{"id":3615,"date":"2022-09-29T21:50:00","date_gmt":"2022-09-29T18:50:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3615"},"modified":"2022-09-29T19:13:13","modified_gmt":"2022-09-29T16:13:13","slug":"ezereves-titkokat-tartak-fel-zalavar-varszigeten","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3615&lang=hu","title":{"rendered":"Ezer\u00e9ves titkokat t\u00e1rtak fel Zalav\u00e1r-V\u00e1rszigeten"},"content":{"rendered":"\n

<\/a><\/a><\/a><\/p>\n\n\n\n

A Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly \u00e1ltal 1019-ben alap\u00edtott benc\u00e9s monostor maradv\u00e1nyait t\u00e1rt\u00e1k fel a szakemberek Zalav\u00e1r-V\u00e1rszigeten az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Kutat\u00e1si H\u00e1l\u00f3zat (ELKH) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val zajl\u00f3 idei \u00e1sat\u00e1son. Az eredm\u00e9nyek bepillant\u00e1st engednek a Karoling- \u00e9s az \u00c1rp\u00e1d-kor t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek jelent\u0151s fejezeteibe \u2013 \u00edrta az MTI az ELKH t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1sa alapj\u00e1n.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Zalav\u00e1r-V\u00e1rsziget ter\u00fclet\u00e9n foly\u00f3 tervszer\u0171 r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1sok id\u00e9n a lel\u0151hely leg\u00f6sszetettebb m\u00falt\u00fa, \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi beavatkoz\u00e1sokt\u00f3l legink\u00e1bb bolygatott d\u00e9li harmad\u00e1n, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt zajlottak. Sz\u0151ke B\u00e9la Mikl\u00f3s, az ELKH B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont (BTK) R\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9nek tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3ja \u00e9s Rito\u00f3k \u00c1gnes, a Magyar Nemzeti M\u00fazeum r\u00e9g\u00e9sze vezet\u00e9s\u00e9vel, a k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben folytatt\u00e1k id\u00e9n is a munk\u00e1latokat.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6zlem\u00e9ny felid\u00e9zi, hogy a V\u00e1rsziget d\u00e9li ny\u00falv\u00e1ny\u00e1t a 840-es \u00e9vek elej\u00e9n Pribina \u00e9s Kocel \u2013 korabeli forr\u00e1sokban Priwina \u00e9s Chezil \u2013 er\u0151d\u00edtett udvarh\u00e1za sz\u00e1m\u00e1ra egy sz\u00e9les \u00e9s m\u00e9ly er\u0151d\u00edt\u00e9si \u00e1rokkal hat\u00e1rolt\u00e1k le, majd ebben \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel a 850. janu\u00e1r 24-\u00e9n felszentelt M\u00e1ria-templomot. Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly ezekre az el\u0151zm\u00e9nyekre t\u00e1maszkodva alap\u00edtotta meg a helysz\u00ednen azt a benc\u00e9s monostort, amelynek templom\u00e1t \u2013 a renov\u00e1lt M\u00e1ria-templomot \u2013 1019-ben Szent Adorj\u00e1n tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel.<\/p>\n\n\n\n

A monostort a k\u00f6z\u00e9pkorban t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, b\u0151v\u00edtett\u00e9k, a XV-XVI. sz\u00e1zadban meger\u0151d\u00edtett\u00e9k. A t\u00f6r\u00f6k elleni harcok idej\u00e9n v\u00e9gv\u00e1rr\u00e1 \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t, amelyet \u2013 a monostor \u00e9s a templom m\u00e9g megmaradt \u00e9p\u00fcletr\u00e9szeivel egy\u00fctt \u2013 1702-ben I. Lip\u00f3t parancs\u00e1ra felrobbantottak. A romok k\u0151anyag\u00e1t ezut\u00e1n a k\u00f6rnyez\u0151 utak \u00e9s g\u00e1tak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez hordt\u00e1k el, hely\u00fcket homokb\u00e1ny\u00e1nak haszn\u00e1lt\u00e1k, amely a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zepe \u00f3ta egyre m\u00e9ly\u00fclt, \u00e9s m\u00e1ra mintegy 1500 n\u00e9gyzetm\u00e9ter kiterjed\u00e9s\u0171v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Dr\u00f3nfelv\u00e9tel a kutatott ter\u00fcletr\u0151l. Forr\u00e1s: ELKH<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1r a V\u00e1rsziget Magyarorsz\u00e1g egyik legkor\u00e1bban felfedezett r\u00e9g\u00e9szeti lel\u0151helye, amelyet 1841-ben \u00e9s 1881-ben is dokument\u00e1ltak, az idei \u00e1sat\u00e1son a kutat\u00f3k megbizonyosodtak r\u00f3la, hogy az egykori M\u00e1ria-, majd Szent Adorj\u00e1n-templomot az alapfalak alj\u00e1ig elpuszt\u00edtott\u00e1k. V\u00e9gleges kijelent\u00e9st azonban csak j\u00f6v\u0151re tehetnek, amikor a szakemberek minden\u00fctt el\u00e9rik az altalaj szintj\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A lel\u0151hely puszt\u00edt\u00e1sa a XX. sz\u00e1zadban is folytat\u00f3dott. A tihanyi levendul\u00e1s r\u00e9v\u00e9n elh\u00edres\u00fclt Bittera Gyula az 1930-as \u00e9vekben a b\u00e1nyag\u00f6d\u00f6r d\u00e9li sz\u00e9l\u00e9n\u00e9l ill\u00f3olaj-lep\u00e1rl\u00f3 \u00fczemet emelt, amelyhez dar\u00e1l\u00f3helyis\u00e9g, k\u00fat \u00e9s v\u00edzlevezet\u0151 akna is tartozott. Ezek term\u00e9sk\u0151 alapokon \u00e1ll\u00f3, s\u00e1rga, homokos habarcsra rakott t\u00e9glafalai \u00e9s betonpill\u00e9rei az \u00c1rp\u00e1d-kori monostor m\u00e9g megmaradt alapfalaira vagy azok pusztul\u00e1si r\u00e9teg\u00e9re \u00e9p\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n

A lel\u0151hely szisztematikus r\u00e9g\u00e9szeti felt\u00e1r\u00e1sa az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l indult meg. Cs. S\u00f3s \u00c1gnes, a Magyar Nemzeti M\u00fazeum r\u00e9g\u00e9sze 1963 \u00e9s 1966 k\u00f6z\u00f6tt ugyancsak a b\u00e1nyag\u00f6d\u00f6r d\u00e9li sz\u00e9l\u00e9n\u00e9l igyekezett tiszt\u00e1zni, mi maradt meg a monostorb\u00f3l \u00e9s templom\u00e1b\u00f3l. A keskeny kutat\u00f3\u00e1rkokkal v\u00e9gzett \u00e1sat\u00e1s azonban csak szer\u00e9ny eredm\u00e9nnyel j\u00e1rt, a jelens\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket nem seg\u00edtett megismerni, s\u0151t n\u00e9melyik \u00e9ppen ezek \u00e1ltal semmis\u00fclt meg.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00fajkori bolygat\u00e1sok, puszt\u00edt\u00e1sok ellen\u00e9re t\u00f6bb olyan fel\u00fclet tal\u00e1lhat\u00f3 a helysz\u00ednen, amely a k\u00f6z\u00e9pkor \u00f3ta \u00e9rintetlen maradt. A gyepr\u00e9teg elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n a b\u00e1nyag\u00f6d\u00f6r d\u00e9li sz\u00e9l\u00e9t\u0151l egy egym\u00e9ter sz\u00e9les, mintegy 17 m\u00e9ter hossz\u00fa, \u00e9szak-d\u00e9l ir\u00e1ny\u00fa t\u00e9gla-, k\u0151- \u00e9s habarcst\u00f6rmel\u00e9kes s\u00e1v jel\u00f6lte ki az \u00c1rp\u00e1d-kori ap\u00e1ts\u00e1g keleti fal\u00e1nak hely\u00e9t, azonban sem a falhoz tartoz\u00f3 egykori j\u00e1r\u00f3szintet, sem a bont\u00e1si szintet nem lehetett m\u00e1r dokument\u00e1lni. Csak az alap\u00e1rok legals\u00f3, 25-30 centim\u00e9ter vastag t\u00f6rmel\u00e9kes bet\u00f6lt\u00e9se \u00e9s az alatta s\u0171r\u0171n egym\u00e1s mell\u00e9 levert c\u00f6l\u00f6p\u00f6kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 alapoz\u00e1s maradt meg.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Ezzel a fallal p\u00e1rhuzamosan, t\u0151le hat m\u00e9terre nyugatra m\u00e9g egy c\u00f6l\u00f6p\u00f6s alapoz\u00e1s\u00fa fal h\u00faz\u00f3dott, amely a kolostorn\u00e9gysz\u00f6g keleti sz\u00e1rny\u00e1nak utols\u00f3 helyis\u00e9g\u00e9t hat\u00e1rolhatta. A c\u00f6l\u00f6plyukak egyik\u00e9b\u0151l egy IV. B\u00e9la-d\u00e9n\u00e1r is el\u0151ker\u00fclt, amelyet egy \u00e9ppen ide v\u00e1jt r\u00f3kalyukban tal\u00e1ltak meg a kutat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

A kolostort a k\u00e9s\u0151bbi sz\u00e1zadokban folyamatosan jav\u00edtott\u00e1k, toldott\u00e1k, er\u0151d\u00edtett\u00e9k. A keleti falat a felt\u00e1rt szakaszon egy k\u00fcls\u0151, ut\u00f3lagos t\u00e1mpill\u00e9r er\u0151s\u00edtette, bels\u0151 oldal\u00e1n pedig k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 id\u0151ben, elt\u00e9r\u0151 sz\u00edn\u0171 habarccsal \u00e9p\u00edtett falszakasz csatlakozott hozz\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

A keleti fal d\u00e9lkeleti falfordul\u00f3ja k\u00f6rnyezet\u00e9ben kisebb \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171, v\u00f6r\u00f6ses korhad\u00e9kkal kit\u00f6lt\u00f6tt c\u00f6l\u00f6p\u00f6k rendez\u0151dtek f\u00e9lk\u00f6r\u00edvbe, amelyek a d\u00e9lkeleti falsarok visszabont\u00e1sakor kialak\u00edtott, m\u00e1r Giulio Turco 1569-ben k\u00e9sz\u00fclt rajz\u00e1n is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett kerek torony 70-80 centim\u00e9ter sz\u00e9les alapoz\u00e1s\u00e1hoz tartozhattak.<\/p>\n\n\n\n

A keleti fal k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 oldala ment\u00e9n nagy m\u00e9ret\u0171 faoszlopokat \u00e1stak le, \u00e9s pal\u00e1nkkal er\u0151d\u00edtett\u00e9k a m\u00e1r a kor\u00e1bbi \u00e9vsz\u00e1zadokban is gyeng\u00e9lked\u0151 falszakaszt. A d\u00e9li falszakasz v\u00e9delm\u00e9re emelt pal\u00e1nkot \u2013 amelynek faszerkezet\u00e9re sz\u00e1mos vassz\u00f6g \u00e9s \u00e1cskapocs utal \u2013 nagy m\u00e9ret\u0171 k\u00f6vekkel t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k ki, amelyek a faszerkezet elkorhad\u00e1sa ut\u00e1n sz\u00e9tter\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n

A d\u00e9li falszakasz feletti t\u00f6rmel\u00e9kr\u00e9teg tiszt\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n a r\u00e9g\u00e9szek egy kiemelked\u0151en sz\u00e9p, alab\u00e1stromot id\u00e9z\u0151, \u00fagynevezett pipaagyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt angyalszobrocska t\u00f6red\u00e9k\u00e9re bukkantak, amely a p\u00e1rhuzamok alapj\u00e1n egy n\u00e9metalf\u00f6ldi, tal\u00e1n utrechti m\u0171helyben k\u00e9sz\u00fclt a XV. sz\u00e1zad m\u00e1sodik negyed\u00e9ben.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

K\u00f6zvetlen\u00fcl a b\u00e1nyag\u00f6d\u00f6r d\u00e9li sz\u00e9l\u00e9n\u00e9l a kutat\u00f3k egy k\u00e9tszer k\u00e9tm\u00e9teres, t\u00e9gla-k\u0151 szerkezetes \u00e9p\u00edtett t\u0171zhelyet t\u00e1rtak fel, keleti oldal\u00e1n lem\u00e9ly\u00edtett, habarcspadl\u00f3s, m\u00e9ternyi sz\u00e9les el\u0151t\u00e9rrel. Az el\u0151t\u00e9r bet\u00f6lt\u00e9se nagy mennyis\u00e9g\u0171 XV. sz\u00e1zadi ed\u00e9nyt\u00f6red\u00e9ket, egy vassarkanty\u00fat \u00e9s egy vas k\u00e9stokveretet rejtett.<\/p>\n\n\n\n

A t\u0171zhely kelet fel\u00e9 a monostor keleti fal\u00e1nak alap\u00e1rk\u00e1ig ny\u00falt, \u00e9s egy kis szakaszon bele is v\u00e1gott abba. D\u00e9li szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban egy hozz\u00e1 hasonl\u00f3, de kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9pen maradt t\u0171zhely maradv\u00e1nyai is el\u0151ker\u00fcltek. Hogy a kolostornak pontosan mely \u00e9p\u00edt\u00e9si f\u00e1zisaihoz k\u00f6thet\u0151 a k\u00e9t t\u0171zhely, azt az \u00e1sat\u00e1s folytat\u00e1sakor tudj\u00e1k majd tiszt\u00e1zni a kutat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

(MTI)<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly \u00e1ltal 1019-ben alap\u00edtott benc\u00e9s monostor maradv\u00e1nyait t\u00e1rt\u00e1k fel a szakemberek Zalav\u00e1r-V\u00e1rszigeten az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Kutat\u00e1si H\u00e1l\u00f3zat (ELKH) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val zajl\u00f3 idei \u00e1sat\u00e1son.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":3616,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[281,41,23,17,39],"tags":[1076,251],"class_list":["post-3615","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-actual-hu","category-cikkek","category-fotok","category-surgos","category-vilag","tag-asatasok","tag-magyarorszag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3615","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3615"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3615\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3618,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3615\/revisions\/3618"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3616"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3615"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3615"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3615"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}