![\"\"\/](\"https:\/\/cdn.nwmgroups.hu\/s\/img\/i\/2008\/20200811john-dee2.jpg?w=800&h=1055&t=5\")
Henriket fia, VI. Edu\u00e1rd, majd annak korai hal\u00e1la ut\u00e1n M\u00e1ria k\u00f6vette a tr\u00f3non. A katolikus kir\u00e1lyn\u0151 t\u0171zzel-vassal \u00fcld\u00f6zte a protest\u00e1nsokat, ki\u00e9rdemelve a \u201eV\u00e9res” ragadv\u00e1nynevet, anglik\u00e1n hiten maradt h\u00fag\u00e1t h\u00e1zi \u0151rizetbe helyeztette. A rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171tlen M\u00e1ria 1558-ban meghalt, \u00e9s a korona \u00edgy Erzs\u00e9betre sz\u00e1llt.
Erzs\u00e9betet kora legkiv\u00e1l\u00f3bb humanist\u00e1i oktatt\u00e1k, sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck uralkod\u00e1sa kezdet\u00e9n is seg\u00edtett\u00e9k, \u00e9s eg\u00e9sz regn\u00e1l\u00e1sa alatt t\u00e1maszkodott tan\u00e1csad\u00f3ira. Els\u0151k\u00e9nt a vall\u00e1si megosztotts\u00e1got igyekezett orvosolni: ism\u00e9t a protestantizmust tette meg \u00e1llamvall\u00e1snak, de a vall\u00e1s\u00fcld\u00f6z\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151inek amneszti\u00e1t adott, m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9gre \u00e9s t\u00fcrelemre t\u00f6rekedett. Tiszt\u00e1ban volt azzal, hogy alattval\u00f3i nagy r\u00e9sze nem fogadna el egy n\u0151t az anglik\u00e1n egyh\u00e1z fej\u00e9nek, ez\u00e9rt az egyh\u00e1z korm\u00e1nyz\u00f3ja c\u00edmet adom\u00e1nyozta mag\u00e1nak. Uralma alatt fogadt\u00e1k el az \u00fagynevezett egy\u00f6ntet\u0171s\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9nyt, ez fektette le az anglik\u00e1n egyh\u00e1z r\u00edtusait \u00e9s szervezet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Anglia hatalmas fejl\u0151d\u00e9sen ment kereszt\u00fcl<\/h2>\n\n\n\n
A parlamenttel egyet\u00e9rt\u00e9sben korm\u00e1nyzott, els\u0151sorban a gazdag polg\u00e1rs\u00e1gra \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00f3 nemess\u00e9gre t\u00e1maszkodott. Anglia kultur\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l is hatalmas fejl\u0151d\u00e9sen ment kereszt\u00fcl f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados orsz\u00e1gl\u00e1sa alatt, sz\u00ednh\u00e1zak \u00e9p\u00fcltek, elterjedt a k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s, bibliaford\u00edt\u00e1sok \u00e9s dr\u00e1m\u00e1k sz\u00fclettek, Shakespeare is ekkor alkotott. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szembet\u0171n\u0151 volt a metropolissz\u00e1 v\u00e1l\u00f3 London fejl\u0151d\u00e9se, 1571-ben megny\u00edlt a londoni t\u0151zsde, megjelentek a gy\u00f3gyszert\u00e1rak, kereskedelmi t\u00e1rsas\u00e1gok alakultak, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a legfontosabb a Brit Kelet-indiai T\u00e1rsas\u00e1g lett.<\/p>\n\n\n
![\"\"\/](\"https:\/\/cdn.nwmgroups.hu\/s\/img\/i\/1911\/20191123i-erzsebet.jpg?w=800&h=594&t=5\")
A z\u00f6m\u00e9ben katolikus kontinent\u00e1lis Eur\u00f3pa nem n\u00e9zte j\u00f3 szemmel, hogy a szigetorsz\u00e1gban egy protest\u00e1ns n\u0151 uralkodik. Aggodalmaikat fokozta, amikor a gyermektelen Erzs\u00e9betet az \u00f6r\u00f6kl\u00e9si rendben k\u00f6vet\u0151 katolikus sk\u00f3t kir\u00e1lyn\u0151t, Stuart M\u00e1ri\u00e1t (Erzs\u00e9bet unokah\u00fag\u00e1t) 1568-ban orsz\u00e1ga protest\u00e1ns rendjei lemondatt\u00e1k, \u00e9s az Angli\u00e1ban mened\u00e9ket keres\u0151 M\u00e1ria tisztes rabs\u00e1gba ker\u00fclt. V. Pius papa 1570-ben ki\u00e1tkozta Erzs\u00e9betet, azaz az angliai katolikusok m\u00e1r nem tartoztak neki engedelmess\u00e9ggel, XIII. Gergely pedig ny\u00edltan t\u00e1mogatta a kir\u00e1lyn\u0151 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1ra sz\u0151tt terveket.<\/p>\n\n\n\n
1587-ben, egy Erzs\u00e9bet elleni \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s leleplez\u00e9se ut\u00e1n, amelybe Stuart M\u00e1ria is belekeveredett, Erzs\u00e9bet vonakodva b\u00e1r, de kiv\u00e9geztette rokon\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Lovagg\u00e1 \u00fct\u00f6tt egy kal\u00f3zt<\/h2>\n\n\n\n
Eur\u00f3pa leghatalmasabb uralkod\u00f3ja, a bigottan katolikus II. F\u00fcl\u00f6p spanyol kir\u00e1ly (V\u00e9res M\u00e1ria kor\u00e1bbi f\u00e9rje) Erzs\u00e9bet kez\u00e9t is megk\u00e9rte, de kosarat kapott. A spanyol kir\u00e1ly ezut\u00e1n a p\u00e1pa j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val haj\u00f3hadat szervezett Anglia elfoglal\u00e1s\u00e1ra, a legy\u0151zhetetlennek hirdetett Nagy Armada 1588-ban haj\u00f3zott ki Lisszabonb\u00f3l. A La Manche-csatorn\u00e1n tervezett \u00e1tkel\u00e9s el\u0151tt a mozg\u00e9kony angol haj\u00f3k Calais k\u00f6zel\u00e9ben v\u00e1ratlanul megt\u00e1madt\u00e1k, majd sz\u00e9tkergett\u00e9k a lomha spanyol g\u00e1ly\u00e1kat, amelyek ezut\u00e1n m\u00e9g \u00f3ri\u00e1si sz\u00e9lviharba is keveredtek – a legy\u0151zhetetlennek hitt armad\u00e1nak csak a roncsai verg\u0151dtek haza. Ezzel megsz\u0171nt a spanyol tengeri hegem\u00f3nia, amikor pedig az angolok 1596-ban meglepet\u00e9sszer\u0171en elfoglalt\u00e1k \u00e9s megsarcolt\u00e1k Cad\u00edzt, egy\u00e9rtelm\u0171en \u0151k v\u00e1ltak a tenger \u00faj uraiv\u00e1.<\/p>\n\n\n
![\"\"\/](\"https:\/\/cdn.nwmgroups.hu\/s\/img\/i\/2002\/20200209john-dee1.jpg?w=800&h=417&t=5\")
Erzs\u00e9bet tr\u00f3nra l\u00e9p\u00e9sekor orsz\u00e1g\u00e1nak egyetlen gyarmata sem volt. A kir\u00e1lyn\u0151 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val tehets\u00e9ges \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00f3 kedv\u0171 haj\u00f3sok indultak \u00fatnak \u2013 olykor az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s el\u0151l menek\u00fclve \u2013, hogy a meggazdagod\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9ben \u00faj kereskedelmi utakat fedezzenek fel. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck a korona enged\u00e9ly\u00e9vel ellens\u00e9ges haj\u00f3kat is b\u00fcntetlen\u00fcl megt\u00e1madhatott, amennyiben a hasznot megosztott\u00e1k a kincst\u00e1rral.<\/p>\n\n\n\n
Az ut\u00f3lag lovagg\u00e1 \u00fct\u00f6tt Francis Drake \u2013 \u201e\u0151fels\u00e9ge kal\u00f3za” \u2013 volt az els\u0151, aki k\u00f6rbehaj\u00f3zta a f\u00f6ldet, mik\u00f6zben fosztogatta a gyarmatokr\u00f3l visszat\u00e9r\u0151, kincsekkel megpakolt spanyol haj\u00f3kat. Az els\u0151 tengerent\u00fali, \u00e9szak-amerikai gyarmat l\u00e9trehoz\u00e1sa Sir Walter Raleigh nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, aki a Sz\u0171z Kir\u00e1lyn\u0151 tisztelet\u00e9re Virgini\u00e1nak nevezte el azt. Erzs\u00e9bet a franciaorsz\u00e1gi protest\u00e1nsokat, a hugenott\u00e1kat, illetve a spanyol uralom ellen szabads\u00e1gharcot v\u00edv\u00f3 n\u00e9metalf\u00f6ldieket is t\u00e1mogatta.<\/p>\n\n\n\n
Mag\u00e1n\u00e9lete a vita t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezte<\/h2>\n\n\n\n
Erzs\u00e9bet h\u00e1zass\u00e1ga eg\u00e9sz uralma alatt napirenden volt. Kezdetben a katolikus hatalmak fejei \u00e1lltak sorba kez\u00e9\u00e9rt, hogy azt\u00e1n katoliz\u00e1lhass\u00e1k Angli\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb az angol parlament szerette volna el\u00e9rni egy protest\u00e1ns dinasztia megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t. A kir\u00e1lyn\u0151nek azonban esze \u00e1g\u00e1ban sem volt hatalm\u00e1t megosztani, \u00e9s azt is felismerte, hogy egy dinasztikus kapcsolat legal\u00e1bb annyi k\u00fclpolitikai h\u00e1tr\u00e1nnyal j\u00e1rna orsz\u00e1g\u00e1nak, mint amennyi el\u0151nyt biztos\u00edtana.<\/p>\n\n\n
![\"\"\/](\"https:\/\/cdn.nwmgroups.hu\/s\/img\/i\/1804\/20180416i-erzsebet25.jpg?w=800&h=1176&t=5\")
\u00c9pp ez\u00e9rt k\u00e9r\u0151it kij\u00e1tszotta egym\u00e1s ellen, az aj\u00e1nlatokat azzal \u00fct\u00f6tte el, hogy orsz\u00e1g\u00e1hoz, alattval\u00f3ihoz ment feles\u00e9g\u00fcl, nagy figyelmet ford\u00edtott sz\u00fczess\u00e9ge propag\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Mag\u00e1n\u00e9lete m\u00e1r a korszakban vita t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezte \u2013 egyik tan\u00e1csad\u00f3j\u00e1val, lov\u00e1szmester\u00e9vel, Robert Dudley-val t\u00f6bbsz\u00f6r is h\u00edrbe hozt\u00e1k, s\u0151t, k\u00e9s\u0151bb Spanyolorsz\u00e1gban felt\u0171nt Erzs\u00e9bet \u00e9s Dudley \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos t\u00f6rv\u00e9nytelen fia is, aki persze nem tudta sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtani.<\/p>\n\n\n\n
Erzs\u00e9bet s\u00edrja a Westminster ap\u00e1ts\u00e1gban van, szarkof\u00e1gja alatt V\u00e9res M\u00e1ria, vele szemben Stuart M\u00e1ria nyugszik. Alakja sz\u00e1mtalan m\u0171alkot\u00e1sban megjelenik, a filmv\u00e1sznon t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Sarah Bernhardt, Glenda Jackson, J udi Dench \u00e9s Cate Blanchett keltette \u00e9letre.<\/p>\n\n\n\n