{"id":3145,"date":"2022-04-10T18:00:00","date_gmt":"2022-04-10T15:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3145"},"modified":"2022-04-10T14:47:20","modified_gmt":"2022-04-10T11:47:20","slug":"175-eve-szuletett-makon-a-modern-amerikai-ujsagiras-megteremtoje-pulitzer-jozsef","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3145&lang=hu","title":{"rendered":"175 \u00e9ve sz\u00fcletett Mak\u00f3n a modern amerikai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s megteremt\u0151je Pulitzer J\u00f3zsef"},"content":{"rendered":"\n

A h\u00edr szent, a v\u00e9lem\u00e9ny szabad \u2013 vallotta. Alapelve volt a pontoss\u00e1g, a megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9g \u2013 anyagi \u00e9s politikai \u00e9rtelemben egyar\u00e1nt. Azt tartotta, hogy szabad sajt\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl nem l\u00e9tezhet igazi demokr\u00e1cia. Elveit a gyakorlatba is \u00e1t\u00fcltette. Szerz\u0151dtetett egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3n\u0151t, aki \u0151r\u00fcltnek sz\u00ednlelve mag\u00e1t bejutott egy elmegy\u00f3gyint\u00e9zetbe, \u00e9s az ottani er\u0151szakr\u00f3l leleplez\u0151 cikksorozatot \u00edrt. A Panama-csatorna \u00e9p\u00edt\u00e9sekor a lapja \u00edrta meg, hogy kiket vesztegettek meg. Vagyis a panam\u00e1z\u00e1s kifejez\u00e9st is neki k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck. 175 \u00e9ve sz\u00fcletett Pulitzer J\u00f3zsef, vagy vil\u00e1gszerte ismert nev\u00e9n Joseph Pulitzer.<\/p>\n\n\n\n

Pulitzer J\u00f3zsef 1847. \u00e1prilis 10-\u00e9n l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got egy j\u00f3m\u00f3d\u00fa mak\u00f3i zsid\u00f3 csal\u00e1dban. \u00c9desapja, Pulitzer F\u00fcl\u00f6p gabonakeresked\u0151i, \u00e9desanyja, Berger Elize katonatiszti dinasztia sarja volt. A p\u00e1r boldogs\u00e1g\u00e1t ellenben be\u00e1rny\u00e9kolta, hogy nyolc gyermek\u00fckb\u0151l csak n\u00e9gy \u00e9lte meg a gyermekkort. A fam\u00edlia 1855-ben Pestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol az apa a helyi kereskedelmi \u00e9s iparkamara tagja lett. J\u00f3l indult az \u00fczlet, hiszen az els\u0151 \u00e9vben kilencvenezer forintos forgalmat \u00e9rtek el. \u00c1mde nem ker\u00fclt\u00e9k el a csal\u00e1dot a trag\u00e9di\u00e1k: 1856-ban v\u00e1ratlanul elhunyt J\u00f3zsef k\u00e9t testv\u00e9re, majd 1858-ban apja is meghalt tuberkul\u00f3zisban. Ezut\u00e1n anyja egyed\u00fcl m\u00e1r nem tudta az \u00fczletet tov\u00e1bb vinni, t\u00f6nkrement, mindent el kellett z\u00e1logos\u00edtania. A hirtelen szeg\u00e9nys\u00e9g \u00e9s Pulitzern\u00e9 \u00fajabb h\u00e1zass\u00e1ga ut\u00e1n J\u00f3zsef \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy az \u00f6n\u00e1ll\u00f3sod\u00e1s \u00fatj\u00e1ra l\u00e9p.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

A hajl\u00e9ktalans\u00e1g k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n<\/h3>\n\n\n\n

Tizenh\u00e9t \u00e9vesen, anyja akarata ellen\u00e9re, 1864-ben hagyta el az orsz\u00e1got. El\u0151bb B\u00e9csbe, majd P\u00e1rizsba utazott. Anyja felmen\u0151it k\u00f6vetve a katonai p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1lasztotta.<\/p>\n\n\n\n

\u00c1m a katonai p\u00e1lya nem v\u00e1lasztotta \u0151t, hiszen ingatag eg\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s rossz l\u00e1t\u00e1sa miatt nem kellett sem az osztr\u00e1k, sem az angol gyarmati hadseregnek, de a francia idegenl\u00e9gi\u00f3nak sem. A sorozatos kudarcok sem szegt\u00e9k kedv\u00e9t, hiszen Hamburgban egy toborz\u00f3iroda k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel felvett\u00e9k a New York-i lovasezredhez, igaz, p\u00e9nz hi\u00e1ny\u00e1ban csak \u00fagy tudott eljutni Amerik\u00e1ba, hogy a haj\u00f3n kaz\u00e1nf\u0171t\u0151nek szeg\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

Az amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faban a d\u00e9liek elleni hadj\u00e1rat idej\u00e9n \u00e1llt be katon\u00e1nak. A hadsz\u00ednt\u00e9ren els\u0151sorban a koler\u00e1ban elhaltak elsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezte. \u00cdgy is az els\u0151k k\u00f6zt kapta meg az obsitot. 1865-ben leszerelt katonak\u00e9nt teng\u0151d\u00f6tt New Yorkban. 1866 elej\u00e9n tehervonaton elevick\u00e9lt Saint Louisba, ahol k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le munk\u00e1kat v\u00e1llalt: volt pinc\u00e9r, temet\u0151gondnok, \u00f6szv\u00e9r\u00e1pol\u00f3, hord\u00e1r \u00e9s b\u00e1lnavad\u00e1sz is. A fizikai munk\u00e1hoz hi\u00e1nyzott bel\u0151le a kell\u0151 kitart\u00e1s, ugyanakkor t\u00falzottan \u00f6ntudatos jellem volt az utas\u00edtgat\u00e1sok v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

Ez\u00e9rt nincs mit csod\u00e1lkozni azon, hogy s\u0171r\u0171n v\u00e1ltoztatott munkahelyet, \u00e9s egy id\u0151ben a hajl\u00e9ktalans\u00e1g k\u00fcsz\u00f6b\u00e9re ker\u00fclt.<\/a><\/p>\n\n\n\n

St. Louist\u00f3l New Yorkig<\/h3>\n\n\n\n

Amerik\u00e1ban egy n\u00e9met nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1g hozta a fordulatot az \u00e9let\u00e9ben. Mivel angolul m\u00e9g nem besz\u00e9lt j\u00f3l, elszeg\u0151d\u00f6tt a Saint Louis-i Westliche Posthoz<\/em>. A lap szerkeszt\u0151je, Carl Schurz \u00e1ll\u00edt\u00f3lag sakkoz\u00e1s k\u00f6zben kedvelte meg, \u00e9s aj\u00e1nlott neki \u00e1ll\u00e1st. Hamarosan az olvas\u00f3k is megszerett\u00e9k sz\u00ednes, \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151 \u00edr\u00e1sait. J\u00f6vedelm\u00e9b\u0151l egyre nagyobb r\u00e9szesed\u00e9st v\u00e1s\u00e1rolt az \u00fajs\u00e1gban, eg\u00e9szen addig, am\u00edg a lap tulajdonosa nem lett. Joseph karrierje ny\u00edlegyenesen \u00edvelt felfel\u00e9. 1869-ben megkapta az amerikai \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, nem sokkal k\u00e9s\u0151bb pedig Missouri \u00e1llam parlamentj\u00e9be is bev\u00e1lasztott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Saint Louisr\u00f3l annyit tudni kell, hogy a XIX. sz\u00e1zad hetvenes \u00e9veiben m\u00e9g Amerika negyedik legnagyobb v\u00e1rosa volt, n\u00e9pess\u00e9g ter\u00e9n csak New York, Brooklyn \u00e9s Philadelphia el\u0151zte meg, de p\u00e9ld\u00e1ul Chicago vagy Washington nem. Joseph fokozatosan v\u00e1s\u00e1rolta fel \u00e9s egyes\u00edtette a nagyv\u00e1ros \u00fajs\u00e1gjait, \u00e9s 1878-ban m\u00e1r azzal b\u00fcszk\u00e9lkedhetett, hogy a tulajdon\u00e1ban l\u00e9v\u0151 Post-Dispatch<\/em> a k\u00f6rny\u00e9k legolvasottabb lapja. 1882-re a p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00e1t h\u00faszezer f\u00f6l\u00e9 torn\u00e1zt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Joseph nem el\u00e9gedett meg ennyivel, hiszen nemcsak a k\u00f6rny\u00e9k, hanem az Egyes\u00fclt \u00c1llamok legolvasottabb \u00fajs\u00e1gj\u00e1t is szerette volna mag\u00e1\u00e9nak tudni. Ennek szellem\u00e9ben 1883-ban New Yorkba helyezte \u00e1t sz\u00e9khely\u00e9t: megszerezte a World<\/em> c\u00edm\u0171 napilapot, amelyet \u2013 versenyt\u00e1rsait, \u00edgy a Sun<\/em>t, a Herald<\/em>ot \u00e9s a Times<\/em>t megel\u0151zve \u2013 k\u00fcl\u00f6n esti \u00e9s vas\u00e1rnapi kiad\u00e1ssal megjelen\u0151, nagy j\u00f6vedelm\u0171, hatalmat \u00e9s politikai er\u0151t is jelent\u0151 c\u00e9gg\u00e9 fejlesztette. World<\/em> p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1ma egy \u00e9vtized alatt tizen\u00f6tezerr\u0151l hatsz\u00e1zezerre n\u0151tt, \u00e9s az orsz\u00e1g legnagyobb lapja lett. K\u00f6zben Saint Louis-i lapj\u00e1t is megtartotta. (\u00c9rdekess\u00e9g, hogy m\u00edg a World<\/em> az 1930-as \u00e9vekben v\u00e9gleg elt\u0171nt a sz\u00ednr\u0151l, a Post-Dispatch<\/em> ma is l\u00e9tezik.) <\/p>\n\n\n\n

Politikai amb\u00edci\u00f3inak engedve 1884\u20131885-ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z\u00e1nak tagja lett, de 1886-ban lemondott, \u00e9s onnant\u00f3l kezdve az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1snak \u00e9lt.<\/p>\n\n\n\n

Joseph a World<\/em> megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1val mag\u00e1n\u00e9let\u00e9nek is cs\u00facspontj\u00e1ra jutott. Feles\u00e9g\u00fcl vette egy gazdag amerikai csal\u00e1d l\u00e1ny\u00e1t, Kate Davist, New York egyik legel\u0151kel\u0151bb negyed\u00e9ben pedig h\u00e1zat \u00e9p\u00edtett, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt vend\u00e9g\u00fcl l\u00e1tta Munk\u00e1csy Mih\u00e1lyt is, akit felk\u00e9rt, hogy fesse meg feles\u00e9ge k\u00e9p\u00e9t. A festm\u00e9ny v\u00e9g\u00fcl 1891-ben, P\u00e1rizsban, f\u00e9nyk\u00e9p alapj\u00e1n el is k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00fajs\u00e1gkir\u00e1ly eg\u00e9szs\u00e9ge a rengeteg munk\u00e1t\u00f3l megromlott: depresszi\u00f3 gy\u00f6t\u00f6rte, megvakult, mik\u00f6zben \u00e9rz\u00e9kenny\u00e9 v\u00e1lt az er\u0151s hangokra, ez\u00e9rt t\u00f6bbsz\u00f6r k\u00fclf\u00f6ldre kellett mennie orvosi kezel\u00e9sre. \u00c9let\u00e9t javar\u00e9szt feles\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s \u00f6t gyermek\u00e9t\u0151l t\u00e1vol t\u00f6lt\u00f6tte.<\/p>\n\n\n\n

\"Pulitzer<\/p>\n\n\n\n

Elmegy\u00f3gyint\u00e9zet, k\u00e9preg\u00e9ny, panam\u00e1z\u00e1s<\/h3>\n\n\n\n

Az amerikaiak m\u00e1ig Joseph Pulitzerben tisztelik a modern h\u00edrlap\u00edr\u00e1s atyj\u00e1t, aki azt vallotta:<\/p>\n\n\n\n

a sajt\u00f3 legf\u0151bb k\u00fcldet\u00e9se nem csup\u00e1n a h\u00edrk\u00f6zl\u00e9s, hanem a k\u00f6zszolg\u00e1latis\u00e1g.<\/em><\/p><\/blockquote>\n\n\n\n

Alapelve volt a pontoss\u00e1g, a megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9g \u2013 anyagi \u00e9s politikai \u00e9rtelemben egyar\u00e1nt. Azt tartotta, hogy a vil\u00e1gon a legnagyobb mor\u00e1lis hat\u00f3er\u0151 a nyilv\u00e1noss\u00e1g, \u00e9s szabad sajt\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl nem l\u00e9tezhet igazi demokr\u00e1cia. Egyik legismertebb mond\u00e1sa szerint<\/p>\n\n\n\n

a h\u00edr szent, a v\u00e9lem\u00e9ny szabad.<\/p><\/blockquote>\n\n\n\n

A lapszerkeszt\u00e9s, az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s szempontjait \u00edgy jel\u00f6lte meg:<\/p>\n\n\n\n

t\u00f6m\u00f6ren, vil\u00e1gosan, szuggeszt\u00edven, szeml\u00e9letesen, hitelesen \u2013 hogy f\u00e9nye mindenkit b\u00f6lcsen vezethessen.<\/p><\/blockquote>\n\n\n\n

Sz\u00e1mtalan \u00faj\u00edt\u00e1s f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez. 1887-ben \u0151 szerz\u0151dtette p\u00e9ld\u00e1ul Nellie Bly \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3n\u0151t, aki hatalmas siker\u0171 cikksorozatot \u00edrt, miut\u00e1n elmeh\u00e1borodottnak sz\u00ednlelve mag\u00e1t bejutott a Blackwell-szigeti n\u0151i elmegy\u00f3gyint\u00e9zetbe, ahol tan\u00faja lett az ott alkalmazott er\u0151szaknak. Nagy dob\u00e1sa volt a t\u00f6megnyomtat\u00e1s\u00fa, sz\u00ednes k\u00e9preg\u00e9ny. A Panama-csatorna \u00e9p\u00edt\u00e9sekor pedig a Word<\/em> feszegetni kezdte, hogy kik jutottak nagyobb \u00f6sszegekhez megveszteget\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n. A panam\u00e1z\u00e1s<\/em> kifejez\u00e9s ebb\u0151l a t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l ered. Az \u00fcgy miatt a korm\u00e1ny beperelte a lapot.<\/p>\n\n\n\n

\u00c1tesett a l\u00f3 m\u00e1sik oldal\u00e1ra is. Olykor tisztess\u00e9gtelen eszk\u00f6z\u00f6kkel k\u00fczd\u00f6tt a Hearst-birodalom lapjaival, \u00e9s a nem t\u00fal nemes verseny eredm\u00e9nye lett a \u201es\u00e1rga sajt\u00f3\u201d. A n\u00e9v onnan ered, hogy a lapokat a jobb eladhat\u00f3s\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben felt\u0171n\u0151 s\u00e1rga pap\u00edrra nyomtatt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A szenz\u00e1ci\u00f3kra vad\u00e1sz\u00f3 k\u00e9t sajt\u00f3m\u00e1gn\u00e1s \u00e1rban \u00e9s min\u0151s\u00e9gben is sorra egym\u00e1s al\u00e1 k\u00edn\u00e1lt, sokak szerint d\u00f6nt\u0151 szerep\u00fck volt az 1898-as spanyol\u2013amerikai h\u00e1bor\u00fa kirobbant\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

A zsurnalizmus nemcsak szakma<\/h3>\n\n\n\n

1904 m\u00e1jus\u00e1ban \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3-iskola fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ban fogalmazta meg a hitvall\u00e1s\u00e1t:<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gunk \u00e9s a sajt\u00f3 egy\u00fctt emelkedik fel vagy bukik el. Az \u00fcgyes, \u00e9rdek n\u00e9lk\u00fcli, k\u00f6zszolg\u00e1lati szellem\u0171 sajt\u00f3, amely k\u00e9pzett intelligenci\u00e1val tudja, mi a helyes, \u00e9s b\u00e1tor azt megcselekedni is, k\u00e9pes meg\u0151rizni azt a k\u00f6zer\u00e9nyt, ami n\u00e9lk\u00fcl a n\u00e9p korm\u00e1nyzata hamiss\u00e1g \u00e9s ut\u00e1nz\u00e1s. A cinikus, zsoldoslelk\u0171, demag\u00f3g sajt\u00f3 id\u0151vel ugyanolyan alantas n\u00e9pet teremt, mint amilyen \u0151 maga. A hatalom a K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g j\u00f6v\u0151j\u00e9nek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k elj\u00f6vend\u0151 nemzed\u00e9keinek a kez\u00e9ben lesz.<\/em><\/p><\/blockquote>\n\n\n\n

V\u00e9grendelet\u00e9ben k\u00e9tmilli\u00f3 doll\u00e1rt hagyott a New York-i Columbia egyetem \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i kar\u00e1nak megszervez\u00e9s\u00e9re, mivel a zsurnalizmust nemcsak szakm\u00e1nak, hanem hivat\u00e1snak tekintette. Az \u00e1ltala l\u00e9trehozott alap\u00edtv\u00e1ny kamataib\u00f3l osztj\u00e1k ki 1917 \u00f3ta minden \u00e9vben a Pulitzer-d\u00edjakat, az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k legnagyobb \u00e9s legirigyeltebb kit\u00fcntet\u00e9seit.<\/p>\n\n\n\n

(index.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Pulitzer J\u00f3zsef 1847. \u00e1prilis 10-\u00e9n l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got egy j\u00f3m\u00f3d\u00fa mak\u00f3i zsid\u00f3 csal\u00e1dban. \u00c9desapja, Pulitzer F\u00fcl\u00f6p gabonakeresked\u0151i, \u00e9desanyja, Berger Elize katonatiszti dinasztia sarja volt.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":3146,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,281,41,11,17,39],"tags":[13852,13847,251,13848,13850,13846,13849,13851],"class_list":["post-3145","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-actual-hu","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-surgos","category-vilag","tag-amerika-2","tag-joseph-pulitzer","tag-magyarorszag","tag-mako","tag-panamazas","tag-pulitzer-jozsef","tag-ujsagiras","tag-zsido-csalad"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3145","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3145"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3145\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3148,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3145\/revisions\/3148"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3146"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3145"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3145"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3145"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}