{"id":4208,"date":"2023-12-28T22:29:00","date_gmt":"2023-12-28T20:29:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4208"},"modified":"2023-12-28T22:07:28","modified_gmt":"2023-12-28T20:07:28","slug":"otven-eve-jelent-meg-a-gulag-szigetcsoport-husz-evre-szamuztek-miatta-szolzsenyicint","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4208&lang=hu","title":{"rendered":"\u00d6tven \u00e9ve jelent meg A Gulag-szigetcsoport: h\u00fasz \u00e9vre sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k Szolzsenyicint miatta"},"content":{"rendered":"\n

Pontosan \u00f6tven \u00e9vvel ezel\u0151tt, ezen a napon jelent meg el\u0151sz\u00f6r Alekszandr Szolzsenyicin A Gulag-szigetcsoport c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve. A t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 m\u0171 ler\u00e1ntotta a leplet a Szovjetuni\u00f3 kommunista l\u00e1gerrendszer\u00e9r\u0151l, v\u00e9gk\u00e9pp sz\u00e9tz\u00fazva a nyugati, baloldali \u00e9rtelmis\u00e9g hazug \u00f6n\u00e1ltat\u00e1s\u00e1t. A Nobel-d\u00edjas orosz \u00edr\u00f3t 1974-ben sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k haz\u00e1j\u00e1b\u00f3l.<\/strong><\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

\u201eKb. 1940-ben bar\u00e1taimmal figyelemrem\u00e9lt\u00f3 h\u00edrre bukkantunk a Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Term\u00e9szet c. foly\u00f3irat\u00e1ban. Az \u00e1llt ott apr\u00f3 bet\u0171kkel, hogy a Kolima foly\u00f3 melletti \u00e1sat\u00e1sok sor\u00e1n valahogy felsz\u00ednre ker\u00fclt egy f\u00f6ldalatti j\u00e9glencse, egy megfagyott \u0151svil\u00e1gi foly\u00f3 \u2013 \u00e9s abba belefagyva egy \u00e1satag (t\u00f6bb t\u00edzezer \u00e9ves) faun\u00e1ba tartoz\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00e1llatp\u00e9ld\u00e1ny. Ezek a halak vagy trit\u00f3nok, a k\u00e9pzett tud\u00f3s\u00edt\u00f3 tan\u00fas\u00e1ga szerint, olyan frissen s \u00e9ps\u00e9gben \u0151rz\u0151dtek meg, hogy a jelenl\u00e9v\u0151k, a jeget megl\u00e9kelve ott helyben elfogyasztott\u00e1k \u0151ket, m\u00e9gpedig a legnagyobb k\u00e9szs\u00e9ggel. A foly\u00f3iratnak bizony\u00e1ra siker\u00fclt csod\u00e1latba ejtenie kissz\u00e1m\u00fa olvas\u00f3t\u00e1bor\u00e1t, hogy a halak h\u00fasa oly sok\u00e1ig frissen meg\u0151rz\u0151dik a j\u00e9gben, de kevesen lehettek az olyanok, akik el\u0151tt megvil\u00e1gosodott ennek a meggondolatlan h\u00edrecsk\u00e9nek val\u00f3ban kolossz\u00e1lis tartalma. Mi azonnal meg\u00e9rtett\u00fck. Vil\u00e1gosan, apr\u00f3 r\u00e9szleteiben magunk el\u0151tt l\u00e1ttuk az eg\u00e9sz jelenetet, mily l\u00e1zas siets\u00e9ggel lyuggatt\u00e1k a jeget a jelenl\u00e9v\u0151k, s l\u00e1bbal tiporva az ichthyol\u00f3gia magasabb \u00e9rdekeit, k\u00f6ny\u00f6k\u00fckkel egym\u00e1st taszig\u00e1lva, hogyan szaggatt\u00e1k ki az ezer\u00e9ves h\u00fasdarabokat, cipelt\u00e9k a t\u0171zh\u00f6z, olvasztott\u00e1k meg s laktak j\u00f3l bel\u0151l\u00fck. Meg\u00e9rtett\u00fck, mert mi magunk is ama jelenl\u00e9v\u0151k k\u00f6z\u00fcl val\u00f3k voltunk, a raboknak abb\u00f3l a hatalmas, a vil\u00e1gon semmihez sem hasonl\u00edthat\u00f3 n\u00e9pt\u00f6rzs\u00e9b\u0151l, mely egyed\u00fcl k\u00e9pes k\u00e9szs\u00e9gesen trit\u00f3nt enni. Kolima pedig a legnagyobb \u00e9s legh\u00edrhedtebb sziget volt, a kegyetlens\u00e9g sarkvid\u00e9ke abban a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s Gulag-orsz\u00e1gban, mely f\u00f6ldrajzilag sz\u00e9tsz\u00f3rt ugyan, mint egy szigetcsoport, eszmeileg azonban kontinenss\u00e9 forrt \u00f6ssze. Ebben a szinte soha nem l\u00e1tott, fel nem fedezett orsz\u00e1gban lakik a rabok n\u00e9pe.\u201d<\/p>\n\n\n\n

E szavakkal kezd\u0151dik Alexandr Szolzsenyicin (1918. december 11.\u20132008. augusztus 3.) var\u00e1zslatos st\u00edlusban meg\u00edrt k\u00f6nyve, A Gulag-szigetcsoport, Szente Imre ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban. (Szolzsenyicin k\u00f6nyv\u00e9t az\u00f3ta az Eur\u00f3pa Kiad\u00f3 is megjelentette, A Gulag szigetvil\u00e1g c\u00edmmel; ford\u00edt\u00f3: Soproni Andr\u00e1s \u2013 a szerk.)<\/p>\n\n\n\n

\nhttps:\/\/youtu.be\/P4DYysKV-bE\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n

A m\u0171 a mai napig kultikusnak sz\u00e1m\u00edt azok k\u00f6reiben, akik \u00e9rett f\u0151vel m\u00e9g a \u201el\u00e9tez\u0151 szocializmusba\u201d cs\u00f6ppentek bele. Szolzsenyicin k\u00f6nyv\u00e9nek kiad\u00e1sa ugyanis a bolsevik t\u00edpus\u00fa diktat\u00far\u00e1k 1989-es \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1ig sz\u00f3ba sem ker\u00fclhetett sem Magyarorsz\u00e1gon, sem egyetlen, Moszkva befoly\u00e1sa alatt \u00e1ll\u00f3 orsz\u00e1gban.<\/p>\n\n\n\n

Az elrabolt katona<\/h2>\n\n\n\n

Szolzsenyicin sorsa szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dik az egyik f\u0151 m\u0171v\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3, a t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1nyban is fogalomteremt\u0151 k\u00f6nyvvel: az \u00edr\u00f3, a Gulag legismertebb foglya maga is k\u00f6zel t\u00edz \u00e9ven \u00e1t volt k\u00e9nyszer\u0171 \u201elak\u00f3ja\u201d ennek a f\u00f6ldrajzi atlaszokon sehol nem tal\u00e1lhat\u00f3 szigetcsoportnak, ahol m\u00e9gis t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3an s\u00ednyl\u0151dtek \u00e9s t\u00f6bb milli\u00f3an haltak meg.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9ppen katonatisztk\u00e9nt szolg\u00e1latot teljes\u00edt\u0151 Szolzsenyicint Kelet-Poroszorsz\u00e1gb\u00f3l hurcolta el a 1945 febru\u00e1rj\u00e1ban a katonai elh\u00e1r\u00edt\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00edr\u00f3 ugyanis, aki akkor m\u00e9g matematika\u2013fizika szakot v\u00e9gzett egyetemista volt, t\u00f6bb olyan levelet \u00edrt egy bar\u00e1tj\u00e1nak, amelyben \u2013 a dikt\u00e1tort meg nem nevezve, illetve \u00e1lneveken k\u00f6r\u00fcl\u00edrva \u2013 becsm\u00e9relte Szt\u00e1lint, \u00e9s f\u00f6lvetette, hogy m\u00e1s rendszerrel k\u00e9ne felv\u00e1ltani a szovjetet.<\/p>\n\n\n\n

\n