{"id":4101,"date":"2023-09-11T21:45:00","date_gmt":"2023-09-11T18:45:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4101"},"modified":"2023-09-11T10:55:25","modified_gmt":"2023-09-11T07:55:25","slug":"a-terrortamadas-amely-megrengette-amerikat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4101&lang=hu","title":{"rendered":"A terrort\u00e1mad\u00e1s, amely megrengette Amerik\u00e1t"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Huszonk\u00e9t \u00e9ve, 2001. szeptember 11-\u00e9n, egy keddi napon int\u00e9zett az al-Kaida nemzetk\u00f6zi iszlamista terrorszervezet t\u00e1mad\u00e1st az Egyes\u00fclt \u00c1llamok ellen. A t\u00f6rt\u00e9nelem legv\u00e9resebb, mintegy h\u00e1romezer ember \u00e9let\u00e9t k\u00f6vetel\u0151 mer\u00e9nyletsorozata ut\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok h\u00e1bor\u00fat hirdetett a terrorizmus ellen.<\/strong>
New Yorkban helyi id\u0151 szerint 8 \u00f3ra 46 perckor, majd 9 \u00f3ra 3 perckor k\u00e9t, terrorist\u00e1k \u00e1ltal elt\u00e9r\u00edtett utassz\u00e1ll\u00edt\u00f3 rep\u00fcl\u0151g\u00e9pet vezettek a Vil\u00e1gkereskedelmi K\u00f6zpont (WTC) k\u00e9t ikertorny\u00e1ba.
A tornyok 9 \u00f3ra 59 perckor, illetve 10 \u00f3ra 28 perckor leomlottak, a romok alatti t\u00fczet csak december k\u00f6zep\u00e9re siker\u00fclt teljesen eloltani. Egy harmadik elt\u00e9r\u00edtett g\u00e9p 9 \u00f3ra 37 perckor a v\u00e9delmi miniszt\u00e9rium, a Pentagon arlingtoni \u00e9p\u00fclet\u00e9re zuhant, lerombolva annak egy r\u00e9sz\u00e9t. Egy negyedik elt\u00e9r\u00edtett g\u00e9p, amelynek v\u00e9lhet\u0151en egy m\u00e1sik washingtoni c\u00e9lpontot (a Kongresszus \u00e9p\u00fclet\u00e9t vagy a Feh\u00e9r H\u00e1zat) szemeltek ki, az utasok ellen\u00e1ll\u00e1sa miatt a pennsylvaniai Shanksville-n\u00e9l zuhant le 10 \u00f3ra 3 perckor.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00e1mad\u00e1sokban a 19 terrorista mellett 2 977 ember \u2013 90 orsz\u00e1g \u00e1llampolg\u00e1rai \u2013 vesztette \u00e9let\u00e9t, f\u00f6ldi maradv\u00e1nyaik azonos\u00edt\u00e1sa m\u00e1ig sem fejez\u0151d\u00f6tt be teljesen.<\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9gy rep\u00fcl\u0151g\u00e9pen 246 f\u0151nyi utas \u00e9s szem\u00e9lyzet tart\u00f3zkodott, a New York-i ikertornyokn\u00e1l 2606-an haltak meg (k\u00f6z\u00fcl\u00fck 343 a ment\u00e9sben r\u00e9szt vev\u0151 t\u0171zolt\u00f3, 72 rend\u0151r volt), a Pentagon elleni t\u00e1mad\u00e1s 125 hal\u00e1los \u00e1ldozatot k\u00f6vetelt.<\/p>\n\n\n\n

A mer\u00e9nyletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetk\u00f6zi iszlamista terrorh\u00e1l\u00f3zat 2004-ben mag\u00e1ra v\u00e1llalta.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00e1mad\u00e1sok miatt p\u00e9ld\u00e1tlan m\u00f3don t\u00f6bb napra lez\u00e1rt\u00e1k az amerikai l\u00e9gteret a polg\u00e1ri rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek el\u0151tt, a fegyveres er\u0151ket fokozott harck\u00e9sz\u00fclts\u00e9gbe helyezt\u00e9k. George W. Bush eln\u00f6k k\u00f6zvetlen\u00fcl az esem\u00e9nyek ut\u00e1n telev\u00edzi\u00f3s besz\u00e9d\u00e9ben azt mondta:<\/p>\n\n\n\n

\u201eT\u00f6bb mint terrorcselekm\u00e9ny, val\u00f3j\u00e1ban h\u00e1bor\u00fas cselekm\u00e9ny\u201d t\u00f6rt\u00e9nt, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok felkutatja a felel\u0151s\u00f6ket, \u00e9s igazs\u00e1got szolg\u00e1ltat,
nem t\u00e9ve k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az elk\u00f6vet\u0151k \u00e9s a nekik mened\u00e9ket ny\u00fajt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

Bush 2001. okt\u00f3ber 26-\u00e1n \u00edrta al\u00e1 az emberi jogi szervezetek \u00e1ltal hevesen b\u00edr\u00e1lt, a Kongresszus \u00e1ltal h\u00e1rom nap alatt elfogadott \u201ehazafias t\u00f6rv\u00e9nyt\u201d, amely sokkal sz\u00e9lesebb jogk\u00f6rt biztos\u00edtott a hat\u00f3s\u00e1goknak, \u00e9s korl\u00e1tozta a polg\u00e1ri szabads\u00e1gjogokat. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni legnagyobb k\u00f6zigazgat\u00e1si reform keret\u00e9ben l\u00e9trehozt\u00e1k a belbiztons\u00e1gi miniszt\u00e9riumot, \u00e1tszervezt\u00e9k az id\u0151nk\u00e9nt egym\u00e1ssal verseng\u0151 titkosszolg\u00e1latokat, amelyek k\u00e9ptelenek voltak a hat\u00e9kony fell\u00e9p\u00e9sre. A terrorcselekm\u00e9nyt k\u00f6vet\u0151en vil\u00e1gszerte megszigorodtak a rep\u00fcl\u00e9sbiztons\u00e1gi int\u00e9zked\u00e9sek.<\/p>\n\n\n\n

Bush eln\u00f6k 2003-ban szeptember 11-\u00e9t nemzeti ima- \u00e9s eml\u00e9knapnak, a hazafis\u00e1g napj\u00e1nak, 2009-ben Barack Obama eln\u00f6k a szolg\u00e1lat \u00e9s eml\u00e9kez\u00e9s napj\u00e1nak nyilv\u00e1n\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n

A led\u0151lt ikertornyok hely\u00e9n a mer\u00e9nyletek tizedik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n eml\u00e9kzuhatagot alak\u00edtottak ki, a fal perem\u00e9re az \u00e1ldozatok nev\u00e9t \u00edrt\u00e1k fel.
A r\u00e9szben f\u00f6ld alatti nemzeti eml\u00e9km\u00fazeum 2014-ben ny\u00edlt meg. 2017 \u00f3ta \u00e1ll a NATO br\u00fcsszeli k\u00f6zpontj\u00e1nak kertj\u00e9ben a terrort\u00e1mad\u00e1sok \u00e1ldozatainak eml\u00e9km\u0171ve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az \u00e1ldozatok tisztelet\u00e9re Arlingtonban \u00e9s Shanksville-ben is eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtottak. New Yorkban minden \u00e9v szeptember 11-\u00e9n l\u00e9lekharangok megkond\u00edt\u00e1sa k\u00f6zben sorolj\u00e1k fel a hal\u00e1los \u00e1ldozatok neveit.<\/p>\n\n\n\n

A romba d\u0151lt WTC hely\u00e9n \u00faj \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttest h\u00faztak fel. A tervezett h\u00e9t felh\u0151karcol\u00f3b\u00f3l az els\u0151t 2013-ban, a legl\u00e1tv\u00e1nyosabb \u00e9s leghatalmasabb One World Trade Centert 2014-ben adt\u00e1k \u00e1t, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek d\u00e1tum\u00e1ra utal\u00f3 1776 l\u00e1b (541 m\u00e9ter) magas felh\u0151karcol\u00f3 a nyugati f\u00e9lteke legmagasabb \u00e9p\u00fclete.<\/p>\n\n\n\n

Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok 2001. okt\u00f3ber 7-\u00e9n hadm\u0171veletet ind\u00edtott az al-Kaida vezet\u0151j\u00e9nek, Oszama bin Ladennek mened\u00e9ket ny\u00fajt\u00f3 afganiszt\u00e1ni t\u00e1libok ellen, megd\u00f6ntve hatalmukat. Az amerikai t\u00f6rt\u00e9nelem leghosszabb, h\u00fasz \u00e9vig tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faja 2021. augusztus 30-\u00e1n \u00e9rt v\u00e9get. Az Afganiszt\u00e1nban m\u00e1r augusztus 15-\u00e9n hatalomra ker\u00fclt t\u00e1libok \u00e1tmeneti korm\u00e1nya hivatalosan az Amerika elleni terrort\u00e1mad\u00e1s 20. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, 2021. szeptember 11-\u00e9n kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Oszama bin Ladennel 2011. m\u00e1jus 2-\u00e1n pakiszt\u00e1ni ter\u00fcleten v\u00e9gzett egy amerikai kommand\u00f3.
A terrorcselekm\u00e9nyek kitervel\u0151je \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja, H\u00e1lid Sejk Mohamed \u00e9s n\u00e9gy b\u0171nt\u00e1rsa 2003-ban ker\u00fclt amerikai k\u00e9zre. A jogi elj\u00e1r\u00e1s 2008-ban a guant\u00e1nam\u00f3i amerikai haditenger\u00e9szeti t\u00e1maszponton kezd\u0151d\u00f6tt, a k\u00fcl\u00f6nleges katonai b\u00edr\u00f3s\u00e1g 2012-ben emelt v\u00e1dat ellen\u00fck terrortev\u00e9kenys\u00e9gre val\u00f3 \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s, civilek elleni t\u00e1mad\u00e1sok, sz\u00e1nd\u00e9kos ember\u00f6l\u00e9s \u00e9s sebes\u00fcl\u00e9sek okoz\u00e1sa, h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6k, rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek megsemmis\u00edt\u00e9se miatt.<\/p>\n\n\n\n

A terrort\u00e1mad\u00e1sok egyik f\u0151 szervez\u0151j\u00e9nek tartott Ajm\u00e1n az-Zavahirivel id\u00e9n j\u00falius 31-\u00e9n v\u00e9gzett amerikai dr\u00f3nt\u00e1mad\u00e1s Kabulban.
Az amerikai t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s \u2013 Barack Obama eln\u00f6k v\u00e9t\u00f3ja ellen\u00e9re \u2013 2016 szeptember\u00e9ben t\u00f6rv\u00e9nyt szavazott meg, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a terrort\u00e1mad\u00e1sok \u00e1ldozatainak hozz\u00e1tartoz\u00f3i perelhess\u00e9k a b\u0171nr\u00e9szess\u00e9ggel gyan\u00fas\u00edtott orsz\u00e1gokat, k\u00f6zt\u00fck Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1t (a 19 elk\u00f6vet\u0151 k\u00f6z\u00fcl 15 sza\u00fadi \u00e1llampolg\u00e1r volt). A Kongresszus \u00e1lland\u00f3 kompenz\u00e1ci\u00f3s alapot hozott l\u00e9tre azoknak a rend\u0151r\u00f6knek, t\u0171zolt\u00f3knak \u00e9s seg\u00e9lymunk\u00e1soknak, akik a terrort\u00e1mad\u00e1sok ut\u00e1ni ment\u00e9s sor\u00e1n szenvedtek eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1rosod\u00e1st, a t\u00f6rv\u00e9nyt Donald Trump eln\u00f6k 2019. j\u00falius 29-\u00e9n \u00edrta al\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

Joe Biden eln\u00f6k 2021. szeptember 3-\u00e1n eln\u00f6ki rendeletben \u00edrta el\u0151 a terrort\u00e1mad\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 titkos\u00edtott korm\u00e1nyzati dokumentumok fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1t, titkos\u00edt\u00e1s\u00e1nak megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, illetve az iratok k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel\u00e9t. A Sz\u00f6vets\u00e9gi Nyomoz\u00f3 Iroda (FBI) egy h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb a mer\u00e9nyl\u0151k \u00e9s a sza\u00fadi korm\u00e1ny kapcsolat\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 nyomozati anyagot hozott nyilv\u00e1noss\u00e1gra; a rij\u00e1di korm\u00e1ny b\u0171nr\u00e9szess\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k nem ker\u00fclt el\u0151.<\/p>\n\n\n\n

Forr\u00e1s<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Huszonk\u00e9t \u00e9ve, 2001. szeptember 11-\u00e9n, egy keddi napon int\u00e9zett az al-Kaida nemzetk\u00f6zi iszlamista terrorszervezet t\u00e1mad\u00e1st az Egyes\u00fclt \u00c1llamok ellen. A t\u00f6rt\u00e9nelem legv\u00e9resebb, mintegy h\u00e1romezer ember \u00e9let\u00e9t k\u00f6vetel\u0151 mer\u00e9nyletsorozata ut\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok h\u00e1bor\u00fat hirdetett a terrorizmus ellen.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":4102,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,41,49,39],"tags":[9824,9826,11611],"class_list":["post-4101","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-cikkek","category-hirek","category-vilag","tag-szeptember-11","tag-terrortamadas","tag-usa"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4101","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4101"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4101\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4103,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4101\/revisions\/4103"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4102"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4101"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4101"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4101"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}