{"id":4793,"date":"2024-11-09T21:00:00","date_gmt":"2024-11-09T19:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4793"},"modified":"2024-11-09T17:05:00","modified_gmt":"2024-11-09T15:05:00","slug":"80-eve-vegeztek-ki-radnoti-miklost","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4793&lang=hu","title":{"rendered":"80 \u00e9ve v\u00e9gezt\u00e9k ki Radn\u00f3ti Mikl\u00f3st"},"content":{"rendered":"\n

Nyolcvan \u00e9ve, 1944. november 9-\u00e9n v\u00e9gezt\u00e9k ki magyar katon\u00e1k a sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt meghurcolt Radn\u00f3ti Mikl\u00f3st, az egyik legnagyobb magyar k\u00f6lt\u0151t. Az utols\u00f3 verseit tartalmaz\u00f3 notesz\u00e1t, a Bori noteszt exhum\u00e1l\u00e1sakor kab\u00e1tj\u00e1nak zseb\u00e9ben tal\u00e1lt\u00e1k meg.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Budapesten sz\u00fcletett 1909. m\u00e1jus 5-\u00e9n Glatter Mikl\u00f3s n\u00e9ven. Sz\u00fclet\u00e9se anyja \u00e9s ikertestv\u00e9re \u00e9let\u00e9be ker\u00fclt, e s\u00falyos \u00f6r\u00f6ks\u00e9g k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9re is hat\u00e1ssal volt. Tizenegy \u00e9vesen teljes \u00e1rvas\u00e1gra jutott, ett\u0151l kezdve anyai nagyb\u00e1tyja, Grosz Dezs\u0151 nevelte, aki kereskedelmi p\u00e1ly\u00e1ra sz\u00e1nta. A csehorsz\u00e1gi Reichenberg (Liberec) textilipari szakiskol\u00e1j\u00e1ban tanult, majd 1928 \u00e9s 1930 k\u00f6z\u00f6tt nagyb\u00e1tyja c\u00e9g\u00e9n\u00e9l dolgozott.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Az irodalom azonban sokkal ink\u00e1bb vonzotta, m\u00e1r kamaszkor\u00e1t\u00f3l verselt. Eleinte saj\u00e1t nev\u00e9n publik\u00e1lt, 1927-ben jelent meg el\u0151sz\u00f6r verse Radn\u00f3ti-Glatter Mikl\u00f3s n\u00e9ven. 1929-ben \u00e9s 1930-ban r\u00e9szt vett a Kort\u00e1rs foly\u00f3irat szerkeszt\u00e9s\u00e9ben, Radn\u00f3ti Mikl\u00f3sk\u00e9nt el\u0151sz\u00f6r itt \u00edrt kritik\u00e1t Berda J\u00f3zsef \u00d6r\u00f6m c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Els\u0151 versesk\u00f6tete, a Pog\u00e1ny k\u00f6sz\u00f6nt\u0151 1930-ban jelent meg, ebben az \u00e9vben beiratkozott a szegedi egyetem magyar\u2013francia szak\u00e1ra, ahol a katolikus tud\u00f3s-k\u00f6lt\u0151 S\u00edk S\u00e1ndor egyik legkedvesebb tan\u00edtv\u00e1nya lett.<\/p>\n\n\n\n

Bekapcsol\u00f3dott a Szegedi Fiatalok M\u0171v\u00e9szeti Koll\u00e9gium\u00e1nak tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9be, falukutat\u00f3 utakon, a munk\u00e1sotthon kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9ben vett r\u00e9szt, kapcsolatba ker\u00fclt az illeg\u00e1lis kommunista p\u00e1rttal is. Az \u00dajm\u00f3di p\u00e1sztorok \u00e9neke c\u00edm\u0171 1931-es k\u00f6tet\u00e9t elkobozt\u00e1k, izgat\u00e1ssal, vall\u00e1sgyal\u00e1z\u00e1ssal v\u00e1dolt\u00e1k. 1934-ben doktor\u00e1lt, Kaffka Margit m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9se c\u00edmmel \u00edrta meg disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb feles\u00e9g\u00fcl vette Gyarmati Fannit, aki ihlet\u0151je volt a magyar k\u00f6lt\u00e9szetben ritka hitvesi l\u00edra gyeng\u00e9d hang\u00fa darabjainak.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s (Fot\u00f3: MTI\/Reprodukci\u00f3)<\/em><\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

1935-ben tan\u00e1ri oklevelet szerzett, \u00e1m zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt nem jutott katedr\u00e1hoz, mag\u00e1n\u00f3r\u00e1kb\u00f3l, szer\u00e9ny tiszteletd\u00edjakb\u00f3l \u00e9lt. 1937-ben Baumgarten-d\u00edjat kapott, anyagi helyzet\u00e9nek javul\u00e1s\u00e1val, a harmincas \u00e9vek derek\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r j\u00e1rt P\u00e1rizsban.<\/p>\n\n\n\n

Egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151en t\u00f6bb k\u00f6tete is megjelent, 1936-ban a p\u00e1ly\u00e1ja fordul\u00f3pontj\u00e1nak tartott J\u00e1rk\u00e1lj csak, hal\u00e1lra\u00edt\u00e9lt!, majd a Meredek \u00fat, az Ikrek hava, gyermekkor\u00e1nak pr\u00f3zai \u00f6sszegz\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zben m\u0171ford\u00edt\u00e1sain is dolgozott, Vas Istv\u00e1nnal k\u00f6z\u00f6sen Apollinaire v\u00e1logatott verseit jelentette meg, La Fontaine mes\u00e9it ford\u00edtotta. 1940-ben m\u00e9g napvil\u00e1got l\u00e1tott V\u00e1logatott verseinek k\u00f6tete, de ett\u0151l kezdve \u00e9lete a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban folyamatos retteg\u00e9sben telt. A Tajt\u00e9kos \u00e9g c\u00edm\u0171 k\u00f6tetet Radn\u00f3ti m\u00e9g maga \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze, de az csak hal\u00e1la ut\u00e1n, 1946-ban jelent meg, kieg\u00e9sz\u00edtve utols\u00f3 verseivel.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1rt\u00edr k\u00f6lt\u0151<\/h2>\n\n\n\n

A k\u00f6lt\u0151t sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt t\u00f6bbsz\u00f6r beh\u00edvt\u00e1k munkaszolg\u00e1latra, szolg\u00e1lt Szamosveresmarton, Margitt\u00e1n, Kir\u00e1lyh\u00e1g\u00f3n, \u00c9lesden, k\u00f6zben hosszabb-r\u00f6videbb id\u0151t otthon t\u00f6lthetett.<\/p>\n\n\n\n

1944 m\u00e1jus\u00e1ban a szerbiai Bor melletti l\u00e1gerbe ker\u00fclt, a t\u00e1bor ki\u00fcr\u00edt\u00e9sekor innen ind\u00edtott\u00e1k utols\u00f3 \u00fatj\u00e1ra 1944 szeptember\u00e9ben. A hal\u00e1lmenetben t\u00e1rsaival egy\u00fctt gyalog hajtott\u00e1k nyugat fel\u00e9, a kegyetlen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d, \u00e9hez\u00e9s miatt m\u00e1r a v\u00e9gelgyeng\u00fcl\u00e9s hat\u00e1r\u00e1ra ker\u00fclt, j\u00e1r\u00e1sk\u00e9ptelen k\u00f6lt\u0151t a Gy\u0151r melletti Abd\u00e1n\u00e1l november 9-\u00e9n (egyes forr\u00e1sok szerint 4-\u00e9n) a keretleg\u00e9nyek agyonl\u0151tt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Az utols\u00f3 verseit tartalmaz\u00f3 notesz\u00e1t, a Bori noteszt exhum\u00e1l\u00e1sakor kab\u00e1tj\u00e1nak zseb\u00e9ben tal\u00e1lt\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n

Radn\u00f3tit 1946 augusztus\u00e1ban Budapesten, a Kerepesi \u00fati temet\u0151ben temett\u00e9k el. 2009-ben Pesten a nev\u00e9t visel\u0151 sz\u00ednh\u00e1z el\u0151tt felavatt\u00e1k szobr\u00e1t, Varga Imre szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1t, egy m\u00e1sik szobra a r\u00f3la elnevezett \u00fajlip\u00f3tv\u00e1rosi utca sark\u00e1n, egykori lak\u00f3h\u00e1z\u00e1hoz k\u00f6zel \u00e1ll, egy irodalmi \u00e9s egy antirasszista d\u00edjat is elneveztek r\u00f3la.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s k\u00f6lt\u0151 \u00e9s feles\u00e9ge, Gyarmati Fanni egy kisfi\u00faval K\u0151v\u00e1g\u00f3\u00f6rs\u00f6n, 1938-ban. A reprodukci\u00f3 1969. janu\u00e1r 7-\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt (Fot\u00f3: MTI\/Reprodukci\u00f3)<\/em><\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Feles\u00e9ge, Gyarmati Fanni 2014 febru\u00e1rj\u00e1ban hunyt el, 1935-t\u0151l 1946-ig \u00edrott napl\u00f3ja 2014 december\u00e9ben jelent meg. 2016-ban kiadt\u00e1k az \u00c1rny\u00e9kban \u00e9les f\u00e9ny vagy \u2013 A Radn\u00f3ti h\u00e1zasp\u00e1r f\u00e9nyk\u00e9pei c\u00edm\u0171 k\u00f6tetet, ugyanebben az \u00e9vben rendezte sajt\u00f3 al\u00e1 B\u00edr\u00f3-Balogh Tam\u00e1s a k\u00f6lt\u0151 dedik\u00e1ci\u00f3it K\u00f6nyvvel \u00fczenek n\u00e9ked c\u00edmmel, 2017-ben pedig a K\u00fcl\u00f6nben magyar k\u00f6lt\u0151 vagyok \u2013 Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s levelez\u00e9se I. c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nyt publik\u00e1lt\u00e1k. 2018-ban Ferencz Gy\u0151z\u0151 szerkeszt\u00e9s\u00e9ben ism\u00e9t megjelent Radn\u00f3ti Napl\u00f3ja, az 1989-es \u00e9s 2003-as kiad\u00e1sokhoz k\u00e9pest r\u00e9szletesebb jegyzetekkel ell\u00e1tott k\u00f6nyv, amelyet a k\u00f6lt\u0151 1934 \u00e9s 1943 k\u00f6z\u00f6tt \u00edrt.<\/p>\n\n\n\n

Radn\u00f3ti korai k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t a szabadvers forma, a l\u00e1zad\u00f3 expresszionista hang jellemzi, az egyre fenyeget\u0151bb l\u00e9tben megsz\u00fclet\u0151 m\u0171vei azonban m\u00e1r ki\u00e9rlelt, klasszikus form\u00e1t mutatnak. Pr\u00f3zai \u00edr\u00e1saib\u00f3l kiemelkednek kort\u00e1rsair\u00f3l \u00edrott tanulm\u00e1nyai, valamint a Napl\u00f3, amely \u00e9rt\u00e9kes alkot\u00e1sl\u00e9lektani dokumentum is. Ahogy Heged\u0171s G\u00e9za r\u00e1mutatott: n\u00e1la a forma fegyelme eszt\u00e9tikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szi v\u00e1lasz egy kaotikus vil\u00e1gra, melyb\u0151l hi\u00e1nyzik az embers\u00e9g.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s k\u00f6lt\u0151 k\u00e9z\u00edr\u00e1sa a Fiatal Magyarorsz\u00e1g kiad\u00e1s\u00e1ban megjelent k\u00f6nyvben a sz\u00e1z\u00e9ves Debreceni Egyetem Egyetemi \u00e9s Nemzeti K\u00f6nyvt\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben (Fot\u00f3: MTVA\/Bizom\u00e1nyosi: Ol\u00e1h Tibor)<\/em><\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Hagyom\u00e1nyos m\u0171fajokat eleven\u00edtett fel: az episztol\u00e1t (Lev\u00e9l a hitveshez), a himnuszt (Himnusz a b\u00e9k\u00e9r\u0151l), az \u00f3d\u00e1t (Nem tudhatom.), az eklog\u00e1t. L\u00edrai k\u00e9peslapjai, a Razglednic\u00e1k megrend\u00edt\u0151 erej\u0171 besz\u00e1mol\u00f3k \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3 h\u00f3napjair\u00f3l, a teljes testi-lelki kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1gr\u00f3l \u00e9s nyomor\u00fas\u00e1gr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Hal\u00e1l\u00e1nak nyolcvanadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra eml\u00e9kezve november 7. \u00e9s 10. k\u00f6z\u00f6tt a Magyar Versmond\u00f3k Egyes\u00fclete a Gy\u0151ri Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban rendezi meg a Radn\u00f3ti-bienn\u00e1l\u00e9t, ahol bemutatj\u00e1k J\u00e1vori Ferenc Fegya \u00e9s Lutter Imre B\u00e9ke, borzalom c\u00edm\u0171 Radn\u00f3ti-verskoncertj\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

(hirado.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nyolcvan \u00e9ve, 1944. november 9-\u00e9n v\u00e9gezt\u00e9k ki magyar katon\u00e1k a sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt meghurcolt Radn\u00f3ti Mikl\u00f3st, az egyik legnagyobb magyar k\u00f6lt\u0151t. Az utols\u00f3 verseit tartalmaz\u00f3 notesz\u00e1t, a Bori noteszt exhum\u00e1l\u00e1sakor kab\u00e1tj\u00e1nak zseb\u00e9ben tal\u00e1lt\u00e1k meg.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":4794,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[281,41,23,11,39],"tags":[96337,96338,74844,96339],"class_list":["post-4793","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-actual-hu","category-cikkek","category-fotok","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-kivegezes","tag-magyar-kolto","tag-radnoti-miklos","tag-zsido-szarmazasu"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4793","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4793"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4793\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4798,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4793\/revisions\/4798"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4794"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4793"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4793"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4793"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}