{"id":4697,"date":"2024-08-11T22:23:00","date_gmt":"2024-08-11T19:23:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4697"},"modified":"2024-08-10T23:29:02","modified_gmt":"2024-08-10T20:29:02","slug":"ferenczi-sandor-a-pszichoanalizis-fenegyereke-aki-forradalmasitotta-a-pszichologiat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4697&lang=hu","title":{"rendered":"Ferenczi S\u00e1ndor, a pszichoanal\u00edzis fenegyereke, aki forradalmas\u00edtotta a pszichol\u00f3gi\u00e1t"},"content":{"rendered":"\n

Ferenczi S\u00e1ndor a pszichoanal\u00edzis els\u0151 \u00e9s egyik legjelesebb magyar k\u00e9pvisel\u0151je. Az analitikusok k\u00f6z\u00fcl kit\u0171nt \u00e9rz\u00e9keny szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9vel, gazdag m\u0171velts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s kreativit\u00e1s\u00e1val.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ferenczi ter\u00e1pi\u00e1s vil\u00e1ga emp\u00e1ti\u00e1ra, az analitikus \u0151szintes\u00e9g\u00e9re \u00e9s \u00f6nismeret\u00e9re \u00e9p\u00fcl, szemben a korban uralkod\u00f3 tekint\u00e9lyelv\u0171 szeml\u00e9lettel. Gondolkod\u00e1sm\u00f3dja munk\u00e1ss\u00e1ga sor\u00e1n mindv\u00e9gig gyermek- \u00e9s p\u00e1ciensk\u00f6zpont\u00fa volt, meg\u00e9rt\u00e9sre \u00e9s egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sre t\u00f6rekedett. Az elmondhatatlant, a szavakba nem \u00f6nthet\u0151 trauma \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t ford\u00edtotta le a pszichoanal\u00edzis nyelv\u00e9re, amikor a freudi koncepci\u00f3t tov\u00e1bbgondolva megalkotta saj\u00e1t elm\u00e9let\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A kezdetek<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ferenczi S\u00e1ndor 1873-ban sz\u00fcletett Miskolcon, nyolcadikk\u00e9nt egy tizenegy gyermekes zsid\u00f3 csal\u00e1dban. \u00c9desapj\u00e1nak k\u00f6nyvkeresked\u00e9se volt, \u00edgy a t\u00f6bbnyelv\u0171 csal\u00e1dban vil\u00e1gnyelvek, irodalom, m\u0171v\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny is ragadt a fiatal Ferenczire. A k\u00f6z\u00e9piskola elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n 1890-ben a b\u00e9csi egyetem orvosi kar\u00e1n kezdte tanulm\u00e1nyait. A pszichoanal\u00edzis b\u00f6lcs\u0151j\u00e9ben t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vei alatt olvasta Freud \u00e9s Breuer tanulm\u00e1ny\u00e1t a hiszt\u00e9ri\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Orvosk\u00e9nt az \u00e1lmok, \u00f6ntudatlan folyamatok, a test \u00e9s a l\u00e9lek kapcsolata foglalkoztatta. 1898-ban visszat\u00e9rt Budapestre: a Szent R\u00f3kus K\u00f3rh\u00e1z \u201ebujak\u00f3ros oszt\u00e1ly\u00e1n\u201d kezdte szakmai p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, ahol legink\u00e1bb nemi beteg prostitu\u00e1ltak fordultak meg. K\u00e9s\u0151bb a Szent Erzs\u00e9bet Szeg\u00e9nyh\u00e1z idegoszt\u00e1ly\u00e1n, majd bel- \u00e9s idegorvosi mag\u00e1npraxisban tev\u00e9kenykedett.<\/p>\n\n\n\n

Szakmai \u00e9s mag\u00e1n\u00e9let\u00e9ben is fordul\u00f3pontot jelentett a pszichoanal\u00edzissel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s. 1907-ben orvos koll\u00e9g\u00e1ja, Stein F\u00fcl\u00f6p aj\u00e1nlotta neki Freud \u00c1lomfejt\u00e9s\u00e9t \u00e9s Jung szabad asszoci\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszer\u00e9t. Ugyanebben az \u00e9vben szem\u00e9lyesen tal\u00e1lkozott Junggal, majd levelez\u00e9sbe kezdtek. Stein \u00e9s Jung aj\u00e1nlott\u00e1k be Freudhoz.<\/p>\n\n\n\n

A b\u00e9csi mesterrel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a fiatal Ferenczi rohamtemp\u00f3ban saj\u00e1t\u00edtotta el a pszichoanalitikus elm\u00e9letet \u00e9s technik\u00e1t. M\u00e1r igen hamar anal\u00edzist folytatott \u2013 mik\u00f6zben \u0151 maga Freudhoz j\u00e1rt anal\u00edzisbe, \u00e9s elkezdte m\u0171veinek magyarra ford\u00edt\u00e1s\u00e1t is. 1909-ben m\u00e1r a pszichoanalitikus mozgalom elismert k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt utazott Freuddal amerikai el\u0151 ad\u00f3\u00fatj\u00e1ra a Clark Egyetemre.<\/p>\n\n\n\n

Ferenczi \u00e9let\u00e9ben Freud egyszerre volt mester, analitikus, apafigura, munkat\u00e1rs \u00e9s bar\u00e1t. Kapcsolatuk \u2013 konfliktusaik ellen\u00e9re \u2013 Ferenczi hal\u00e1l\u00e1ig fennmaradt. K\u00f6zel huszon\u00f6t \u00e9ven \u00e1t tart\u00f3 levelez\u00e9s\u00fckben megosztott\u00e1k egym\u00e1ssal a mindennapi \u00e9let apr\u00f3 dolgait, a pszichoanal\u00edzishez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00f6tleteiket \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9seiket, a p\u00e1cienseik kapcs\u00e1n felmer\u00fcl\u0151 dilemm\u00e1kat \u00e9s legm\u00e9lyebb \u00e9rz\u00e9seiket is.<\/p>\n\n\n\n

Freud m\u00e9g Ferenczi szerelmi \u00e9let\u00e9ben is kulcsszerepl\u0151v\u00e9 v\u00e1lt: amikor a magyar analitikus beleszeretett fiatal p\u00e1ciens\u00e9be, P\u00e1los Elm\u00e1ba, Freud vette \u00e1t a n\u0151 ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb pedig meggy\u0151zte tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1t, hogy vegye ink\u00e1bb feles\u00e9g\u00fcl a n\u0151 anyj\u00e1t, a n\u00e1la h\u00e9t \u00e9vvel id\u0151sebb P\u00e1los Gizell\u00e1t. Ferenczi megfogadta Freud tan\u00e1cs\u00e1t, de levelei tan\u00fas\u00e1ga szerint \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig neheztelt emiatt.<\/p>\n\n\n\n

A pszichoanal\u00edzis t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben nem Ferenczi S\u00e1ndor esete volt az egyetlen \u201ed\u00edv\u00e1nygabalyod\u00e1s\u201d. B\u00e1r Freud tudta, hogy a ter\u00e1pia sor\u00e1n a p\u00e1ciens felt\u00f6r\u0151 \u00e9rzelmei az analitikusban is \u00e9rzelmeket keltenek, \u00fagy gondolta, hogy az \u00fagynevezett viszont\u00e1tt\u00e9tel olyan akad\u00e1lyoz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151, amelyet fel kell ismerni, \u00e9s le kell k\u00fczdeni. Ferenczi szerint azonban a viszont\u00e1tt\u00e9teli reakci\u00f3k hasznos \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen eszk\u00f6z\u00f6k a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 folyamatban.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Ferenczi egyszerre szeretett volna megfelelni Freudnak, \u00e9s kiv\u00edvni vele szemben szellemi \u00e9s \u00e9rzelmi f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t. Mik\u00f6zben \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig gyermeki f\u00fcgg\u00e9sben maradt t\u0151le, a pszichoanal\u00edzis fenegyerek\u00e9v\u00e9 is v\u00e1lt, aki rend\u00fcletlen\u00fcl munk\u00e1lkodott a pszichoanalitikus technika meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A pszichoanalitikusok k\u00f6z\u00fcl els\u0151k\u00e9nt foglalkoztatta a gyermeknevel\u00e9s \u00e9s a pedag\u00f3gia t\u00e9mak\u00f6re. Kritikusan szeml\u00e9lte a kor tekint\u00e9lyelv\u0171 pedag\u00f3giai szeml\u00e9let\u00e9t, amely folyamatos elfojt\u00e1sra \u00e9s introspekt\u00edv vaks\u00e1gra neveli a gyermekeket, ezzel pedig meg\u00e1gyaz a k\u00e9s\u0151bbi neur\u00f3zisoknak.<\/p>\n\n\n\n

A klasszikus pszichoanal\u00edzis tekint\u00e9lyelv\u0171 szeml\u00e9let\u00e9vel szemben Ferenczi \u2013 akit a pszichoanal\u00edzis anyjak\u00e9nt is szok\u00e1s emlegetni \u2013 elfogad\u00f3, empatikus \u00e9s \u00e9rzelemteli k\u00f6rnyezetet igyekezett teremteni p\u00e1ciensei sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

A trauma l\u00e9lektana<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a pszichoanal\u00edzisnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a pszich\u00e9s traum\u00e1k k\u00e9rd\u00e9se. M\u00edg a korban uralkod\u00f3 orvosi szeml\u00e9let az emberi testet helyezte a f\u00f3kuszba, Freud a p\u00e1ciensek saj\u00e1t narrat\u00edv\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lta \u00e9rtelmezni t\u00fcneteiket. Elbesz\u00e9l\u00e9seikb\u0151l korai traum\u00e1k rajzol\u00f3dtak ki, \u00e9s Freud els\u0151 modellj\u00e9ben \u00fagy gondolta, ezek a lelki megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1sok felel\u0151sek a feln\u0151ttkori patol\u00f3gi\u00e1k\u00e9rt. K\u00e9s\u0151bb azonban, m\u00e1sodik elm\u00e9let\u00e9ben megk\u00e9rd\u0151jelezte ezeknek a traum\u00e1knak a val\u00f3dis\u00e1g\u00e1t, \u00e9s \u00fagy v\u00e9lte, hogy azok csak a p\u00e1ciensek fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1ban sz\u00fclettek.<\/p>\n\n\n\n

Elm\u00e9let\u00e9nek megv\u00e1ltoztat\u00e1sa miatt sz\u00e1mos b\u00edr\u00e1lat \u00e9rte, a kritikusok k\u00f6z\u00f6tt volt Ferenczi is. Ferenczi 1914-ben katonaorvosk\u00e9nt foglalkozott el\u0151sz\u00f6r a trauma k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9vel, amikor felismerte, hogy a harct\u00e9ri sokk pszich\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei hasonl\u00f3ak a hiszt\u00e9ria t\u00fcnettan\u00e1hoz. H\u00e1bor\u00fas neur\u00f3zisr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t elismer\u00e9ssel fogadt\u00e1k, hat\u00e1s\u00e1ra 1918-ban megv\u00e1lasztott\u00e1k a Nemzetk\u00f6zi Pszichoanalitikus Egyes\u00fclet eln\u00f6k\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

1924-ben Otto Rank osztr\u00e1k pszichoanalitikussal k\u00f6z\u00f6sen meg\u00edrt\u00e1k A pszichoanal\u00edzis fejl\u0151d\u00e9si c\u00e9ljai c\u00edm\u0171 munk\u00e1jukat, amelyben \u2013 a freudi \u00f6dip\u00e1lis pszichol\u00f3gi\u00e1val szemben \u2013 a korai anya-gyerek kapcsolat fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s a traum\u00e1k val\u00f3s\u00e1goss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozt\u00e1k. A m\u0171 bels\u0151 vit\u00e1kat gerjesztett a pszichoanalitikus mozgalmon bel\u00fcl, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Karl Abraham \u00e9s Ernest Jones \u00edt\u00e9lte el Ferenczi \u00e9s Rank megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t. Freud el\u0151sz\u00f6r budapesti \u00e9s b\u00e9csi koll\u00e9g\u00e1i p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1llt, k\u00e9s\u0151bb azonban \u2013 a mozgalom egys\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 m\u00e9gsem foglalt egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e1ll\u00e1st a konfliktusban.<\/p>\n\n\n\n

Ferenczi 1924-ben a Katasztr\u00f3f\u00e1k a nemi m\u0171k\u00f6d\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben dolgozta ki elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t, amelyben ugyan \u0151 is a pre\u00f6dip\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s a traum\u00e1k kapcsolati gy\u00f6ker\u00e9t hangs\u00falyozta, emellett azonban meg\u0151rizte a Freud sz\u00e1m\u00e1ra fontos filogenetikus gy\u00f6kereket is. B\u00e1r Ferenczi elk\u00e9pzel\u00e9se is szembement a freudi pszichoanal\u00edzis t\u00e9ziseivel, m\u00e9gsem szeg\u00fclt szembe ny\u00edltan a mesterrel eg\u00e9szen az 1920-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ig.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

\u201eNyelvzavar a feln\u0151ttek \u00e9s a gyermek k\u00f6z\u00f6tt\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9letm\u0171 tal\u00e1n legnagyobb jelent\u0151s\u00e9g\u0171, m\u00e1ig nagy hat\u00e1s\u00fa tanulm\u00e1nya, a \u201eNyelvzavar a feln\u0151ttek \u00e9s a gyermek k\u00f6z\u00f6tt\u201d \u00e9lete utols\u00f3 \u00e9v\u00e9ben sz\u00fcletett. \u00cdr\u00e1s\u00e1ban Ferenczi visszat\u00e9r Freud els\u0151 cs\u00e1b\u00edt\u00e1selm\u00e9let\u00e9hez, a val\u00f3s, megt\u00f6rt\u00e9nt traum\u00e1khoz, amikor az \u00f6dip\u00e1lis kor fant\u00e1zi\u00e1i val\u00f3s\u00e1goss\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n

Ferenczi felismerte, hogy a szexu\u00e1lisan b\u00e1ntalmazott gyerekek a kora\u00e9retts\u00e9g jegyeit mutatj\u00e1k: hirtelen bontakoztatj\u00e1k ki egy feln\u0151tt k\u00e9pess\u00e9geit, ez azonban csak intellektu\u00e1lis szinten jellemz\u0151, \u00e9rzelmileg egy kisgyermek szintj\u00e9n maradnak.<\/p>\n\n\n\n

A tanulm\u00e1ny sz\u00e1mtalan jelent\u00e9sr\u00e9teg\u00e9vel a traum\u00e1k elbesz\u00e9lhetetlen min\u0151s\u00e9g\u00e9t form\u00e1lja szavakk\u00e1, seg\u00edt meg\u00e9rteni a trauma hat\u00e1s\u00e1ra bek\u00f6vetkez\u0151 m\u00e9ly \u00e9s bonyolult l\u00e9lektani mechanizmusokat. Ferenczi gondolatai ma is \u00e9rv\u00e9nyesek \u00e9s korszer\u0171ek a gyermekb\u00e1ntalmaz\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

Egy k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9letm\u0171 rehabilit\u00e1ci\u00f3ja<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ferenczi \u00fajszer\u0171 gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t, a pszichoanalitikus technika meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seit, szem\u00e9lyes \u00e9let\u00e9re is reflekt\u00e1l\u00f3 Klinikai napl\u00f3j\u00e1t a maga kor\u00e1ban sokan f\u00e9lre\u00e9rtett\u00e9k. A Freuddal t\u00f6rt\u00e9nt szembehelyezked\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt \u00edr\u00e1sait a pszichoanalitikus mozgalomban sok\u00e1ig cenz\u00far\u00e1zt\u00e1k, r\u00f3la pedig azt terjesztett\u00e9k, hogy elmebeteg.<\/p>\n\n\n\n

Az 1950-es \u00e9vekben kezd\u0151d\u00f6tt meg rehabilit\u00e1ci\u00f3ja, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Erich Fromm \u00e9s B\u00e1lint Mih\u00e1ly kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t az 1970\u20131980-as \u00e9vekben fedezt\u00e9k fel \u00fajra Eur\u00f3pa-szerte, ekkor ford\u00edtott\u00e1k le m\u0171veit, \u00e9s adt\u00e1k ki a Freuddal folytatott levelez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A magyar pszichoanalitikus mozgalom is ekkor szervez\u0151d\u00f6tt \u00fajra, 1988-ban alakult meg a Ferenczi S\u00e1ndor Egyes\u00fclet, 1990-ben pedig elindult a Thalassa foly\u00f3irat, amelynek c\u00e9lja Ferenczi \u00e9s a magyar pszichoanalitikusok munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

(hvg.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ferenczi S\u00e1ndor a pszichoanal\u00edzis els\u0151 \u00e9s egyik legjelesebb magyar k\u00e9pvisel\u0151je. Az analitikusok k\u00f6z\u00fcl kit\u0171nt \u00e9rz\u00e9keny szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9vel, gazdag m\u0171velts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s kreativit\u00e1s\u00e1val. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":4698,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[281,41,11,39],"tags":[85987,251,85988,85989],"class_list":["post-4697","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-actual-hu","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-ferenczi-sandor","tag-magyarorszag","tag-pszichoanalizis","tag-pszichologia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4697","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4697"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4697\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4701,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4697\/revisions\/4701"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4698"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4697"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4697"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4697"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}