{"id":3307,"date":"2022-07-05T22:09:00","date_gmt":"2022-07-05T19:09:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3307"},"modified":"2022-07-05T21:52:10","modified_gmt":"2022-07-05T18:52:10","slug":"ezer-eves-perui-valyogvarosban-lapult-a-diszes-faszobor","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3307&lang=hu","title":{"rendered":"Ezer \u00e9ves perui v\u00e1lyogv\u00e1rosban lapult a d\u00edszes faszobor"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>A r\u00e9g\u00e9szek egy f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szobrot t\u00e1rtak fel Chan Chan-ban, a Chim\u00fa Kir\u00e1lys\u00e1g f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban. A chim\u00fa vagy m\u00e1s n\u00e9ven chimor kult\u00fara id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerint 850\u2013900 k\u00f6r\u00fcl alakult ki a Moche-kult\u00far\u00e1t k\u00f6vetve, amely egy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ezer kilom\u00e9teres partszakaszt ir\u00e1ny\u00edtott az \u00e9szaki Piur\u00e1t\u00f3l a d\u00e9li Paramong\u00e1ig.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kir\u00e1lys\u00e1g k\u00f6zpontja Chan Chan volt, egy nagy v\u00e1lyogv\u00e1ros, amely 4942 hekt\u00e1ros ter\u00fcleten ter\u00fclt el, \u00edgy a helysz\u00edn D\u00e9l-Amerika egyik legnagyobb prekolumbi\u00e1n v\u00e1rosa. A hely neve val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Quingnam \u201eJiang\u201d vagy \u201eChang\u201d sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik, ami Napot jelent, \u00edgy a Chan-Chan sz\u00f3 szerint azt jelenti: Nap-Nap.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-full\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"729\" height=\"486\" src=\"https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/20220703chan-chan1.jpeg\" alt=\"\" class=\"wp-image-3308\" srcset=\"https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/20220703chan-chan1.jpeg 729w, https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/20220703chan-chan1-300x200.jpeg 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 729px) 100vw, 729px\" \/><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Chan Chan kilenc nagy t\u00e9glalap alak\u00fa komplexumb\u00f3l (\u201efellegv\u00e1rb\u00f3l\u201d vagy \u201epalot\u00e1b\u00f3l\u201d) \u00e1llt, amelyek piramis alak\u00fa templomokat, v\u00edzt\u00e1roz\u00f3kat, temet\u0151ket, tereket, temetkez\u00e9si tereket, rakt\u00e1rakat \u00e9s lak\u00f3tereket tartalmaztak a v\u00e1rosi elit \u00e9s a kir\u00e1lyi szem\u00e9lyek sz\u00e1m\u00e1ra.A most v\u00e9gzett \u00e1sat\u00e1sok a \u201eHuaca Takaynamo helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa\u201d projekt r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k, amelynek sor\u00e1n a f\u0151 komplexumt\u00f3l \u00e9szakra vizsg\u00e1lt\u00e1k Huaca Takaynam\u00f3t, \u00e9s egy negyvenh\u00e9t centim\u00e9terszer tizenhat centim\u00e9teres faszobrot t\u00e1rtak fel, amely egy uralkod\u00f3 gyaloghint\u00f3-hordoz\u00f3j\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, amit \u00f6sszesen h\u00e9t, f\u00fcgg\u0151leges sz\u00ednes s\u00e1v d\u00edsz\u00edt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A szobor lapos, ov\u00e1lis arc\u00fa \u00e9s v\u00f6r\u00f6sre festett\u00e9k, mandula alak\u00fa szemekkel \u00e9s fekete gyant\u00e1val r\u00f6gz\u00edtett gy\u00f6ngyh\u00e1zlemezekkel d\u00edsz\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A figura h\u00e1romsz\u00f6glet\u0171 szab\u00e1s\u00fa, szoknyaszer\u0171 ruhadarabot visel, amelyet kis t\u00e9glalap alak\u00fa szalagok d\u00edsz\u00edtenek, \u00e9s egy trap\u00e9z sapka is d\u00edsziti. A r\u00e9g\u00e9szek m\u00e9g nem tudj\u00e1k, hogy szobor mikor k\u00e9sz\u00fclhetett, de a forma \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet st\u00edlusa azt mutatja, hogy valamikor 850 \u00e9s 1470 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti lehet, \u00edgy az egyik legr\u00e9gebbi szobor, amelyet eddig a helysz\u00ednen tal\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A fafaragv\u00e1nyokat vagy szobrokat r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k, de n\u00e9melyik mobilan mozgathat\u00f3 \u2013 mondta Arturo Paredes N\u00fa\u00f1ez, a Pecach kutat\u00e1si, meg\u0151rz\u00e9si \u00e9s fejleszt\u00e9si oszt\u00e1ly vezet\u0151je a HeritageDaily online tudom\u00e1nyos port\u00e1lnak. \u2013 Az el\u0151bbieket Chan Chan n\u00e9h\u00e1ny fallal k\u00f6r\u00fclvett komplexum\u00e1nak bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l dokument\u00e1ltuk.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3k egy nektandra magokb\u00f3l (a Lauraceae csal\u00e1dba tartoz\u00f3 n\u00f6v\u00e9nynemzets\u00e9gb\u0151l) \u00e9s az eredeti c\u00e9rna maradv\u00e1nyaib\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt nyakl\u00e1ncot, valamint egy barna \u00e9s feh\u00e9r sz\u00e1lakkal d\u00edsz\u00edtett kis fekete zacsk\u00f3t is felfedeztek itt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right wp-block-paragraph\"><strong><a href=\"https:\/\/www.origo.hu\/tudomany\/20220703-diszes-faszobor-kerult-elo-a-perui-chan-chanban.html\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">(origo.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A r\u00e9g\u00e9szek egy f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szobrot t\u00e1rtak fel Chan Chan-ban, a Chim\u00fa Kir\u00e1lys\u00e1g f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban. A chim\u00fa vagy m\u00e1s n\u00e9ven chimor kult\u00fara id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerint 850-900 k\u00f6r\u00fcl alakult ki a Moche-kult\u00far\u00e1t k\u00f6vetve, amely egy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ezer kilom\u00e9teres partszakaszt ir\u00e1ny\u00edtott az \u00e9szaki Piur\u00e1t\u00f3l a d\u00e9li Paramong\u00e1ig.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":3308,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,49,39],"tags":[11314,3651],"class_list":["post-3307","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-hirek","category-vilag","tag-chan-chan","tag-peru-2"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3307","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3307"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3307\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3314,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3307\/revisions\/3314"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3308"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3307"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3307"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3307"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}