{"id":4638,"date":"2024-07-04T21:51:00","date_gmt":"2024-07-04T18:51:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4638"},"modified":"2024-07-04T13:58:29","modified_gmt":"2024-07-04T10:58:29","slug":"nagy-arat-fizetett-korszakalkoto-felfedezeseiert-az-elso-noi-nobel-dijas-marie-curie","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4638&lang=hu","title":{"rendered":"Nagy \u00e1rat fizetett korszakalkot\u00f3 felfedez\u00e9sei\u00e9rt az els\u0151 n\u0151i Nobel-d\u00edjas, Marie Curie"},"content":{"rendered":"\n

Kilencven \u00e9ve, 1934. j\u00falius 4-\u00e9n halt meg Marie Sklodowska-Curie lengyel\u2013francia fizikus \u00e9s vegy\u00e9sz, az els\u0151 n\u0151i Nobel-d\u00edjas, az els\u0151 k\u00e9tszeres Nobel-d\u00edjas, \u00e9s m\u00e1ig az egyed\u00fcli kit\u00fcntetett, aki k\u00e9t tudom\u00e1ny\u00e1gban is Nobel-d\u00edjat kapott.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Maria Salomea Sklodowska n\u00e9ven 1867. november 7-\u00e9n sz\u00fcletett a c\u00e1ri Oroszorsz\u00e1ghoz tartoz\u00f3 Vars\u00f3ban egy pedag\u00f3guscsal\u00e1d \u00f6t\u00f6dik, legkisebb gyermekek\u00e9nt. Apja matematik\u00e1t \u00e9s fizik\u00e1t tan\u00edtott, anyja egy l\u00e1nyintern\u00e1tust vezetett. Tuberkul\u00f3zis vitte el, amikor Marie tizenk\u00e9t \u00e9ves volt. Az orosz elnyom\u00e1s miatt lengyelk\u00e9nt \u00e9s n\u0151k\u00e9nt haz\u00e1j\u00e1ban nem tanulhatott tov\u00e1bb. A k\u00f6z\u00e9piskola ut\u00e1n nevel\u0151n\u0151k\u00e9nt dolgozott, szabadidej\u00e9ben matematikai, fizikai, szociol\u00f3giai \u00e9s filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1nyokat folytatott. \u00d6sszekuporgatott p\u00e9nz\u00e9b\u0151l jutott el P\u00e1rizsba, ahol n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9sek k\u00f6zepette, de \u00e9vfolyamels\u0151k\u00e9nt szerzett matematika-, majd fizikatan\u00e1ri oklevelet a Sorbonne-on. 1895-ben h\u00e1zasodott \u00f6ssze Pierre Curie k\u00e9mikussal, az antiklerik\u00e1ris meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u0171 p\u00e1r mell\u0151zte az egyh\u00e1zi szertart\u00e1st, az esk\u00fcv\u0151i ruh\u00e1t \u00e9s a gy\u0171r\u0171ket \u2013 ezek \u00e1r\u00e1b\u00f3l ink\u00e1bb biciklit vettek, \u00e9s azzal mentek n\u00e1sz\u00fatra.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Madame Curie f\u00e9rje laborat\u00f3rium\u00e1ban a R\u00f6ntgen \u00e1ltal felfedezett sugarakat \u00e9s a Henri Becquerel \u00e1ltal felfedezett ur\u00e1nsug\u00e1rz\u00e1st tanulm\u00e1nyozta, ez ut\u00f3bbit \u0151 nevezte el radioaktivit\u00e1snak. M\u00f3dszert dolgozott ki a radioaktivit\u00e1s m\u00e9r\u00e9s\u00e9re, s felfedezte, hogy a t\u00f3rium is sug\u00e1roz. Ek\u00f6zben j\u00f6tt r\u00e1, hogy az ur\u00e1nszurok\u00e9rc er\u0151sebben sug\u00e1roz, amib\u0151l nagy aktivit\u00e1s\u00fa ismeretlen anyag jelenl\u00e9t\u00e9re k\u00f6vetkeztetett.<\/p>\n\n\n\n

F\u00e9rje ekkor f\u00e9lretette saj\u00e1t krist\u00e1lyfizikai munk\u00e1j\u00e1t \u00e9s bekapcsol\u00f3dott a kutat\u00e1sba, amelyhez utols\u00f3 megtakar\u00edt\u00e1saikat is felhaszn\u00e1lt\u00e1k. 1898-ban jelentett\u00e9k be a Marie haz\u00e1j\u00e1r\u00f3l pol\u00f3niumnak elnevezett \u00faj radioakt\u00edv elem felfedez\u00e9s\u00e9t, \u00e9s m\u00e9g abban az \u00e9vben azonos\u00edtott\u00e1k a r\u00e1diumot is. Egy f\u0171tetlen fakalyib\u00e1ban n\u00e9gy hossz\u00fa \u00e9v alatt 8 tonna b\u00e1nyamedd\u0151b\u0151l 0,1 gramm r\u00e1diumkloridot \u00e1ll\u00edtottak el\u0151, ebb\u0151l k\u00e9nsavval vont\u00e1k ki a f\u00e9met, amely olyan er\u0151sen sug\u00e1rzott, hogy a s\u00f6t\u00e9tben l\u00e1tni lehetett. Elj\u00e1r\u00e1sukat szabadalom n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6zkinccs\u00e9 tett\u00e9k, holott f\u00e9nyesen meggazdagodhattak volna bel\u0151le. A radioaktivit\u00e1s felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt 1903-ban Becquerellel megosztva fizikai Nobel-d\u00edjat kaptak, de a d\u00edjkioszt\u00f3n nem voltak ott. Pierre Curie 1905-ben tartotta meg feles\u00e9ge nev\u00e9ben el\u0151ad\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Pierre Curie a Sorbonne-on kapott katedr\u00e1t, majd amikor 1906-ban hal\u00e1lra g\u00e1zolta egy lovas kocsi, a tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9t \u00f6zvegye vette \u00e1t. Az egyetem els\u0151 n\u0151i professzor\u00e1t 1911-ben a Francia Akad\u00e9mia tagj\u00e1nak jel\u00f6lt\u00e9k, de minden id\u0151k egyik legnagyobb tud\u00f3sa egy szavazattal alulmaradt f\u00e9rfi vet\u00e9lyt\u00e1rs\u00e1val, \u00c9douard Branly fizikussal szemben. N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb viszont neki \u00edt\u00e9lt\u00e9k a k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat a r\u00e1dium \u00e9s a pol\u00f3nium felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt, f\u00e9m\u00e1llapot\u00fa el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s vizsg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt. Ezzel a mai napig egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don k\u00e9t tudom\u00e1ny\u00e1gban is a Nobel-d\u00edj birtokosa lett. 1913-ban a Sorbonne Egyetem d\u00edszdoktor\u00e1v\u00e1 avatta. 1914-ben megalap\u00edtotta a p\u00e1rizsi R\u00e1dium Int\u00e9zetet (ma Curie Int\u00e9zet) a radioaktivit\u00e1s gy\u00f3gy\u00e1szati alkalmaz\u00e1sainak kutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a r\u00e1dium el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az int\u00e9zet p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a magfizikai \u00e9s magk\u00e9miai kutat\u00e1sok k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Marie Curie hal\u00e1l\u00e1ig dolgozott itt. 1922-ben a p\u00e1rizsi orvosi akad\u00e9mia tagjai sor\u00e1ba v\u00e1lasztotta, az els\u0151 n\u0151 volt, akit a tags\u00e1ggal megtiszteltek.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban megszervezte a francia katonai eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy r\u00f6ntgenh\u00e1l\u00f3zat\u00e1t, mag\u00e1t a sug\u00e1rz\u00e1snak kit\u00e9ve r\u00f6ntgenkocsival j\u00e1rta a hadik\u00f3rh\u00e1zakat. 1921-ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba utazott, hogy anyagi alapot gy\u0171jts\u00f6n a r\u00e1diummal kapcsolatos tov\u00e1bbi kutat\u00e1saihoz. M\u00e1sodik, 1929-es amerikai \u00fatja r\u00e9v\u00e9n siker\u00fclt felszerelnie a vars\u00f3i R\u00e1dium Int\u00e9zetet, ahol orvos n\u0151v\u00e9re, Bronislawa volt az igazgat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Kutat\u00e1sai idej\u00e9n a radioaktivit\u00e1s k\u00e1ros hat\u00e1sait m\u00e9g alig ismert\u00e9k. Munk\u00e1ja k\u00f6zben \u0151 sem haszn\u00e1lt v\u00e9d\u0151felszerel\u00e9seket, a radioakt\u00edv anyagokat a szabadban t\u00e1rolta, \u00fcvegekben a zseb\u00e9ben hordozta. Korszakalkot\u00f3 felfedez\u00e9sei\u00e9rt az \u00e9let\u00e9t adta. 1934. j\u00falius 4-\u00e9n a kelet-franciaorsz\u00e1gi Passy szanat\u00f3rium\u00e1ban hunyt el aplasztikus v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9gben, egy ritka v\u00e9rk\u00e9pz\u0151szervi betegs\u00e9gben, kez\u00e9n \u00e9g\u00e9sfoltok mutatt\u00e1k a r\u00e1dium erej\u00e9t. Sceaux-ban f\u00e9rje mell\u00e9 temett\u00e9k el, ahonnan 1995-ben \u00e1thelyezt\u00e9k f\u00f6ldi maradv\u00e1nyaikat a p\u00e1rizsi Panth\u00e9onba. (Sug\u00e1rz\u00e1svesz\u00e9ly miatt kopors\u00f3jukat \u00f3lomr\u00e9teg bor\u00edtja, jegyzeteiket a Francia Nemzeti K\u00f6nyvt\u00e1r \u00f3lomtart\u00e1lyokban \u0151rzi.)<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

1935-ben nagyobbik l\u00e1nya, Irene Joliot-Curie \u00e9s veje, Fr\u00e9d\u00e9ric Joliot is megkapta a k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat \u00faj radioakt\u00edv elemek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Kisebbik l\u00e1nya, Eve Curie Labouisse \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3-haditud\u00f3s\u00edt\u00f3, zongoram\u0171v\u00e9sz \u00e9s politikus volt, aki anyj\u00e1nak eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtva meg\u00edrta \u00e9letrajz\u00e1t, az 1937-ben megjelent k\u00f6nyv bestseller lett.<\/p>\n\n\n\n

Marie Curie tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti hagyat\u00e9ka \u00e9s hat\u00e1sa a mai napig jelent\u0151s. Laborat\u00f3riuma \u00e9s irod\u00e1ja a p\u00e1rizsi Curie Campus sz\u00edv\u00e9ben, a Curie M\u00fazeumban l\u00e1that\u00f3. 1967-ben Vars\u00f3ban is m\u00fazeumot rendeztek be tisztelet\u00e9re. R\u00f3la \u00e9s f\u00e9rj\u00e9r\u0151l nevezt\u00e9k el a 96-os rendsz\u00e1m\u00fa elemet, ez a k\u0171rium (Cm), \u00e9s h\u00e1rom radioakt\u00edv \u00e1sv\u00e1nyt (curite, sklodowskite \u00e9s cuprosklodowskite) is, tisztelet\u00fckre hat\u00e1rozt\u00e1k meg a curie szimb\u00f3lumot (Ci), mint a radioaktivit\u00e1s egys\u00e9g\u00e9t. Lublinban egyetem, Vars\u00f3ban r\u00e1kkutat\u00f3 int\u00e9zet viseli Marie Curie nev\u00e9t. 2011-ben Lengyelorsz\u00e1gban egy k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny-kutat\u00e1son \u0151 lett minden id\u0151k legnagyobb lengyel szem\u00e9lyis\u00e9ge. \u00c9lett\u00f6rt\u00e9nete sok \u00edr\u00f3t, rendez\u0151t megihletett, legut\u00f3bb 2020-ban deb\u00fct\u00e1lt az Amazonon a Rosamund Pike f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel, Magyarorsz\u00e1gon forgatott Radioactive c\u00edm\u0171 film Marjane Satrapi rendez\u00e9s\u00e9ben. 2020-ban nagy sikerrel mutatt\u00e1k be az \u00e9let\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 d\u00e9l-koreai musicalt, amely 2024 j\u00fanius\u00e1ban a londoni West Enden is deb\u00fct\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

(hirado.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kilencven \u00e9ve, 1934. j\u00falius 4-\u00e9n halt meg Marie Sklodowska-Curie lengyel\u2013francia fizikus \u00e9s vegy\u00e9sz, az els\u0151 n\u0151i Nobel-d\u00edjas, az els\u0151 k\u00e9tszeres Nobel-d\u00edjas, \u00e9s m\u00e1ig az egyed\u00fcli kit\u00fcntetett, aki k\u00e9t tudom\u00e1ny\u00e1gban is Nobel-d\u00edjat kapott.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":4640,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[281,41,23,11,39],"tags":[80986,80985,80987],"class_list":["post-4638","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-actual-hu","category-cikkek","category-fotok","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-elso-noi-nobel-dijas","tag-marie-sklodowska-curie","tag-tudos"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4638","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4638"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4638\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4642,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4638\/revisions\/4642"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4640"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4638"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4638"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4638"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}