{"id":3400,"date":"2022-08-03T21:44:00","date_gmt":"2022-08-03T18:44:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3400"},"modified":"2022-08-03T18:42:14","modified_gmt":"2022-08-03T15:42:14","slug":"legyozte-az-ismeretlent-es-felfedezett-egy-uj-vilagot-kolumbusz-kristof","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3400&lang=hu","title":{"rendered":"Legy\u0151zte az ismeretlent \u00e9s felfedezett egy \u00faj vil\u00e1got Kolumbusz Krist\u00f3f"},"content":{"rendered":"\n

T\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vezreddel ezel\u0151tt, 1492. augusztus 3-\u00e1n indult el Kolumbusz Krist\u00f3f els\u0151 \u00fatj\u00e1ra a nagy v\u00edzen, Herakl\u00e9sz oszlopain t\u00falra, hogy megtal\u00e1lja az Indi\u00e1kba vezet\u0151 tengeri utat. Hal\u00e1l\u00e1ig nem tudta, hogy nem a mes\u00e9s keletre vezet\u0151 haj\u00f3zhat\u00f3 \u00fatvonalat fedezte fel, hanem egy \u00faj kontinenst tal\u00e1lt. Ma az egyik legnagyobb d\u00e9l-amerikai orsz\u00e1g, Kolumbia viseli a nagy spanyol felfedez\u0151 nev\u00e9t.<\/strong><\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

\u00dagy tartott\u00e1k az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, hogy az Atlanti-\u00f3ce\u00e1nra ny\u00edl\u00f3 tengerszoros m\u00e1r a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9nek kapuja, azon t\u00fal a v\u00e9gtelen \u00d3keanosz tal\u00e1lhat\u00f3, ahova haland\u00f3 ember nem juthat be. Herakl\u00e9sz, a mitikus h\u0151s tizedik feladatak\u00e9nt az\u00e9rt \u00e1ll\u00edtotta a Gibralt\u00e1ri-szoros k\u00e9t szemk\u00f6zti pontj\u00e1ra az oszlopait, hogy ezzel egy cs\u00f6ppet \u00f6ssz\u00e9bb h\u00fazza a partokat, \u00e9s \u00d3keanosz sz\u00f6rnyei t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r ne tudjanak fel\u00faszni a F\u00f6ldk\u00f6zi tengerbe. \u00d3keanosz pedig \u00e9vezredekre meg\u0151rizte titkait, megmaradt a m\u00e9rhetetlen messzes\u00e9g \u00e9s az el\u00e9rhetetlens\u00e9g szimb\u00f3lum\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

Ennek ellen\u00e9re a mes\u00e9s kelet ugyancsak m\u00e9rhetetlen\u00fcl messzi t\u00e1jair\u00f3l \u00e9vezreden kereszt\u00fcl zavartalanul \u00e1ramlott Eur\u00f3p\u00e1ba India \u00e9s K\u00edna ezernyi kincse, legink\u00e1bb a selyem \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u0171szerek.<\/p>\n\n\n\n

A kereskedelmet azonban az 1400-as \u00e9vek v\u00e9ge fel\u00e9 megakasztotta a t\u00f6r\u00f6k. Kellett nekik a p\u00e9nz, p\u00e9ld\u00e1ul arra, hogy legy\u0151zz\u00e9k Hunyadi M\u00e1ty\u00e1st, a magyarok kir\u00e1ly\u00e1t.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A szult\u00e1n emberei tov\u00e1bb engedt\u00e9k ugyan a karav\u00e1nokat, de cser\u00e9be olyan magas ad\u00f3t szedtek be, hogy kelet mes\u00e9s kincsei m\u00e9regdr\u00e1g\u00e1k lettek. A keresked\u0151k ugyanis a kir\u00f3tt ad\u00f3t \u00e1th\u00e1r\u00edtott\u00e1k az eur\u00f3pai v\u00e1s\u00e1rl\u00f3kra. Ez\u00e9rt gondolta azt az ifj\u00fa Kolumbusz Krist\u00f3f, hogy keletre ak\u00e1r nyugati ir\u00e1nyb\u00f3l is el lehet jutni, s akkor a t\u00f6r\u00f6knek nem kell kifizetni a baksist.<\/p>\n\n\n\n

Nem kell m\u00e1st tenni, csak neki kell v\u00e1gni az ismeretlennek, \u00e9s ki kell haj\u00f3zni a Herakl\u00e9sz oszlopain t\u00fali vizekre. Miut\u00e1n II. J\u00e1nos portug\u00e1l kir\u00e1lyn\u00e1l nem j\u00e1rt sikerrel, hosszas unszol\u00e1s ut\u00e1n a spanyol kir\u00e1lyi p\u00e1rt, Kaszt\u00edliai Izabell\u00e1t \u00e9s Arag\u00f3niai Ferdin\u00e1ndot m\u00e9gis siker\u00fclt err\u0151l meggy\u0151znie: 1492. \u00e1prilis 17-\u00e9n kelt oklevel\u00fckben Kolumbuszt kinevezt\u00e9k admir\u00e1lisnak \u00e9s alkir\u00e1lynak, s adtak m\u00e9g e mell\u00e9 k\u00e9tmilli\u00f3 aranyat is. Ebb\u0151l a p\u00e9nzb\u0151l h\u00e1rom haj\u00f3t \u00e1ll\u00edtott ki: a kora cs\u00facstechnik\u00e1j\u00e1nak is nevezhet\u0151 z\u00e1szl\u00f3shaj\u00f3t, a Santa Mar\u00edj\u00e1t, valamint k\u00e9t kisebb haj\u00f3t, a Ni\u00f1\u00e1t \u00e9s a Pint\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A mar\u00e9knyi flotta 1492. augusztus 3-\u00e1n, vagyis \u00e9ppen 530 \u00e9vvel ezel\u0151tt szedte fel az Odiel \u00e9s a Tinto foly\u00f3 \u00f6sszefoly\u00e1s\u00e1n\u00e1l l\u00e9v\u0151 Salt\u00e9s-z\u00e1tonyn\u00e1l leeresztett horgonyt, hogy nekiv\u00e1gjon a nagy \u00fatnak. Ezzel megkezd\u0151d\u00f6tt a spanyol conquistadorok (h\u00f3d\u00edt\u00f3k) kora.<\/p>\n\n\n\n

Hat nap alatt \u00e9rt\u00e9k el a Kan\u00e1ri szigeteket, ahol k\u00f6zel h\u00e1rom h\u00e9tig vesztegelni k\u00e9nyszer\u00fcltek, mert a Pint\u00e1nak elt\u00f6r\u00f6tt a korm\u00e1nya, a haj\u00f3testen pedig r\u00e9s keletkezett. Szeptember 9-\u00e9n indultak tov\u00e1bb, 16-\u00e1n pedig el\u00e9rt\u00e9k a Sargasso-tengert. A h\u00f3nap v\u00e9g\u00e9re azonban a leg\u00e9nys\u00e9g m\u00e1r z\u00fagol\u00f3dni kezdett, hogy itt nincsen semmi, \u00d3keanosz legy\u0151zhetetlen \u00e9s a v\u00e9gtelen v\u00edz h\u00e1t\u00e1n a flotta egyenesen a semmibe haj\u00f3zik. A matr\u00f3zok mind er\u0151teljesebben k\u00f6vetelt\u00e9k, hogy forduljanak vissza.<\/p>\n\n\n\n

A leg\u00e9nys\u00e9g m\u00e1r-m\u00e1r a zend\u00fcl\u00e9s hat\u00e1r\u00e1ra jutott, amikor is okt\u00f3ber 12-\u00e9n a Ni\u00f1\u00e1 egyik matr\u00f3za megpillantotta a sz\u00e1razf\u00f6ldet.<\/p>\n\n\n\n

A Baham\u00e1kon k\u00f6t\u00f6ttek ki. Innen Kuba \u00e9s Hispaniola sziget\u00e9re haj\u00f3ztak, ahonnan Kolumbusz visszaindult, hogy az uralkod\u00f3knak jelent\u00e9st tegyen. Mivel cs\u00f6ppet sem volt meggy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy haza is \u00e9rnek, \u00edrt egy r\u00f6vid besz\u00e1mol\u00f3t, amit egy lez\u00e1rt palackba rejtett \u00e9s \u00d3keanosz kegy\u00e9re b\u00edzott.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Kolumbusz k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g h\u00e1romszor t\u00e9rt vissza az Antill\u00e1kra. Hal\u00e1l\u00e1ig azt hitte, hogy Kelet-Indi\u00e1ban j\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

Amerigo Vespucci j\u00f6tt r\u00e1 arra, hogy Kolumbusz egy \u00faj kontinenst fedezett fel, ez\u00e9rt a f\u00f6ldr\u00e9szt az \u0151 keresztnev\u00e9r\u0151l nevezt\u00e9k el Amerik\u00e1nak. Kevesen tudj\u00e1k azonban, hogy ebben \u00e1tvitt \u00e9rtelemben, de mi, magyarok is k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dt\u00fcnk. A k\u00f6z\u00e9pkorban ugyanis a sz\u00fcl\u0151k mindig egy szent nev\u00e9t v\u00e1lasztott\u00e1k gyermek\u00fcknek. Azt tartott\u00e1k, hogy majd a kiv\u00e1lasztott szent \u00e9gi seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt gyermek\u00fcknek, annak f\u00f6ldi l\u00e9te sor\u00e1n. \u00cdgy tettek Vespucci sz\u00fclei is akkor, amikor gyermek\u00fcknek a k\u00f6z\u00e9pkori Eur\u00f3pa egyik legn\u00e9pszer\u0171bb szentj\u00e9nek, \u00c1rp\u00e1dh\u00e1zi Szent Imr\u00e9nek, a magyar \u00e1llamalap\u00edt\u00f3 Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly fi\u00e1nak a nev\u00e9t adt\u00e1k. Az Amerigo n\u00e9v ugyanis a magyar Imre n\u00e9v olasz megfelel\u0151je. Az Amerik\u00e1nak elkeresztelt \u00faj kontinens teh\u00e1t Amerigo Vespuccin kereszt\u00fcl a Szent Imre nev\u00e9t viseli.<\/p>\n\n\n\n

(hirado.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

T\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vezreddel ezel\u0151tt, 1492. augusztus 3-\u00e1n indult el Kolumbusz Krist\u00f3f els\u0151 \u00fatj\u00e1ra a nagy v\u00edzen, Herakl\u00e9sz oszlopain t\u00falra, hogy megtal\u00e1lja az Indi\u00e1kba vezet\u0151 tengeri utat. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":3401,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,39],"tags":[10614,23770,23771],"class_list":["post-3400","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-amerika-felfedezese","tag-kolumbusz-kristof","tag-szent-imre"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3400","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3400"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3400\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3404,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3400\/revisions\/3404"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3401"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3400"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3400"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3400"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}