{"id":3951,"date":"2023-06-04T21:26:00","date_gmt":"2023-06-04T18:26:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3951"},"modified":"2023-06-04T13:46:24","modified_gmt":"2023-06-04T10:46:24","slug":"negyezer-eves-dns-segit-megoldani-a-pestis-titkat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=3951&lang=hu","title":{"rendered":"N\u00e9gyezer \u00e9ves DNS seg\u00edt megoldani a pestis titk\u00e1t"},"content":{"rendered":"
\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Egy angol t\u00f6megtemetkez\u00e9si helyet felt\u00e1r\u00f3 kutat\u00f3csoport emberi csontv\u00e1zmaradv\u00e1nyokban fedezte fel a pestist okoz\u00f3 bakt\u00e9riumok DNS-\u00e9t. Amire bukkantak, az a betegs\u00e9g legr\u00e9gebbi ismert esete Nagy-Britanni\u00e1ban.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A\u00a0Yersinia pestis\u00a0egy bakt\u00e9rium, a pestis k\u00f3rokoz\u00f3ja, \u00e9s ezt tal\u00e1lt\u00e1k meg n\u00e9gyezer \u00e9vvel ezel\u0151tti emberi csontokban. A h\u00edrr\u0151l a h\u00e9ten sz\u00e1molt be a\u00a0Nature<\/a>\u00a0c\u00edm\u0171 szaklap. A dolog \u00e9rdekess\u00e9ge az, hogy a most publik\u00e1lt felfedez\u00e9s azt bizony\u00edtja, a bakteri\u00e1lis DNS \u00e9vezredekkel kor\u00e1bbi, mint a legr\u00e9gebbi t\u00f6rzs, amit eddig felfedeztek.\u00a0<\/p>\n\n\n\n

A tanulm\u00e1ny egyik szerz\u0151je, Pooja Swali, a londoni Francis Crick Int\u00e9zet Skoglund Laborat\u00f3rium\u00e1nak kutat\u00f3ja szerint 1500 \u00e9vvel ezel\u0151tti az a t\u00f6rzs, amit m\u00e9g 2018-ban azonos\u00edtottak Cambridge megy\u00e9ben az Edix Hill temetkez\u00e9si helyen.<\/p>\n\n\n\n

A pestist okoz\u00f3 bakt\u00e9riumok mostani mint\u00e1it k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 temetkez\u00e9si helyr\u0151l vett\u00e9k. Az egyik Anglia d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n, Somersetben, m\u00edg a m\u00e1sik \u00e9szaknyugaton, az angol\u2013sk\u00f3t hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben, Cumbri\u00e1ban ker\u00fclt el\u0151. A k\u00e9t hely k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vols\u00e1g arra utal, hogy a betegs\u00e9g a k\u00e9s\u0151 neolitikumban \u00e9s a bronzkorban terjedt el.<\/p>\n\n\n\n

\u201eAz, hogy n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z \u00e9v alatt ilyen hatalmas ter\u00fcleteken terjedt el, magyar\u00e1zhatja azt is, hogy ebben az id\u0151ben milyen gyorsan mozoghattak az emberek, \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s \u00f6tletek a t\u00e9rs\u00e9gben”<\/p>\n\n\n\n

\u2013 teszi hozz\u00e1 Benjamin Roberts r\u00e9g\u00e9szprofesszor, a k\u00e9s\u0151 eur\u00f3pai \u0151st\u00f6rt\u00e9net kutat\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n

Hogyan jutottak hozz\u00e1 a 4000 \u00e9ves bakt\u00e9riumokhoz?
A tanulm\u00e1ny szerint a kutat\u00f3k 34 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberi csontv\u00e1zmaradv\u00e1nyb\u00f3l vettek mint\u00e1t a m\u00e1r eml\u00edtett k\u00e9t helysz\u00ednen. Megf\u00fart\u00e1k a fellelt kopony\u00e1kban a fogakat, \u00e9s \u00edgy olyan fogp\u00e9phez juthattak, amely tartalmazhatta a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek DNS-\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Dr. Swali hihetetlennek nevezte azt a tudom\u00e1nyos k\u00e9pess\u00e9get, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ezer \u00e9vekkel kor\u00e1bban lebomlott maradv\u00e1nyokb\u00f3l ki lehet nyerni \u0151si k\u00f3rokoz\u00f3kat. Az \u00edgy szerzett g\u00e9nnyomokb\u00f3l pedig v\u00e9gigk\u00f6vethetj\u00fck a k\u00f3rokoz\u00f3k terjed\u00e9s\u00e9t a m\u00faltban \u00e9s evol\u00faci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1sait. Mindezek alapj\u00e1n pedig k\u00f6nnyebben \u00e9rthetj\u00fck meg azt, mely g\u00e9nek j\u00e1tszhatnak kulcsszerepet a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek terjed\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

Angli\u00e1ban n\u00e9gyezer \u00e9s 1500 \u00e9ve is volt pestisj\u00e1rv\u00e1ny
A genetikai elemz\u00e9s azt a meglep\u0151 eredm\u00e9nyt hozta, hogy a mai Nagy-Britannia ter\u00fclet\u00e9n k\u00e9t id\u0151szakban volt pestisj\u00e1rv\u00e1ny. Az egyik k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl n\u00e9gyezer \u00e9ve t\u00f6rt\u00e9nt, m\u00edg a m\u00e1sik 1500 \u00e9vvel ezel\u0151tt jelent meg. A kutat\u00f3k elismerik, hogy a betegs\u00e9ggel kapcsolatban sok olyan dolog van, amire nem tudnak v\u00e1laszt adni.<\/p>\n\n\n\n

A mostani szenz\u00e1ci\u00f3s eredm\u00e9nyek kimutatt\u00e1k p\u00e9ld\u00e1ul azt is, hogy a temetkez\u00e9si helyeken tal\u00e1lt Yersinia pestis t\u00f6rzsben nem volt meg az a g\u00e9n, amely lehet\u0151v\u00e9 tette volna, hogy bolh\u00e1kkal terjedjen. Viszont az m\u00e1r bizony\u00edtott, hogy a XIV. sz\u00e1zadban a k\u00f6z\u00e9pkori Eur\u00f3p\u00e1ban puszt\u00edtott t\u00f6rzs, amely a Fekete Hal\u00e1l n\u00e9ven ismert j\u00e1rv\u00e1ny terjed\u00e9s\u00e9\u00e9rt volt a felel\u0151s, rendelkezett ezzel a g\u00e9nnel. A fert\u0151z\u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u0151je a bolha, amely fert\u0151z\u00f6tt \u00e1llatok v\u00e9r\u00e9t sz\u00edvta, majd az emberre \u00e1ttelepedve k\u00f6zvet\u00edtette a k\u00f3rt.<\/p>\n\n\n\n

A tudom\u00e1ny azt nem tudja megmondani, hogy 4000 \u00e9vvel ezel\u0151tt, amikor a pestis megfert\u0151zte az embereket, az milyen s\u00falyos lefoly\u00e1s\u00fa volt \u2013 mondja Roberts professzor. Egyszer\u0171en lehetetlen meg\u00e1llap\u00edtani ilyen t\u00e1vlatb\u00f3l, hogy enyhe lefoly\u00e1s\u00fa, vagy z\u00f6m\u00e9ben hal\u00e1los volt a fert\u0151z\u00e9s \u2013 tette hozz\u00e1 a r\u00e9g\u00e9sz.<\/p>\n\n\n\n

\u201eEgy biztos, a Somerset k\u00f6zel\u00e9ben felt\u00e1rt csontv\u00e1zak hal\u00e1l\u00e1t s\u00e9r\u00fcl\u00e9s \u00e9s nem valamif\u00e9le betegs\u00e9g okozta”<\/p>\n\n\n\n

\u2013 tette v\u00e9g\u00fcl hozz\u00e1, majd megjegyezte, mindig ott az a fr\u00e1nya k\u00eds\u00e9rt\u00e9s, hogy egy apokaliptikus k\u00f6z\u00e9pkori pestisj\u00e1rv\u00e1ny r\u00e9m\u00e9t fess\u00fck fel, de ezt ebben az esetben nem lehet kijelenteni, mert egyszer\u0171en t\u00fals\u00e1gosan kev\u00e9s a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Milyen tanuls\u00e1gok vannak?
A tanulm\u00e1ny kapcs\u00e1n t\u00f6bb is akad. Az egyik legfontosabb, hogy ez az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s is megmutatta, mi\u00e9rt l\u00e9nyeges a multidiszpliarit\u00e1s, vagyis, hogy egym\u00e1st\u00f3l teljesen elt\u00e9r\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1gak fogjanak \u00f6ssze, eset\u00fcnkben a r\u00e9g\u00e9szek \u00e9s a paleogenetikusok.<\/p>\n\n\n\n

A tanulm\u00e1nyb\u00f3l egy\u00e9rtelm\u0171en kider\u00fclt, hogy egyes betegs\u00e9gek, fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek m\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti id\u0151kben is jelen voltak az emberek k\u00f6r\u00e9ben. Valahogy \u00fagy, ahogyan id\u0151r\u0151l id\u0151re visszat\u00e9rnek olyan t\u00edpus\u00fa j\u00e1rv\u00e1nyok, mint a spanyoln\u00e1tha, a Covid, vagy \u00e9ppen az AIDS.<\/p>\n\n\n\n

Ugyan vannak t\u00f6rt\u00e9nelmi feljegyz\u00e9sek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pestisj\u00e1rv\u00e1nyokr\u00f3l, azonban ezeknek az \u0151si DNS mint\u00e1knak az elemz\u00e9s\u00e9vel m\u00e9g messzebbre tudunk az id\u0151ben visszatekinteni. Dr. Swali szerint a j\u00f6v\u0151beli kutat\u00e1sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fogjuk csak meg\u00e9rteni, mik\u00e9nt reg\u00e1ltak, v\u00e1ltoztak g\u00e9njeink ilyen betegs\u00e9gek hat\u00e1s\u00e1ra a m\u00faltban \u00e9s hogyan alakult a g\u00e9nek evol\u00faci\u00f3s fegyverkez\u00e9si versenye a k\u00f3rokoz\u00f3kkal szemben\u00a0\u2013 \u00f6sszegezte a\u00a0CNN<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Forr\u00e1s<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy angol t\u00f6megtemetkez\u00e9si helyet felt\u00e1r\u00f3 kutat\u00f3csoport emberi csontv\u00e1zmaradv\u00e1nyokban fedezte fel a pestist okoz\u00f3 bakt\u00e9riumok DNS-\u00e9t. Amire bukkantak, az a betegs\u00e9g legr\u00e9gebbi ismert esete Nagy-Britanni\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":3952,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,41,49,39],"tags":[772,49453],"class_list":["post-3951","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-cikkek","category-hirek","category-vilag","tag-dns","tag-pestis-tanulmanyozasa"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3951","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3951"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3951\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3953,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3951\/revisions\/3953"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3952"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3951"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3951"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3951"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}