{"id":4353,"date":"2024-04-21T22:24:00","date_gmt":"2024-04-21T19:24:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4353"},"modified":"2024-04-21T17:49:15","modified_gmt":"2024-04-21T14:49:15","slug":"225-eve-szuletett-tancsics-mihaly-az-1848-as-forradalom-ikonja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4353&lang=hu","title":{"rendered":"225 \u00e9ve sz\u00fcletett T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly, az 1848-as forradalom ikonja"},"content":{"rendered":"\n

K\u00e9tsz\u00e1zhuszon\u00f6t \u00e9ve, 1799. \u00e1prilis 21-\u00e9n sz\u00fcletett T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly \u00edr\u00f3, publicista, politikus, az 1848. m\u00e1rcius 15-i forradalmi esem\u00e9nyek szimbolikus alakja, akit a lelkes t\u00f6meg aznap szabad\u00edtott ki a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Veszedelmes felforgat\u00f3nak tartott\u00e1k, akit b\u00edr\u00f3i \u00edt\u00e9let n\u00e9lk\u00fcl csuktak b\u00f6rt\u00f6nbe<\/h2>\n\n\n\n

Szeg\u00e9ny horv\u00e1t-szlov\u00e1k jobb\u00e1gycsal\u00e1dba sz\u00fcletett Stancsics Mih\u00e1ly n\u00e9ven, a tizenh\u00e1rom gyermekb\u0151l csak h\u00e9t \u00e9rte meg a feln\u0151ttkort. \u00c9lete els\u0151 k\u00e9t \u00e9vtized\u00e9t sz\u00fcl\u0151faluja, \u00c1cstesz\u00e9r egyik v\u00e1lyogfal\u00fa h\u00e1z\u00e1ban \u00e9lte zsell\u00e9rk\u00e9nt \u00e9s uradalmi csel\u00e9dk\u00e9nt robotolva. A szem\u00e9lyesen is megtapasztalt jogtalans\u00e1gok k\u00e9sztett\u00e9k arra, hogy \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig a jogegyenl\u0151s\u00e9g\u00e9rt harcoljon. Tizenkilenc \u00e9vesen tak\u00e1csinasnak \u00e1llt, \u00e1m hamarosan visszat\u00e9rt \u00c1cstesz\u00e9rre \u00e9s a falusi tan\u00edt\u00f3 seg\u00e9dje lett. Autodidakta m\u00f3don k\u00e9pezte mag\u00e1t, a budai tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n, 24 \u00e9vesen kezdte meg gimn\u00e1ziumi tanulm\u00e1nyait, emellett nevel\u0151k\u00e9nt dolgozott, 1836-ban K\u00fcls\u0151-J\u00f3zsefv\u00e1rosban telepedett le. Eleinte \u2013 Horv\u00e1t Istv\u00e1n hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 nyelv\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9sek foglalkoztatt\u00e1k, francia\u2013magyar nyelvk\u00f6nyvet \u00edrt, amivel mag\u00e1ra vonta a cenzorok figyelm\u00e9t, p\u00e9ldamondatai ugyanis a fenn\u00e1ll\u00f3 rendet k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

N\u00e9zetei m\u00e9g a reformkori \u00e9rtelmis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is t\u00fal radik\u00e1lisak voltak: k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli jobb\u00e1gyfelszabad\u00edt\u00e1st s\u00fcrgetett, \u00edr\u00e1sait csak k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n tudta kiadatni.<\/p>\n\n\n\n

A konzervat\u00edv magyar f\u0151nemesi k\u00f6r\u00f6k egy r\u00e9sze a b\u00e9csi udvar megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l tev\u00e9kenyked\u0151 felforgat\u00f3nak v\u00e9lte, ennek ellen\u00e9re t\u00f6bb arisztokrata csal\u00e1d is alkalmazta nevel\u0151k\u00e9nt, h\u00e1zitan\u00edt\u00f3k\u00e9nt, de r\u00f6videsen mindenhonnan elbocs\u00e1tott\u00e1k. T\u00e1ncsics 1841-t\u0151l Kossuth Lajos Pesti H\u00edrlapj\u00e1n\u00e1l dolgozott. 1843-ban N\u00e9metorsz\u00e1gban adta ki \u00e9s onnan csemp\u00e9szte haza a Sajt\u00f3szabads\u00e1gr\u00f3l n\u00e9zetei egy rabnak c\u00edm\u0171 r\u00f6pirat\u00e1t, 1846-ban megjelent J\u00f3zan \u00e9sz c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban m\u00e1r az oszt\u00e1ly n\u00e9lk\u00fcli ut\u00f3pisztikus t\u00e1rsadalom l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9rtekezett.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

B\u00e1r kritiz\u00e1lta a mag\u00e1ntulajdont, a k\u00e9s\u0151bbi marxist\u00e1kkal ellent\u00e9tben nem hitt az er\u0151szakos hatalom\u00e1tv\u00e9telben, \u00fagy v\u00e9lte, csak szerves fejl\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1n, k\u00fcls\u0151 er\u0151k hat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rhet\u0151 el egy igazs\u00e1gos t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s. Ez azonban m\u00e1r sok volt a cenz\u00far\u00e1nak; le akart\u00e1k tart\u00f3ztatni, \u00e1m T\u00e1ncsicsnak siker\u00fclt horv\u00e1t ter\u00fcletekre menek\u00fclnie, itt \u00edrta meg a N\u00e9p szava Isten szava c\u00edm\u0171 r\u00f6pirat\u00e1t. A hat\u00f3s\u00e1gok 1847-ben akadtak nyom\u00e1ra, \u00e9s sajt\u00f3v\u00e9ts\u00e9g miatt Bud\u00e1n b\u00edr\u00f3i \u00edt\u00e9let n\u00e9lk\u00fcl beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Azzal viccel\u0151dtek, hogy ism\u00e9t b\u00f6rt\u00f6nbe kellene z\u00e1rni<\/h2>\n\n\n\n

A mag\u00e1t demokrata republik\u00e1nusk\u00e9nt meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6z\u00edr\u00f3t a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l a pesti n\u00e9p szabad\u00edtotta ki 1848. m\u00e1rcius 15-\u00e9n. A tizenk\u00e9t pont egyike a politikai foglyok szabadon bocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetel\u00e9se volt, Pest-Bud\u00e1n pedig egyed\u00fcl T\u00e1ncsics raboskodott nem k\u00f6zt\u00f6rv\u00e9nyes el\u00edt\u00e9ltk\u00e9nt. Miut\u00e1n kider\u00fclt, milyen szeg\u00e9nyes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l Pesten, a forradalmi ifj\u00fas\u00e1g gy\u0171jt\u00e9st szervezett sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 T\u00e1ncsics eml\u00e9kiratai szerint maga Pet\u0151fi S\u00e1ndor is nyolcvan forinttal sietett seg\u00edts\u00e9g\u00e9re. Kiszabad\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n nem sokkal megind\u00edtotta a radik\u00e1lis hangv\u00e9tel\u0171 Munk\u00e1sok \u00dajs\u00e1gj\u00e1t, amelyben minden kiv\u00e1lts\u00e1g elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9t \u2013 \u201emindny\u00e1junknak egyenl\u0151 polg\u00e1rokk\u00e1 kell v\u00e1lnunk\u201d \u2013 \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e1laszt\u00f3jogot k\u00f6vetelt.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A lapot az \u201ealkotm\u00e1nyos ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1st\u201d szem el\u0151tt tart\u00f3 forradalmi vezet\u00e9s 1849 elej\u00e9n betiltotta.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1lland\u00f3an dar\u00f3cruh\u00e1ban j\u00e1r\u00f3, mindenkit kendnek sz\u00f3l\u00edt\u00f3 \u00e9s minden kompromisszumra k\u00e9ptelen T\u00e1ncsics t\u00fals\u00e1gosan ny\u00edlt volt,  k\u00f6r\u00f6mszakadt\u00e1ig ki\u00e1llt az \u00e1ltala igaznak tartott eszm\u00e9k: a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g, a szabads\u00e1g mellett. A sikl\u00f3si ker\u00fclet k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt tagja volt az els\u0151 n\u00e9pk\u00e9pviseleti orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9snek, de felsz\u00f3lal\u00e1sai rendre k\u00f6zder\u00fclts\u00e9gbe fulladtak, a forradalom els\u0151 \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n egyes k\u00e9pvisel\u0151k azzal viccel\u0151dtek, ism\u00e9t b\u00f6rt\u00f6nbe k\u00e9ne z\u00e1rni. Az als\u00f3 n\u00e9pr\u00e9tegek k\u00f6r\u00e9ben viszont \u00f3ri\u00e1si n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendett, az \u0151 kitart\u00f3 munk\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k el a sz\u0151l\u0151 \u00e9s a bor d\u00e9zsm\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, jelk\u00e9pesen kiv\u00e9gezt\u00e9k, majd ism\u00e9t b\u00f6rt\u00f6nbe csukt\u00e1k<\/h2>\n\n\n\n

A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s jelk\u00e9pesen kiv\u00e9gezt\u00e9k. Feles\u00e9ge a r\u00e9gi pesti h\u00e1za alatt kialak\u00edtott rejtekhelyen b\u00fajtatta, itt \u00edrta a Mi a szocializmus \u00e9s mi a kommunizmus?, valamint a Mik a v\u00f6r\u00f6s republik\u00e1nusok, \u00e9s mit akarnak? c\u00edm\u0171 r\u00f6piratait. Csak az 1857-es \u00e1ltal\u00e1nos amnesztia ut\u00e1n j\u00f6tt el\u0151, ekkor rend\u0151ri fel\u00fcgyelet al\u00e1 ker\u00fclt, a f\u0151v\u00e1rost is csak enged\u00e9llyel hagyhatta el. 1860-ban t\u00fcntet\u00e9s szervez\u00e9se, felkel\u00e9sre val\u00f3 l\u00e1z\u00edt\u00e1s miatt tizen\u00f6t \u00e9vi b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A rabs\u00e1gb\u00f3l az 1867-es kiegyez\u00e9skor majdnem teljesen vakon szabadult, de l\u00e1t\u00e1sa egy kock\u00e1zatos m\u0171t\u00e9t ut\u00e1n javult. Mag\u00e1n\u00e9let\u00e9ben sem k\u00edm\u00e9lte a sors: \u00f6t gyermek\u00e9t vesz\u00edtette el. 1869 \u00e9s 1872 k\u00f6z\u00f6tt az orosh\u00e1zi v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet k\u00e9pvisel\u0151je volt, a virilizmus (a vagyonosok sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletekben el\u0151jogokat biztos\u00edt\u00f3 rendszer) elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9\u00e9rt, a v\u00e1laszt\u00f3jog kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s a legszeg\u00e9nyebbek f\u00f6ldh\u00f6z juttat\u00e1s\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt. A n\u00e9ha az Andorlaki M\u00e1t\u00e9 \u00edr\u00f3i \u00e1lnevet haszn\u00e1l\u00f3 T\u00e1ncsics Arany Trombita c\u00edmmel lapot ind\u00edtott, bekapcsol\u00f3dott a munk\u00e1ss\u00e1g szervez\u0151d\u00e9s\u00e9be, 1869 j\u00falius\u00e1ban megv\u00e1lasztott\u00e1k az \u00c1ltal\u00e1nos Munk\u00e1segylet eln\u00f6k\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

Az egylet vezet\u0151ivel 1870-ben szak\u00edtott, k\u00e9pvisel\u0151i mand\u00e1tum\u00e1nak lej\u00e1rta ut\u00e1n teljesen visszavonult a k\u00f6z\u00e9lett\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Utols\u00f3 \u00e9veit n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lte le, h\u00e1z\u00e1t el\u00e1rverezt\u00e9k, a neki j\u00e1r\u00f3 csek\u00e9ly seg\u00e9lyt k\u00f6nyveinek \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l pr\u00f3b\u00e1lta kieg\u00e9sz\u00edteni.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A dualista rendszert k\u00f6vetkezetesen elvetette, a paraszts\u00e1g helyett egyre ink\u00e1bb a munk\u00e1soszt\u00e1lyban l\u00e1tta azt az er\u0151t, amely l\u00e9trehozhat egy igazs\u00e1gosabb t\u00e1rsadalmat. T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly 85 \u00e9ves kor\u00e1ban, 1884. j\u00fanius 28-\u00e1n halt meg Budapesten. A dualizmus korszak\u00e1ban a F\u00fcggetlens\u00e9gi P\u00e1rt \u00e9s a Magyarorsz\u00e1gi Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt sokat mer\u00edtett eszm\u00e9ib\u0151l, M\u00f3ra Ferenc \u00e9s Ady Endre is tisztelettel eml\u00e9kezett meg r\u00f3la. Sz\u00e1mos utca, int\u00e9zm\u00e9ny \u0151rzi nev\u00e9t, sz\u00fcl\u0151h\u00e1za ma m\u00fazeum. 1990 \u00f3ta osztj\u00e1k ki az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9get elismer\u0151 T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly-d\u00edjat.<\/p>\n\n\n\n

(origo.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00e9tsz\u00e1zhuszon\u00f6t \u00e9ve, 1799. \u00e1prilis 21-\u00e9n sz\u00fcletett T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly \u00edr\u00f3, publicista, politikus, az 1848. m\u00e1rcius 15-i forradalmi esem\u00e9nyek szimbolikus alakja, akit a lelkes t\u00f6meg aznap szabad\u00edtott ki a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":4359,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,281,41,23,17,39],"tags":[73678,116,73680,3617,73677,73679],"class_list":["post-4353","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-actual-hu","category-cikkek","category-fotok","category-surgos","category-vilag","tag-eletut","tag-iro","tag-szabadsagharc","tag-szuletesnap","tag-tancsics-mihaly","tag-ujsagiro"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4353","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4353"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4353\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4360,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4353\/revisions\/4360"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4359"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4353"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4353"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4353"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}