{"id":4712,"date":"2024-08-28T22:24:00","date_gmt":"2024-08-28T19:24:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4712"},"modified":"2024-08-28T14:37:42","modified_gmt":"2024-08-28T11:37:42","slug":"a-mohacsi-csata-nyomait-kutatva-ratalaltak-egy-kesobbi-mohacsi-csatara","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4712&lang=hu","title":{"rendered":"A Moh\u00e1csi csata nyomait kutatva r\u00e1tal\u00e1ltak egy k\u00e9s\u0151bbi Moh\u00e1csi csat\u00e1ra"},"content":{"rendered":"\n

K\u00e9t \u00e9v m\u00falva lesz a Moh\u00e1csi csata 500. \u00e9vfordul\u00f3ja. A jubileumra k\u00e9sz\u00fclve m\u00e1r kor\u00e1bban kutat\u00f3csoport alakult, amely azt vizsg\u00e1lja, mi is t\u00f6rt\u00e9nt 1526. augusztus 29-\u00e9n, \u00e9s a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, valamint a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem kutat\u00f3i most olyan felfedez\u00e9st tettek, amely alapj\u00e1ban seg\u00edt meg\u00e9rteni azt, amit eddig a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb esem\u00e9ny\u00e9r\u0151l tudtunk, hitt\u00fcnk. A kutat\u00f3csoport vezet\u0151i, Fodor P\u00e1l \u00e9s Pap Norbert az Indexnek<\/a> elmondt\u00e1k, hogy a Moh\u00e1csi csata helysz\u00edn\u00e9n k\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l id\u0151ben is elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 csata t\u00e1rgyi eml\u00e9kei tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

Egy magyar kutat\u00f3csoportnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en olyan m\u00e9rt\u00e9kben v\u00e1ltozott meg a moh\u00e1csi csata k\u00e9pe, mint az elm\u00falt 100 \u00e9v egyetlen peri\u00f3dus\u00e1ban sem. A kutat\u00f3csoport nem kisebb f\u00e1ba v\u00e1gta fejsz\u00e9j\u00e9t, minthogy \u201ea k\u00e1d\u00e1ri, kommunista propaganda m\u00e1ig hat\u00f3 ferd\u00edt\u00e9sei, hazugs\u00e1gai helyett korrektebb k\u00e9pet adjon a vil\u00e1gnak.\u201d<\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00e1si program 2018 febru\u00e1rj\u00e1ban indult a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (MTA) Kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gi Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si Programja keret\u00e9ben, 120 milli\u00f3 forintos keret\u00f6sszeggel, h\u00e1rom \u00e9v id\u0151tartammal, Fodor P\u00e1l \u00e9s Pap Norbert vezet\u00e9s\u00e9vel. Az els\u0151 szakasz 2020-ban z\u00e1rult, a Moh\u00e1cs 1526\u20132026 \u2013 Rekonstrukci\u00f3 \u00e9s Eml\u00e9kezet c\u00edm\u0171 projektbe t\u00f6bb mint 60 f\u0151 kapcsol\u00f3dott be, r\u00e9szben a B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont, r\u00e9szint a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem kutat\u00f3i k\u00f6z\u00fcl. Ennek az eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a t\u00e9m\u00e1ban t\u00f6bb mint 10 k\u00f6nyvet jelentettek meg.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Fodor P\u00e1l Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas turkol\u00f3gus, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz most az Indexnek azt mondta, hogy a projekt eredeti kiindul\u00f3pontja az volt, hogy ne a r\u00e9gi \u00e9s az akkori orsz\u00e1gvezet\u00e9st b\u0171nbakk\u00e1 t\u00e9v\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyek alapj\u00e1n jussanak el az 500. \u00e9vfordul\u00f3hoz, \u00e1m id\u0151k\u00f6zben kider\u00fclt, hogy az \u00e1llapotfelm\u00e9r\u00e9sb\u0151l t\u00f6bb lett, mint azt els\u0151re gondolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00e1sban egyebek mellett a csatat\u00e9r t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s f\u00f6ldrajzi rekonstrukci\u00f3j\u00e1val foglalkoztak, \u00e9s azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy egykoron hogyan n\u00e9zhetett ki a t\u00e1j. \u201eNem mindegy ugyanis, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eml\u00e9khelyeket hov\u00e1 helyezik el. A legjobb az lenne, hogy pontosan oda, ahol az esem\u00e9nyek zajlottak\u201d \u2013 tette hozz\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

Esetenk\u00e9nt direkt hazugs\u00e1g<\/h2>\n\n\n\n

Pap Norbert a PTE t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajz professzora a munka jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t abban l\u00e1tja, hogy a ma elterjedt \u00e9s k\u00f6zismert Moh\u00e1cs-k\u00e9p a k\u00e1d\u00e1ri szocializmus term\u00e9ke, amely a hetvenes \u00e9vekben alakult ki. A Moh\u00e1csi Nemzeti Eml\u00e9khely is a 450. \u00e9vfordul\u00f3ra \u00e9p\u00fclt meg, 1976-ban nyitotta meg kapuit.<\/p>\n\n\n\n

Ami v\u00e9g\u00fcl kialakult, \u00e9s ami a k\u00f6zismeret alapja, nagyr\u00e9szt ideol\u00f3giai alapon megfogalmazott ferd\u00edt\u00e9s, esetenk\u00e9nt pedig direkt hazugs\u00e1g. A korszak korl\u00e1taib\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an, p\u00e9nz\u00fcgyi- \u00e9s k\u00e9pess\u00e9ghi\u00e1nyb\u00f3l fakad\u00f3, el\u00e9gtelen szakmai munka alapozta meg azt a k\u00e9pet, ami az elm\u00falt \u00e9vtizedekben uralta a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny Moh\u00e1cs-ismeret\u00e9t \u2013 hangs\u00falyozta Pap, aki azt \u00e1ll\u00edtja: amb\u00edci\u00f3juk, hogy ezt a k\u00e9pet helyesb\u00edts\u00e9k, \u00e9s hogy sokkal r\u00e9szletesebben, t\u00e9nyszer\u0171bben mutass\u00e1k be az egykori esem\u00e9nyeket.<\/p>\n\n\n\n

Pap Norbert arr\u00f3l is besz\u00e9lt, hogy az elm\u00falt hat \u00e9vben a legt\u00f6bb vita arr\u00f3l folyt, hol is zajlott pontosan a csata. Szerinte a K\u00e1d\u00e1r-rendszer \u201ekeze\u201d er\u0151teljesen rajta hagyta nyom\u00e1t a mai Moh\u00e1cs-k\u00e9pen; ebben egy 1976-ban k\u00e9sz\u00fclt propagandafilm, valamint sz\u00e1mos interj\u00fa is szerepet j\u00e1tszott a korabeli t\u00f6megm\u00e9di\u00e1ban. \u201eKellett egy munk\u00e1s, egy n\u00e9pi h\u0151s, aki fel lehetett mutatni a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nynek. A n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9sre Sz\u0171cs J\u00f3zsef v\u00e1lasztott\u00e1k ki, \u00e9s bemutatt\u00e1k, hogy a s\u00e1torhelyi t\u00f6megs\u00edrokat \u00e9s a szerinte Majsn\u00e1l fekv\u0151 csatateret egy hat oszt\u00e1lyt v\u00e9gzett, paraszti sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa munk\u00e1sember tal\u00e1lta meg. Ebb\u0151l azonban semmi sem volt igaz.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Sz\u0171cs semmilyen, ezeket al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kot nem tal\u00e1lt. Amiket \u00e1ll\u00edtott, nem igaz, teljes t\u00e9veszme. Ezt onnan lehet tudni, hogy a korszakban a r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1sokat pontosan dokument\u00e1lt\u00e1k, \u00edgy n\u00e9mi ut\u00e1naj\u00e1r\u00e1ssal kider\u00edthet\u0151, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt, kinek mi volt a szerepe. M\u00e1r akkor is lehetett (volna) tudni, hogy az eg\u00e9sz hazugs\u00e1g, de a korszak ideol\u00f3giai elv\u00e1r\u00e1sa az volt, hogy a n\u00e9p egyszer\u0171 gyermeke legyen a moh\u00e1csi csata kutat\u00e1s\u00e1nak h\u0151se. S nem az abban t\u00e9nylegesen dolgoz\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9giek, akikre persze gyanakodva tekintettek \u2013 mondta a p\u00e9csi egyetem professzora. Ebb\u0151l azt\u00e1n a csata hely\u00e9re, de az \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an is napjainkig hat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyek sz\u00e1rmaztak. Ma is vannak olyanok, akik Majs mellett l\u00f6ved\u00e9keket gy\u0171jtenek fel, abb\u00f3l kiindulva, hogy nyilv\u00e1n ott volt az 1526-os csata.<\/p>\n\n\n\n

Egy elfeledett csata<\/h2>\n\n\n\n

A rejt\u00e9llyel, hogy milyen csata is zajlott Majsn\u00e1l, amelyhez ezek a l\u00f6ved\u00e9kek k\u00f6thet\u0151k, a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben h\u00e1rom tanulm\u00e1nyunk is foglalkozik majd.<\/p>\n\n\n\n

\u201eIgen, volt ott egy t\u00f6r\u00f6kellenes \u00bbmoh\u00e1csi\u00ab csata, de nem 1526-ban, hanem j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb, 1687-ben.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Ma m\u00e1r er\u0151s bizony\u00edt\u00e9kokkal lehet al\u00e1t\u00e1masztani, hogy az a mintegy 300, jellemz\u0151en kiskaliber\u0171 l\u00f6ved\u00e9k, amelyet a Janus Pannonius M\u00fazeum r\u00e9g\u00e9szei az elm\u00falt m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedben ezen a helysz\u00ednen gy\u0171jt\u00f6ttek, egy szp\u00e1hi elitalakulatok \u00e9s dragonyos, valamint v\u00e9rtes ezredek k\u00f6z\u00f6tti, egy\u00e9bk\u00e9nt kit\u0171n\u0151en adatolt \u00f6sszecsap\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik. \u201eEz egy elfeledett csata, amellyel csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny szakt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz foglalkozott, \u0151k is csak \u00e9rint\u0151leg, de eddig senki nem \u00edrta meg a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, ez\u00e9rt azt\u00e1n nem ismert, senki nem is gondolt r\u00e1, hogy ebb\u0151l ilyen komoly f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s sz\u00e1rmazhat.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Elmondta azt is, hogy doktori programj\u00e1nak egyik hallgat\u00f3ja, Konkoly S\u00e1ndor bukkant r\u00e1 arra a porosod\u00f3 adathalmazra, amely megnyitotta a tiszt\u00e1z\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. El\u00e1rulta azt is, hogy a Sz\u00e1zadok foly\u00f3irat 1526-os tematik\u00e1j\u00fa, r\u00f6videsen megjelen\u0151 k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m\u00e1ban megjelenik egy olyan tanulm\u00e1nyuk is, amelyben tiszt\u00e1zz\u00e1k az 1526-os \u00e9s az 1687-es \u201emoh\u00e1csi\u201d csat\u00e1k helyei k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tfed\u00e9seket \u00e9s az anom\u00e1li\u00e1kat is.<\/p>\n\n\n\n

A harmadik m\u0171 egy k\u00f6nyv, amely n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t m\u00falva jelenik meg angolul, az eddigi leg\u00e1tfog\u00f3bb k\u00e9pet mutatva a csat\u00e1r\u00f3l \u00e9s lez\u00e1rva a hely \u00e9s a l\u0151fegyverek k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1t.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A fent eml\u00edtett kutat\u00e1si program keret\u00e9ben jelent meg a T\u00f6bb mint egy csata: Moh\u00e1cs c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet, amely az eddigi leg\u00e1tfog\u00f3bb vizsg\u00e1lat arr\u00f3l, hogyan lett az id\u0151k folyam\u00e1n a moh\u00e1csi csata a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem fordul\u00f3pontja. Fodor megfogalmaz\u00e1sa szerint ugyanis sok\u00e1ig nem tekintett\u00e9k annak, de a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9re a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmet kett\u00e9v\u00e1laszt\u00f3, d\u00f6nt\u0151 pontt\u00e1 v\u00e1ltozott. Egy m\u00e1sik, \u00daj korszak hat\u00e1r\u00e1n \u2013 Az eur\u00f3pai \u00e1llamok had\u00fcgye \u00e9s hadseregei a moh\u00e1csi csata kor\u00e1ban c\u00edmmel egy hadt\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6nyv is napvil\u00e1got l\u00e1tott, amelyben az \u00f6sszes, korabeli eur\u00f3pai \u00e1llam had\u00fcgy\u00e9t megvizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy l\u00e1ss\u00e1k, Magyarorsz\u00e1g hogy n\u00e9zett ki eur\u00f3pai kontextusban, s hogy ez\u00e1ltal vil\u00e1gosabb k\u00e9p\u00fcnk legyen arr\u00f3l, hogy az orsz\u00e1g milyen lehet\u0151s\u00e9gekkel rendelkezett, \u00e9s megtette-e azt, amit meglehetett. Fodor P\u00e1l szerint a vizsg\u00e1lat \u00e9rdekes eredm\u00e9nyeket hozott:<\/p>\n\n\n\n

Angli\u00e1t \u00e9s Franciaorsz\u00e1got lesz\u00e1m\u00edtva, az Oszm\u00e1n Birodalom katonai kapacit\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt a kor legnagyobb hatalmainak ereje is elmaradt. \u00c9ppen ez\u00e9rt meglehet\u0151sen igazs\u00e1gtalan, amikor a hagyom\u00e1nyos magyar szeml\u00e9let orsz\u00e1gveszt\u00e9ssel, gondatlans\u00e1ggal \u00e9s felk\u00e9sz\u00fcletlens\u00e9ggel v\u00e1dolja a korabeli magyar elitet. Az eml\u00edtett k\u00e9t orsz\u00e1gon k\u00edv\u00fcl senkinek sem lett volna es\u00e9lye az Oszm\u00e1n Birodalommal szemben sikeres, d\u00f6nt\u0151 \u00fctk\u00f6zetet megv\u00edvni.<\/p>\n\n\n\n

Fodor szerint ez az\u00e9rt is fontos, mert a k\u00f6tet koncepci\u00f3j\u00e1nak egyik f\u0151 gondolata, hogy a r\u00e9gi, \u00f6nostoroz\u00f3 magyar k\u00e9pet helyesb\u00edteni kell. \u201eA hagyom\u00e1nyos felfog\u00e1s a korabeli magyar \u00e1llam \u00e9s elit tehetetlens\u00e9g\u00e9t hangs\u00falyozza, de ez messzemen\u0151en nem igaz. Ugyanez \u00e1ll az eg\u00e9sz Jagell\u00f3-korra, amely a magyar \u00e9s nemzetk\u00f6zi szakirodalomban szint\u00e9n negat\u00edv m\u00f3don szerepel, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a magyar t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1snak, amely rendk\u00edv\u00fcl s\u00f6t\u00e9ten festette meg ezt a korszakot, an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00f6sszevetette volna egy\u00e9b \u00e1llamokkal, ahogyan azt mi tett\u00fck a had\u00fcgy eset\u00e9ben\u201d \u2013 mondta Fodor P\u00e1l, aki \u00fagy v\u00e9li, Moh\u00e1csot nem magyar, hanem egyetemes \u00fcgyk\u00e9nt kell kezelni, m\u00e9g pedig vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 esem\u00e9nyk\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n

A projekt v\u00e1llal\u00e1s\u00e1ban ez\u00e9rt szerepel, hogy a k\u00f6nyveket idegen nyelven is kiadj\u00e1k, mi\u00e1ltal az \u00faj eredm\u00e9nyek az k\u00fclf\u00f6ldi olvas\u00f3khoz is eljuthatnak.<\/p>\n\n\n\n

P\u00e9ld\u00e1tlan \u00f6sszefog\u00e1s<\/h2>\n\n\n\n

Fodor arr\u00f3l is besz\u00e9lt, hogy a szakma szerepl\u0151it mennyire siker\u00fclt integr\u00e1lni a projektbe. Azt mondta, hogy a 2018\u20132020-as program abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is sikeres, hogy t\u00f6bb mint 60 kutat\u00f3t tudtak bevonni a programba, akik a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb tematik\u00e1n dolgoztak. Szerinte ez az\u00e9rt fontos, mert a kutat\u00f3i t\u00e1rsadalom megosztott, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elk\u00e9pzel\u00e9sekkel \u00e9s kutat\u00f3i csoportokkal. Az sem ritka, hogy ugyanazon t\u00e9m\u00e1n t\u00f6bb csoport p\u00e1rhuzamosan dolgozik, ami azt jelenti, hogy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi piacon is verseny van \u2013 ez persze ebben a szakm\u00e1ban term\u00e9szetes \u00e9s norm\u00e1lis dolog.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Pap Norbert elmondta, hogy amikor hosszabb el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s ut\u00e1n tavaly megjelent az a korm\u00e1nyhat\u00e1rozat, amely szerint h\u00e1rom \u00e9v alatt 300 milli\u00f3 forintot ford\u00edthatnak a 2018-ban megkezdett munka folytat\u00e1s\u00e1ra, abban egyeztek meg, hogy az \u00e9vfordul\u00f3ig m\u00e9g nagyj\u00e1b\u00f3l 10 k\u00f6nyvet adnak ki abban a sorozatban, amely ugyanazt a nevet viseli, mint a r\u00e9gi folytat\u00e1sak\u00e9nt most zajl\u00f3 program: \u201eMoh\u00e1cs 1526\u20132026 \u2013 Rekonstrukci\u00f3 \u00e9s Eml\u00e9kezet\u201d.<\/p>\n\n\n\n

\u201eEz a polcnyi, sz\u00ednvonalas k\u00f6nyv alapozhatja meg intellektu\u00e1lisan az 500. \u00e9vfordul\u00f3t \u00e9s adhatja tekint\u00e9lyt parancsol\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1t annak, hogy a magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1g a XXI. sz\u00e1zad elej\u00e9n mire k\u00e9pes. Nemcsak t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, de irodalm\u00e1rok, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, r\u00e9g\u00e9szek, t\u00f6rt\u00e9neti f\u00f6ldrajzosok, etnogr\u00e1fusok \u00e9s m\u00e9g m\u00e1s szakm\u00e1k k\u00e9pvisel\u0151i is megmutatt\u00e1k, illetve meg fogj\u00e1k mutatni magukat ebben a nagy munk\u00e1ban. Az \u00f6sszefog\u00e1s m\u00e9retei szinte p\u00e9ld\u00e1tlanok a tudom\u00e1ny ezen, ink\u00e1bb individualist\u00e1k \u00e1ltal gyakorolt ter\u00fclet\u00e9n.\u201d<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00e9t \u00e9v m\u00falva lesz a Moh\u00e1csi csata 500. \u00e9vfordul\u00f3ja. A jubileumra k\u00e9sz\u00fclve m\u00e1r kor\u00e1bban kutat\u00f3csoport alakult, amely azt vizsg\u00e1lja, mi is t\u00f6rt\u00e9nt 1526. augusztus 29-\u00e9n, \u00e9s a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, valamint a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem kutat\u00f3i most olyan felfedez\u00e9st tettek, amely alapj\u00e1ban seg\u00edt meg\u00e9rteni azt, amit eddig a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb esem\u00e9ny\u00e9r\u0151l tudtunk, hitt\u00fcnk.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":4713,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,281,41,23,17,39],"tags":[123,983],"class_list":["post-4712","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-actual-hu","category-cikkek","category-fotok","category-surgos","category-vilag","tag-leletek","tag-mohacsi-csata"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4712","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4712"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4712\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4717,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4712\/revisions\/4717"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4713"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4712"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4712"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4712"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}