{"id":4750,"date":"2024-10-18T22:11:00","date_gmt":"2024-10-18T19:11:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4750"},"modified":"2024-10-18T00:04:19","modified_gmt":"2024-10-17T21:04:19","slug":"osi-csontvazakat-tartalmazo-teli-sirt-talaltak-petra-varosaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4750&lang=hu","title":{"rendered":"\u0150si csontv\u00e1zakat tartalmaz\u00f3 teli s\u00edrt tal\u00e1ltak Petra v\u00e1ros\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n

Josh Gates, a Discovery Channel dokumentumfilmj\u00e9nek h\u00e1zigazd\u00e1ja \u00e9s az Amerikai Keletkutat\u00f3 K\u00f6zpont r\u00e9g\u00e9szei, Pearce Paul Creasman \u00e9s Matthew Vincent Petr\u00e1ban, a Kincsesh\u00e1z el\u0151tt \u00e1snak Petra v\u00e1ros\u00e1ban.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Jord\u00e1ni\u00e1ban, az \u00f3kori v\u00e1rosban, Petr\u00e1ban egy 12 egy\u00e9n maradv\u00e1nyait tartalmaz\u00f3 s\u00edrt tal\u00e1ltak a r\u00e9g\u00e9szek a \u201eA Kincsesh\u00e1z\u201d alatt. Azt nem tudni, hogy mi volt a Kincsesh\u00e1z pontos c\u00e9lja, de Aretas IV Philopatris nabateus kir\u00e1ly s\u00edreml\u00e9ke lehetett. Petra csak nagyon kis r\u00e9sze van felt\u00e1rva.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A rejt\u00e9lyes Nabateus Kir\u00e1lys\u00e1g 2000 \u00e9vvel ezel\u0151tt egy teljes v\u00e1rost v\u00e9sett k\u00e9zzel egy sivatagi szurdok falaiba \u00e9s ennek k\u00f6zep\u00e9re helyezte a pomp\u00e1s strukt\u00far\u00e1t A Kincsesh\u00e1zat, aminek c\u00e9lja rejt\u00e9ly. Hogy megoldj\u00e1k ezt a rejt\u00e9lyt az Amerikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont \u00e1ltal vezetett Jord\u00e1n\/Amerikai projekt \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3ja, Pearce Paul professzor rendk\u00edv\u00fcl ritka enged\u00e9lyt kapott, hogy t\u00e1v\u00e9rz\u00e9kel\u00e9ses vizsg\u00e1latot v\u00e9gezzen \u00e9s azt\u00e1n \u00e1sson A Kincsesh\u00e1z alatt. Csapattagj\u00e1val Josh Gatesszel tett\u00e9k a leny\u0171g\u00f6z\u0151 felfedez\u00e9st az \u00f3kori Petra v\u00e1ros\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Az Indiana Jones \u00e9s az utols\u00f3 keresztes lovag c\u00edm\u0171 1989-es filmben ezen a helyen tal\u00e1lt\u00e1k meg a Szent Gr\u00e1lt, azt a poharat, amit J\u00e9zus az utols\u00f3 vacsor\u00e1n haszn\u00e1lt. A s\u00edr \u00e1sat\u00e1sa sor\u00e1n a r\u00e9g\u00e9szek nemr\u00e9giben az egy\u00e9nekkel eltemetett ker\u00e1mia maradv\u00e1nyokat fedeztek fel. Az egyik csontv\u00e1z egy kup\u00e1ra hasonl\u00edt\u00f3 ker\u00e1mia ed\u00e9nyt tartott. Tim Kinnaird, a Szent Andr\u00e1s Egyetem kutat\u00f3j\u00e1nak elemz\u00e9se szerint a s\u00edrb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00fcled\u00e9kek \u00e9s anyagok valamikor a Kr.e. els\u0151 sz\u00e1zad k\u00f6zepe \u00e9s a Kr.u. korai m\u00e1sodik sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tti id\u0151b\u0151l sz\u00e1rmaznak. Azt nem tudni, hogy ki volt ez a 12 ember, a s\u00edr \u00e9s a maradv\u00e1nyok kutat\u00e1sa folyamatban van.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Petra a r\u00f3maiak uralma alatt hanyatlott<\/h2>\n\n\n\n

A s\u00edrt Richard Bates, a Szent Andr\u00e1s Egyetem geofizikusa \u00e1ltal v\u00e9gzett t\u00e1v\u00e9rz\u00e9kel\u00e9si munka sor\u00e1n fedezt\u00e9k fel. Bates azt nyilatkozta, hogy a felfedez\u00e9s nemzetk\u00f6zi jelent\u0151s\u00e9g\u0171, mivel Petr\u00e1ban nagyon kev\u00e9s teljes, korai nabateus s\u00edrt fedeztek fel kor\u00e1bban. A s\u00edrok, a t\u00e1rgyaik, \u00e9s az emberi maradv\u00e1nyok v\u00e1rhat\u00f3an seg\u00edtenek t\u00f6bbet megtudni arr\u00f3l, hogy hogyan j\u00f6tt l\u00e9tre Petra \u00e9s kik voltak a nabateusok.<\/p>\n\n\n\n

A nabateusok k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2000 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9lt\u00e9k vir\u00e1gkorukat Jord\u00e1nia d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n. A karav\u00e1nutak kir\u00e1lys\u00e1gukon haladtak kereszt\u00fcl, \u00e9s Petra jelent\u0151s v\u00e1ross\u00e1 v\u00e1lt, l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szettel. A r\u00f3maiak a Kr.u. 2. sz\u00e1zadban \u00e1tvett\u00e9k a hatalmait a kir\u00e1lys\u00e1guk felett \u00e9s ezut\u00e1n Petra hanyatlott.<\/p>\n\n\n\n

Amikor felfedezt\u00e9k egy s\u00edr maradv\u00e1nyait, a Jord\u00e1n R\u00e9g\u00e9szeti Miniszt\u00e9rium \u00e9s az Amerikai Keletkutat\u00f3 K\u00f6zpont felv\u00e1zolt egy \u00e1sat\u00e1si tervet. A Discovery Csatorna szint\u00e9n t\u00e1mogatta a felt\u00e1r\u00e1st \u00e9s k\u00e9sz\u00edtett r\u00f3la egy dokumentumfilm sorozatot.<\/p>\n\n\n\n

H\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt k\u00e9t hasonl\u00f3 s\u00edrt t\u00e1rt fel a Jord\u00e1n R\u00e9g\u00e9szeti Miniszt\u00e9rium. Az \u00fajonnan felfedezett s\u00edr, ami r\u00e9gebbi kell legyen, mint Kincsesh\u00e1z, seg\u00edteni fog a Kincsesh\u00e1z dat\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, ami r\u00e9g\u00f3ta vita t\u00e1rgya. A Kincsest\u00e1r kormeghat\u00e1roz\u00e1sa r\u00e9g\u00f3ta vita t\u00e1rgya, de most elhelyezt\u00e9k a Kr.u. 1. sz\u00e1zad els\u0151 negyed\u00e9be, amit meg kellene er\u0151s\u00edtenie a s\u00edrban tal\u00e1lt leleteknek.<\/p>\n\n\n\n

Megan Perry a Kelet-Kolumbiai Egyetem antropol\u00f3gus professzora, kiterjedt r\u00e9g\u00e9szeti munk\u00e1t v\u00e9gzett Petr\u00e1ban, de ebben az \u00e1sat\u00e1sban nem vett r\u00e9szt, azt nyilatkozta, hogy a s\u00edr felfedez\u00e9se nem meglepet\u00e9s \u00e9s egy kicsit t\u00fal nagy a felhajt\u00e1s k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. K\u00f6zvetlen\u00fcl ez a s\u00edr mellett felt\u00e1rtak egy s\u00edrt 2003-ban, teh\u00e1t egy m\u00e1sik s\u00edrt felfedez\u00e9se nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen v\u00e1ratlan. M\u00e1s, Petr\u00e1ban felt\u00e1rt s\u00edrokban, k\u00f6zt\u00fck azokban, amiket Perry kutatott, sokkal t\u00f6bb, mint 12 egy\u00e9nt tal\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n

(origo.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Josh Gates, a Discovery Channel dokumentumfilmj\u00e9nek h\u00e1zigazd\u00e1ja \u00e9s az Amerikai Keletkutat\u00f3 K\u00f6zpont r\u00e9g\u00e9szei, Pearce Paul Creasman \u00e9s Matthew Vincent Petr\u00e1ban, a Kincsesh\u00e1z el\u0151tt \u00e1snak Petra v\u00e1ros\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":4752,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[281,41,17,39],"tags":[1076,74757,123,92495],"class_list":["post-4750","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-actual-hu","category-cikkek","category-surgos","category-vilag","tag-asatasok","tag-csontvazak","tag-leletek","tag-petra-varosa"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4750","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4750"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4750\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4753,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4750\/revisions\/4753"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4752"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4750"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4750"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4750"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}