren<\/a>.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u2013 Mi\u00e9rt kezdte ukr\u00e1n r\u00e9g\u00e9szk\u00e9nt a magyarok \u0151st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t kutatni?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u2013 \u00c9rdekl\u0151d\u00e9sem a korai magyarok t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti eml\u00e9kei ir\u00e1nt eg\u00e9sz egyszer\u0171en annak a t\u00e9nynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a magyarok Eur\u00e1zsia kora k\u00f6z\u00e9pkori t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek rendk\u00edv\u00fcl fontos szerepl\u0151i.<\/p>\n\n\n\n

A magyarok el\u0151deivel foglalkoz\u00f3 publik\u00e1ci\u00f3k hirtelen n\u00f6veked\u00e9se az elm\u00falt \u00e9vtizedben azt mutatja, hogy ezt a jelent\u0151s\u00e9get a k\u00fclf\u00f6ldi, nem magyar koll\u00e9g\u00e1k is kezdik meg\u00e9rteni.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 \u00d6n korszakalkot\u00f3 monogr\u00e1fi\u00e1t \u00edrt oroszul a \u201emagyar k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l\u201d, ami magyarul is megjelent. Mit lehet tudni kutat\u00e1sai alapj\u00e1n a magyar etnogenezisr\u0151l?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u2013 K\u00f6nyvem a magyar etnogenezis j\u00f3val szerte\u00e1gaz\u00f3bb probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak csup\u00e1n egy szelet\u00e9re koncentr\u00e1l: a IX. sz\u00e1zadi r\u00f6vid migr\u00e1ci\u00f3s id\u0151szakra az Ur\u00e1lt\u00f3l az Al-Dun\u00e1ig. Eg\u00e9szen mostan\u00e1ig a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00fagy hitt\u00e9k, hogy a magyarok \u00e1ttelep\u00fcl\u00e9se hossz\u00fa, k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zados folyamat volt. Ezek a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy a magyarok \u0151sei Bask\u00edri\u00e1ban \u00e9s a Don-medenc\u00e9ben is jelent\u0151s id\u0151re \u201emeg\u00e1lltak\u201d a v\u00e1ndorl\u00e1s sor\u00e1n. Azt is felt\u00e9telezt\u00e9k tov\u00e1bb\u00e1, hogy a magyarok anyagi kult\u00far\u00e1ja t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e9s radik\u00e1lisan megv\u00e1ltozott aktu\u00e1lis, letelepedett szomsz\u00e9daik hat\u00e1s\u00e1ra. Az \u00faj r\u00e9g\u00e9szeti felfedez\u00e9sek ugyanakkor azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy ezek az elm\u00e9letek hib\u00e1sak.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Olekszij Komar<\/strong><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A korai magyarok egy\u00e9rtelm\u0171, jellegzetes t\u00e1rgyi kult\u00far\u00e1t hoztak magukkal a Dnyeper foly\u00f3 ment\u00e9n elter\u00fcl\u0151 sztyeppre, amely kult\u00fara a Volg\u00e1t\u00f3l keletre, r\u00e9szben pedig m\u00e9g t\u00e1volabb, az Ural keleti oldal\u00e1n form\u00e1l\u00f3dott a IX. sz\u00e1zadban. Ezek szerint a v\u00e1ndorl\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl gyors volt: minden bizonnyal egyetlen gener\u00e1ci\u00f3 alatt lezajlott.<\/p>\n\n\n\n

Az eml\u00edtett t\u00e1rgyi kult\u00fara saj\u00e1toss\u00e1gai alapj\u00e1n kijelenthetj\u00fck, hogy mindez valahol az Irtis \u00e9s a Tobol foly\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt alakult ki, a r\u00e9gi\u00f3 d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n. Kimutathat\u00f3 egyes lovas nom\u00e1d kult\u00far\u00e1k, a beseny\u0151k, oguzok \u00e9s kimemek hat\u00e1sa is. A magyarok \u0151sei ugyanakkor egyedi \u00f6tv\u00f6sm\u0171v\u00e9szetet hoztak l\u00e9tre, ami k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a t\u00f6bbi nom\u00e1d n\u00e9p \u00e9s az erd\u0151lak\u00f3 ugor nyelv\u0171 n\u00e9pek\u00e9t\u0151l egyar\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Mit tudhatunk a v\u00e1ndorl\u00e1sr\u00f3l?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u2013 A korai magyarok v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1ban nem egy, hanem n\u00e9h\u00e1ny, egym\u00e1shoz k\u00f6zeli rokon ugor nyelv\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vett r\u00e9szt. Az els\u0151 csoport az Ur\u00e1lon t\u00fali ter\u00fcleten maradt, a mai Cseljabinszk k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n Oroszorsz\u00e1gban. Egy nagyon fontos \u00e9s \u00e9rdekes IX\u2013X. sz\u00e1zadi r\u00e9g\u00e9szeti lel\u0151hely ker\u00fclt el\u0151 itt p\u00e1r \u00e9ve az Ujelgi-t\u00f3 partj\u00e1n. A m\u00e1sodik csoport a VIII\u2013IX. sz\u00e1zadi bask\u00edriai Karajakupovo-kult\u00fara n\u00e9pess\u00e9ghez csatlakozott \u00e9s a Bjelaja foly\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9ben \u00e9ltek tov\u00e1bb. A harmadik k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tov\u00e1bb v\u00e1ndorolt nyugatra \u00e9s letelepedett a K\u00e1ma foly\u00f3 t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben, ahol m\u00e9g a hetvenes \u00e9vekben felfedezt\u00e9k a r\u00e9szben magyarokhoz k\u00f6thet\u0151, h\u00edres Bolsije Tyigani temet\u0151t a IX\u2013X. sz\u00e1zadb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9t ut\u00f3bbi csoport k\u00e9s\u0151bb mint Magna Hungaria magyarul besz\u00e9l\u0151 n\u00e9pess\u00e9ge v\u00e1lt ismertt\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

A mai magyarok \u0151sei azonban nem maradtak ezeken a ter\u00fcleteken, hanem tov\u00e1bb vonultak nyugatra a d\u00e9li sztyepp \u00fatvonal\u00e1n: \u0151k hagyt\u00e1k h\u00e1tra a Szubbotci-leletk\u00f6r (IX. sz\u00e1zad) temet\u0151it a Fekete-tenger \u00e9szaki el\u0151ter\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Mi a helyzet az etelk\u00f6zi magyarokkal?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u2013 Biz\u00e1nci sz\u00f6vegek alapj\u00e1n Etelk\u00f6z egy kisebb ter\u00fclet volt a Dnyeper foly\u00f3 jobb partj\u00e1n, nagyj\u00e1b\u00f3l fel az Ingulec foly\u00f3ig. R\u00e9g\u00e9szeti adatok viszont azt mutatj\u00e1k, hogy a Szubbotci-t\u00edpus\u00fa temetkez\u00e9sek a Dnyeper bal partj\u00e1t\u00f3l a Dnyeszterig, s\u0151t, eg\u00e9szen az Al-Dun\u00e1ig fellelhet\u0151k.<\/p>\n\n\n\n

Mindez azt jelenti, hogy a magyarok \u0151seinek megteleped\u00e9se itt nem puszt\u00e1n a sztyepp vid\u00e9k\u00e9re korl\u00e1toz\u00f3dott, hanem szabadon v\u00e1lasztott\u00e1k meg a sz\u00e1ll\u00e1shely\u00fcket. A temetkez\u00e9si helyek f\u0151k\u00e9nt a sztyepp \u00e9s az erd\u0151s sztyepp hat\u00e1r\u00e1n, a nagy folyami \u00e1rterek k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3k, ami arra utal, hogy a magyarok a t\u00f6r\u00f6k nyelv\u0171 nom\u00e1d n\u00e9pekkel ellent\u00e9tben a p\u00e1r\u00e1sabb \u00e9ghajlat\u00fa k\u00f6rnyezetet favoriz\u00e1lt\u00e1k \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 f\u00e9ltek a h\u00f3t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00faj sz\u00e1ll\u00e1shelyek term\u00e9szetesen \u00faj kapcsolatokkal j\u00e1rtak: az etelk\u00f6zi temet\u0151kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa fazekasterm\u00e9keket tal\u00e1ltunk. Az ed\u00e9nyek egyik csoportj\u00e1t volgai bolg\u00e1r fazekasok k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, ezeket a term\u00e9keket a magyarok hozt\u00e1k magukkal a Volga vid\u00e9k\u00e9r\u0151l. M\u00e1s darabokat a Kr\u00edmben gy\u00e1rtottak, a harmadik csoport pedig szl\u00e1v fazekasok munk\u00e1j\u00e1t dics\u00e9ri. Ami a dr\u00e1g\u00e1bb ez\u00fcsted\u00e9nyeket illeti, azok a Kaz\u00e1r Kagan\u00e1tus k\u00e9zm\u0171veseit\u0151l sz\u00e1rmaztak. Egy\u00fattal a magyarok hat\u00e1s\u00e1t is j\u00f3l megfigyelhetj\u00fck egykori szomsz\u00e9daik leletanyag\u00e1ban. Ennek eml\u00e9kei a Szubbotci-leletk\u00f6rb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 jellegzetes \u00f6vd\u00edszek a Kr\u00edmben, illetve a Don menti szaltov\u00f3i n\u00e9pess\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben, valamint a szl\u00e1vok lakta telepek hagyat\u00e9k\u00e1ban egyar\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Olekszij Komar 2018-as koncepci\u00f3ja a magyar \u0151st\u00f6rt\u00e9netr\u0151l, a vonatkoz\u00f3 kora k\u00f6z\u00e9pkori r\u00e9g\u00e9szeti lel\u0151helyek adatb\u00e1zis nyom\u00e1n<\/strong><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u2013 Az \u00f6n kutat\u00e1sai alapj\u00e1n v\u00e1lt egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9, hogy a magyarok a honfoglal\u00e1st k\u00f6vet\u0151en is \u00e9l\u00e9nk kapcsolatban maradtak a keleti ter\u00fcletekkel. Mit jelent ez pontosan \u00e9s mi\u00e9rt olyan fontos ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u2013 Az ilyen t\u00e1voli kapcsolatok a X. sz\u00e1zadban egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1m\u00edtottak kiv\u00e9telesnek. Arr\u00f3l az id\u0151szakr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, amikor a K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1t \u00e9s \u00c9szak-Eur\u00f3p\u00e1t \u00f6sszek\u00f6t\u0151 nagy kereskedelmi \u00fatvonalak l\u00e9trej\u00f6ttek \u00e9s akt\u00edvan haszn\u00e1lt\u00e1k is azokat. A K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ban vert iszl\u00e1m ez\u00fcstp\u00e9nzek eg\u00e9szen Britanni\u00e1ig elterjedtek. Amit eddig nem tudtunk, hogy a \u201ePr\u00e9m\u00fatnak\u201d nevezett kereskedelmi \u00fatvonal Volgai Bolg\u00e1ri\u00e1t az Ur\u00e1lon t\u00fali r\u00e9gi\u00f3val \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00e1g\u00e1n magyar keresked\u0151k is megfordultak.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket r\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatja a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ez a kereskedelem milyen nyelven folyt. Ha ebbe belegondolunk, elmondhatjuk, hogy a magyarok megtanulhatt\u00e1k a szl\u00e1v nyelvet a szomsz\u00e9daikt\u00f3l, a Volga- \u00e9s Ur\u00e1l-r\u00e9gi\u00f3 finn, permi, \u00e9s ugor lakoss\u00e1g\u00e1val pedig a saj\u00e1t anyanyelv\u00fck\u00f6n besz\u00e9lhettek.<\/p>\n\n\n\n

Ez hatalmas el\u0151nyt jelenthetett nekik a germ\u00e1n vagy arab keresked\u0151kkel szemben, akik sz\u00e1m\u00e1ra Kelet-Eur\u00f3pa lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bbs\u00e9ge teljesen \u00e9rthetetlen nyelven besz\u00e9lt.<\/p>\n\n\n\n

Ami a mi szempontunkb\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos ugyanakkor, hogy a kereskedelmi \u00fatvonalakon kereszt\u00fcl a korabeli divat egyes elemei is terjedtek. P\u00e9ld\u00e1ul a h\u00edres magyar tarsolylemezes \u00f6vt\u00e1sk\u00e1kat nem a magyarok hozt\u00e1k be magukkal a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be a IX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n. Ennek a t\u00e1rgyt\u00edpusnak a divatja csak a X. sz\u00e1zadban bukkant fel, majd terjedt el a Magyar Fejedelems\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n k\u00edv\u00fcl sokkal keletebbre is, a K\u00f6z\u00e9ps\u0151-Volga \u00e9s K\u00e1ma foly\u00f3 r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban. A r\u00e9g\u00e9szek r\u00e1mutattak ugyanerre a X. \u00e9s korai XI. sz\u00e1zadi veretes \u00f6vek eset\u00e9ben is, ami \u00f6nmag\u00e1ban is egy hatalmas kutat\u00e1si t\u00e9ma.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Mostan\u00e1ban indulnak be az ukrajnai magyar \u0151st\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok az \u00f6n hathat\u00f3s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Milyen lehet\u0151s\u00e9gek rejlenek ezekben a kutat\u00e1sokban \u00e9s milyen c\u00e9lokat fogalmaztak meg?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u2013 Komoly lehet\u0151s\u00e9gek! Mindenek el\u0151tt a modern term\u00e9szettudom\u00e1nyos kutat\u00e1si m\u00f3dszerek ma m\u00e1r lehet\u0151v\u00e9 teszik olyan temet\u0151anyagok \u00e9rdemi vizsg\u00e1lat\u00e1t is, amelyekre a r\u00e9g\u00e9szek kor\u00e1bban nem ford\u00edtottak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb figyelmet.<\/p>\n\n\n\n

Els\u0151sorban a radiokarbon-keltez\u00e9sre, az izot\u00f3pos \u00e9s a DNS-elemz\u00e9sekre gondolok.<\/p>\n\n\n\n

Ezeknek a lehet\u0151s\u00e9geknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a legkev\u00e9sb\u00e9 \u201el\u00e1tv\u00e1nyos\u201d, legszeg\u00e9nyesebb temetkez\u00e9sek is dat\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak \u00e9s azonos\u00edthat\u00f3k p\u00e9ld\u00e1ul a rokons\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l. Kor\u00e1bban a r\u00e9g\u00e9szek csak olyan adatb\u00e1zist tudtak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani \u00e9s elemezni, amelyek puszt\u00e1n a hagyom\u00e1nyos r\u00e9g\u00e9szeti vizsg\u00e1lati m\u00f3dszereken alapultak. Manaps\u00e1g m\u00e1r az \u00f6sszes rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3t \u00e9rdemes \u00f6sszegy\u0171jteni, mivel elemz\u00e9si k\u00e9pess\u00e9geink kib\u0151v\u00fcltek. Nem csup\u00e1n az \u0151si n\u00e9pek eredet\u00e9t, de az \u00e9trendj\u00fcket, a betegs\u00e9geiket \u00e9s sz\u00e1mtalan egy\u00e9b aspektust is tanulm\u00e1nyozhatunk m\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Magyar jelleg\u0171 aranyozott ez\u00fcst szablyaszerel\u00e9k az etelk\u00f6zi sz\u00e1ll\u00e1sok (Szubbotci-t\u00edpus\u00fa lel\u0151helyek) hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l Korobcsino (Ua) lel\u0151helyr\u0151l<\/strong><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"\/
Az etelk\u00f6zi hagyat\u00e9k (Szubbotci-t\u00edpus\u00fa lel\u0151helyek) korai horizontja D\u00e9l-Ur\u00e1l vid\u00e9ki elemekkel<\/strong><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

M\u00e1sodsorban \u00faj \u00e1sat\u00e1si helysz\u00ednek felkutat\u00e1sa is sz\u00f3ba j\u00f6het, ami friss leletekkel gazdag\u00edthatja tud\u00e1sunkat a korai magyarokr\u00f3l. Itt nem csup\u00e1n a magyarok t\u00e9nyleges temetkez\u00e9si helyeir\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, hanem a \u201eszomsz\u00e9dok\u201d temetkez\u00e9seir\u0151l egyar\u00e1nt: al\u00e1nokr\u00f3l, szl\u00e1vokr\u00f3l. A korabeli szl\u00e1v telep\u00fcl\u00e9sek leg\u00fajabb leletei arra utalnak, hogy a IX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek magyar popul\u00e1ci\u00f3ja rendk\u00edv\u00fcli befoly\u00e1ssal b\u00edrt a Dnyeper bal partj\u00e1n \u00e9l\u0151 szl\u00e1v t\u00f6rzsek viseleti szok\u00e1saira, divatj\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9hol ez a magyar hat\u00e1s ma m\u00e1r komolyabbnak t\u0171nik, mint mag\u00e1nak a Kaz\u00e1r Kagan\u00e1tusnak a befoly\u00e1sa!<\/p>\n\n\n\n

Ezek a teljesen \u00faj \u00e9s v\u00e1ratlan inform\u00e1ci\u00f3k arra sarkallnak, de egy\u00fattal k\u00e9nyszer\u00edtenek is minket, kutat\u00f3kat, hogy a r\u00e9gi\u00f3ra vonatkoz\u00f3 eddigi t\u00f6rt\u00e9nelmi elk\u00e9pzel\u00e9seinken is v\u00e1ltoztassunk.<\/p>\n\n\n\n

(mandiner.hu)<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eA korai magyarok egy\u00e9rtelm\u0171, jellegzetes t\u00e1rgyi kult\u00far\u00e1t hoztak magukkal, v\u00e1ndorl\u00e1suk pedig rendk\u00edv\u00fcl gyors volt.\u201d Olekszij Komar az Ukr\u00e1n Nemzeti Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia R\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rs\u00e1val a magyar \u0151sm\u00falt \u00faj felfedez\u00e9seir\u0151l jelent meg interj\u00fa a Mandineren.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":2390,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[281,41,55,17,25],"tags":[8659,8657,8658],"class_list":["post-2389","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-actual-hu","category-cikkek","category-interju","category-surgos","category-videok","tag-magyar-ostortenet","tag-olekszij-komar","tag-ukran-nemzeti-tudomanyos-akademia-regeszeti-intezete"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2389","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2389"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2389\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2390"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2389"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2389"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2389"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}