{"id":3510,"date":"2022-09-01T19:11:00","date_gmt":"2022-09-01T16:11:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3510"},"modified":"2022-08-31T19:15:54","modified_gmt":"2022-08-31T16:15:54","slug":"13-ezer-eves-katasztrofa-hatborzongato-tortenetet-meseli-el-a-keselyuko","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3510&lang=hu","title":{"rendered":"13 ezer \u00e9ves katasztr\u00f3fa h\u00e1tborzongat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9li el a \u201eKesely\u0171k\u0151\u201d"},"content":{"rendered":"\n

Az Edinburgh-i Egyetem \u00e1ltal vezetett kutat\u00f3csoport a k\u00f6zelm\u00faltban fejezte be egy \u0151si, 13 000 \u00e9ves t\u00e1bl\u00e1ra \u00edrt rejt\u00e9lyes szimb\u00f3lumok ford\u00edt\u00e1s\u00e1t. A mai T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n fellelt \u201eKesely\u0171k\u0151\u201d n\u00e9ven ismert t\u00e1bla katasztrof\u00e1lis hat\u00e1sokat el\u0151id\u00e9z\u0151 becsap\u00f3d\u00e1sr\u00f3l sz\u00e1molt be.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A tud\u00f3sokat r\u00e9g\u00f3ta \u00e9rdekelte az eml\u00edtett id\u0151szak, ugyanis ekkor vil\u00e1gform\u00e1l\u00f3 esem\u00e9nyek zajlottak; a kl\u00edma megv\u00e1ltozott, region\u00e1lis kihal\u00e1si esem\u00e9nyek indultak meg, \u00e9s sz\u00e1mos n\u00e9pcsoport t\u0171nt el v\u00e9glegesen a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00ednpad\u00e1r\u00f3l. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az a becsap\u00f3d\u00e1si esem\u00e9ny okozhatta a puszt\u00edt\u00e1st, amir\u0151l a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u0151t\u00e1bla \u00edrt.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A t\u00e1bl\u00e1t a t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi G\u00f6bekli Tepe ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lt\u00e1k meg. A legal\u00e1bb 13 000 \u00e9ves \u00e9p\u00edtm\u00e9ny a szak\u00e9rt\u0151k szerint egy szent\u00e9ly, egy halottkultusz helysz\u00edne, vagy csillag\u00e1szati obszervat\u00f3rium lehetett.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1mos r\u00e9g\u00e9szeti bizony\u00edt\u00e9k arr\u00f3l \u00e1rulkodik, hogy az \u0151si civiliz\u00e1ci\u00f3k meglep\u0151 pontoss\u00e1ggal dokument\u00e1lt\u00e1k az \u00e9gi jelens\u00e9geket; szupern\u00f3v\u00e1kat, meteorz\u00e1porokat jegyeztek le, m\u00e9g annak ellen\u00e9re is, hogy nem tudt\u00e1k, mit is l\u00e1tnak val\u00f3j\u00e1ban. Rengeteg \u0151si \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt \u2013 k\u00f6zt\u00fck a legend\u00e1s Stonehenge-t \u2013 a Nap, a Hold \u00e9s a csillagok mozg\u00e1sa alapj\u00e1n terveztek, \u00edgy nem \u00f6rd\u00f6gt\u0151l val\u00f3 az az elk\u00e9pzel\u00e9s sem, hogy G\u00f6bekli Tepe is csillag\u00e1szati c\u00e9lokat szolg\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

A mostani tanulm\u00e1nyt k\u00e9sz\u00edt\u0151 kutat\u00f3csoport r\u00e1ad\u00e1sul olyan faragv\u00e1nyokat tal\u00e1lt a helysz\u00ednen, amik csillagk\u00e9pek v\u00e1zlatai lehetnek.<\/p>\n\n\n\n

Kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st hoz\u00f3 \u00e9gi v\u00e1ndor<\/h2>\n\n\n\n

Egyes csillagok helyzete alapj\u00e1n a szak\u00e9rt\u0151k arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy az egyik faragv\u00e1ny \u2013 a m\u00e1r kor\u00e1bban eml\u00edtett Kesely\u0171k\u0151 \u2013 val\u00f3j\u00e1ban egy id\u0151b\u00e9lyeg. Azt is megjegyzik, hogy a faragv\u00e1nyok l\u00e1tsz\u00f3lag a Taurid\u00e1kat \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. A Taurid\u00e1k egy \u00e9vente visszat\u00e9r\u0151 meteorraj, amelynek anyaga az Encke-\u00fcst\u00f6k\u00f6sb\u0151l \u00e1ramlik ki.<\/p>\n\n\n\n

\u00dagy gondolj\u00e1k, hogy az Encke egy nagyobb \u00fcst\u00f6k\u00f6s r\u00e9sze volt, amely k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 20 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt t\u00f6redezett sz\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rmel\u00e9kdarabok a F\u00f6ldnek csap\u00f3dhattak, ami jelent\u0151s \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1st ind\u00edtott el bolyg\u00f3nkon.<\/p>\n\n\n\n

Ezt a peri\u00f3dust fiatalabb Dryas (Younger Dryas) n\u00e9ven ismeri a tudom\u00e1ny.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Drasztikus \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt az \u00e9szaki f\u00e9ltek\u00e9re<\/h2>\n\n\n\n

K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 13 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt a vil\u00e1g \u00e9ppen csak kil\u00e1balt a legut\u00f3bbi glaci\u00e1lis maximumb\u00f3l (vagyis j\u00e9gkorszak cs\u00facs\u00e1b\u00f3l); a k\u00f6zel glob\u00e1lis j\u00e9gtakar\u00f3 olvadni kezdett, a gyapjas mamut elt\u0171n\u0151ben volt, \u00e9s az emberi v\u00e1ndorl\u00e1s kezdett jelent\u0151sen felgyorsulni. Ekkoriban azonban az \u00e9szaki f\u00e9lteke \u00e9ghajlata felborult, a folyamat pedig nagyj\u00e1b\u00f3l 1000 \u00e9ven \u00e1t tartott.<\/p>\n\n\n\n

M\u00edg m\u00e1sutt a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet emelkedett, addig \u00c9szak-Amerik\u00e1ban \u00e9s Eur\u00f3pa egyes r\u00e9szein gyors cs\u00f6kken\u00e9s volt tapasztalhat\u00f3. Ezt a szokatlan id\u0151szakot illett\u00e9k fiatalabb Dryas n\u00e9vvel, ami val\u00f3j\u00e1ban egy ekkor megjelen\u0151 vir\u00e1gra, a havasi magcs\u00e1k\u00f3ra (Dryas octopetala) utal. Az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s ok\u00e1t a tud\u00f3sok sok\u00e1ig nem tudt\u00e1k megfejteni.<\/p>\n\n\n\n

Az egyik egyre nagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 elm\u00e9let szerint valamilyen objektum (\u00fcst\u00f6k\u00f6s vagy aszteroida) becsap\u00f3d\u00e1sa annyi port \u00e9s kormot juttatott a l\u00e9gk\u00f6rbe, hogy az \u00e9g egy \u00e9vezredre els\u00f6t\u00e9t\u00fclt, ami a region\u00e1lis h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet zuhan\u00e1s\u00e1t id\u00e9zte el\u0151.<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9h\u00e1ny kor\u00e1bban megjelent tanulm\u00e1ny meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a Gr\u00f6nlandr\u00f3l \u00e9s \u00c9szak-Amerik\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00fcled\u00e9kmagokban szokatlanul magas a platina koncentr\u00e1ci\u00f3ja, ami \u00e1rulkod\u00f3 jele a becsap\u00f3d\u00e1snak. Am\u00edg azonban a kr\u00e1tert nem tal\u00e1lj\u00e1k meg, addig ez csak puszta hipot\u00e9zis marad.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Mindenesetre az \u00faj kutat\u00e1s tov\u00e1bb er\u0151s\u00edti a fenti elk\u00e9pzel\u00e9st. A Mediterranean Archaeology and Archaeometry c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban megjelent tanulm\u00e1ny szerint a G\u00f6bekli Tepe-n\u00e9l megtal\u00e1lt k\u0151 err\u0151l az \u0171rb\u0151l \u00e9rkez\u0151 puszt\u00edt\u00e1sr\u00f3l \u00edrhat, de azt a szerz\u0151k is elismert\u00e9k, hogy a d\u00f6nt\u0151 bizony\u00edt\u00e9k mindenk\u00e9ppen a becsap\u00f3d\u00e1si kr\u00e1ter felfedez\u00e9se lenne.<\/p>\n\n\n\n

\u201eMost m\u00e1r meg tudjuk er\u0151s\u00edteni (a katasztrof\u00e1lis becsap\u00f3d\u00e1s elm\u00e9let\u00e9t)? M\u00e9g nem. Ha azonban mindezeket a bizony\u00edt\u00e9kokat egy\u00fcttesen vessz\u00fck figyelembe, akkor a fiatalabb Dryas esem\u00e9nyt egy \u00fcst\u00f6k\u00f6s becsap\u00f3d\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezhetj\u00fck\u201d \u2013 \u00f6sszegezt\u00e9k kutat\u00e1sukat a szerz\u0151k.<\/p>\n\n\n\n

(origo.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az Edinburgh-i Egyetem \u00e1ltal vezetett kutat\u00f3csoport a k\u00f6zelm\u00faltban fejezte be egy \u0151si, 13 000 \u00e9ves t\u00e1bl\u00e1ra \u00edrt rejt\u00e9lyes szimb\u00f3lumok ford\u00edt\u00e1s\u00e1t. A mai T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n fellelt \u201eKesely\u0171k\u0151\u201d n\u00e9ven ismert t\u00e1bla katasztrof\u00e1lis hat\u00e1sokat el\u0151id\u00e9z\u0151 becsap\u00f3d\u00e1sr\u00f3l sz\u00e1molt be.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":3514,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[281,41,11,39],"tags":[],"class_list":["post-3510","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-actual-hu","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-vilag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3510","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3510"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3510\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3515,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3510\/revisions\/3515"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3514"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3510"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3510"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3510"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}