{"id":4829,"date":"2024-11-27T21:18:00","date_gmt":"2024-11-27T19:18:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4829"},"modified":"2024-11-26T15:27:56","modified_gmt":"2024-11-26T13:27:56","slug":"munkacsy-eletmuvet-bemutato-kiallitas-nyilik-a-szepmuveszeti-muzeumban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4829&lang=hu","title":{"rendered":"Munk\u00e1csy \u00e9letm\u0171v\u00e9t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ny\u00edlik a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly kev\u00e9sb\u00e9 ismert, ritk\u00e1n vagy eddig sohasem l\u00e1tott alkot\u00e1saival is tal\u00e1lkozhat a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g a fest\u0151 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 180. \u00e9s hal\u00e1l\u00e1nak 125. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l ny\u00edl\u00f3 nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00e1rlaton a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban. <\/strong><\/p>\n\n\n\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben \u0151rz\u00f6tt alkot\u00e1sok mellett mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekb\u0151l \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt, rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 remekm\u0171vek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tesz k\u00eds\u00e9rletet arra, hogy megvil\u00e1g\u00edtsa azokat a m\u0171v\u00e9szeti, t\u00e1rsadalom- \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9nyez\u0151ket, illetve hat\u00e1sokat, amelyek a m\u0171v\u00e9sznek az 1870\u20131880-as \u00e9vekben kibontakoz\u00f3 karrier- \u00e9s sikert\u00f6rt\u00e9net\u00e9t befoly\u00e1solt\u00e1k, s nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak az idehaza m\u00e1ig t\u00f6retlen Munk\u00e1csy-kultusz kialakul\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly (1844\u20131900) a 19. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet legismertebb alakja. Nagy mestere a realizmusnak, egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je a modern ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si technik\u00e1k alkalmaz\u00f3inak, \u00e9letform\u00e1j\u00e1ban pedig sikerei cs\u00facs\u00e1n val\u00f3s\u00e1gos nagypolg\u00e1r, egy id\u0151ben a vil\u00e1g legjobban fizetett m\u0171v\u00e9sze. A t\u00e1rlat t\u00f6bb mint sz\u00e1z m\u0171alkot\u00e1s, arch\u00edv fot\u00f3k, dokumentumok \u00e9s kultuszt\u00e1rgyak ment\u00e9n seg\u00edt felt\u00e1rni Munk\u00e1csy \u00e9let\u00e9t, sikereit \u00e9s p\u00e1ratlanul gazdag \u00e9letm\u0171v\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A n\u00e9gy h\u00f3napig nyitva tart\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son egy\u00fctt l\u00e1that\u00f3k a m\u0171v\u00e9sznek a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban \u0151rz\u00f6tt ikonikus alkot\u00e1sai, az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si M\u00fazeumb\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt Honfoglal\u00e1s (Munk\u00e1csy legnagyobb mozd\u00edthat\u00f3 festm\u00e9nye), a debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum Golgota c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye (a Krisztus-tril\u00f3gia legnagyobb darabja), valamint mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekben \u0151rz\u00f6tt, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon ritk\u00e1n szerepl\u0151 alkot\u00e1sok. A magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ezen a t\u00e1rlaton tal\u00e1lkozhat els\u0151 alkalommal a New York Historical Societyb\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt P\u00e1v\u00e1k (Reggeli a szabadban) \u00e9s a P\u00e1kh Imre mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l \u00e9rkez\u0151 Pamlagon \u00fcl\u0151 n\u0151 c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyekkel is. Szint\u00e9n a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge \u2013 egyik viv\u0151k\u00e9pe \u00e9s a katal\u00f3gus bor\u00edt\u00f3k\u00e9pe is \u2013 a Magyarorsz\u00e1gon eddig csak egy alkalommal, idestova h\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt bemutatott, a szint\u00e9n amerikai Albany Institute of History & Artb\u00f3l \u00e9rkezett Reggel a nyaral\u00f3ban c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00e1rlat az els\u0151 olyan Munk\u00e1csynak szentelt monografikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelyben a fest\u0151 munk\u00e1ss\u00e1ga nemzetk\u00f6zi kontextusban, k\u00fclf\u00f6ldi anal\u00f3gi\u00e1k \u00e9s hat\u00e1sok ment\u00e9n bontakozik ki, r\u00e1mutatva az \u00e9letm\u0171 nemzetk\u00f6zi be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1ra. Munk\u00e1csy \u00e9s neves k\u00fclf\u00f6ldi kort\u00e1rsai \u2013 Gustave Courbet, Jean-Fran\u00e7ois Millet, Alfred Stevens vagy Mariano Fortuny \u2013 remekm\u0171vei mellett a fest\u0151t \u00f6vez\u0151 m\u0171v\u00e9szkultusz t\u00e1rgyi eml\u00e9kei \u00e9s p\u00e9ld\u00e1i is l\u00e1that\u00f3k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar \u00e9s Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef alkot\u00e1sai.<\/p>\n\n\n\n

Munk\u00e1csy meg-meg\u00fajul\u00f3, korszer\u0171, magyar viszonylatban olykor \u00faj\u00edt\u00f3, m\u00e1skor hagyom\u00e1nyteremt\u0151 \u00e9letm\u0171ve a magyar fest\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net alapvet\u0151 pill\u00e9re, f\u0151 m\u0171vei a magyar kult\u00fara kiemelked\u0151 darabjai. Fest\u00e9szet\u00e9re egyar\u00e1nt hatott a magyar, az osztr\u00e1k, a n\u00e9met \u00e9s a francia m\u0171v\u00e9szet, m\u0171vein \u2013 korszakonk\u00e9nt \u00e9s m\u0171fajonk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben ugyan, de \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlusok \u00e9s tendenci\u00e1k \u2013 akad\u00e9mikus, realista, plein air \u00e9s impresszionista st\u00edlusjegyek \u2013 \u00f6tv\u00f6z\u0151dnek.<\/p>\n\n\n\n

A 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly kora egyik legh\u00edresebb magyar fest\u0151je volt. A m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben nemzeti g\u00e9niuszk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelt m\u0171v\u00e9sznek \u2013 paradox m\u00f3don \u2013 eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171ve k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n bontakozott ki. Mes\u00e9be ill\u0151 t\u00e1rsadalmi felemelked\u00e9se – ahogyan b\u00e9k\u00e9scsabai, gyakran \u00e9hez\u0151 asztalosinasb\u00f3l a p\u00e1rizsi elitbe tartoz\u00f3, vil\u00e1gh\u00edr\u0171 fest\u0151fejedelemm\u00e9 v\u00e1lt – m\u00e1r saj\u00e1t kor\u00e1ban megbabon\u00e1zta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get \u00e9s a fiatal m\u0171v\u00e9szeket. A P\u00e1rizsban \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9sz els\u0151sorban a Krisztus \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 \u00f3ri\u00e1sk\u00e9peivel (mai elnevez\u00e9s\u00e9vel: a Krisztus-tril\u00f3gi\u00e1val) v\u00e1lt nemzetk\u00f6zileg ismertt\u00e9 Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Amerik\u00e1ban, de h\u00edrnev\u00e9hez hozz\u00e1j\u00e1rultak a tehet\u0151s nagypolg\u00e1rs\u00e1g vil\u00e1g\u00e1t megjelen\u00edt\u0151 szalonzs\u00e1nerei is, melyekhez a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9let egyik f\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 p\u00e1rizsi palot\u00e1ja adta a h\u00e1tteret. \u0150 maga k\u00f6ztiszteletnek \u00f6rvend\u0151 k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9g volt, aki m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben val\u00f3s\u00e1gos kultusznak \u00f6rvendett Magyarorsz\u00e1gon. Hal\u00e1lakor a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny a 19. sz\u00e1zad egyik legnagyobb magyar m\u0171v\u00e9szek\u00e9nt gy\u00e1szolta.<\/p>\n\n\n\n

De mi \u00e1llt e p\u00e1ratlan siker, m\u0171v\u00e9szi \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben? Munk\u00e1csy k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl rendk\u00edv\u00fcl tehets\u00e9ges m\u0171v\u00e9sz volt, de megannyi, csak hal\u00e1la ut\u00e1n elismert magyar \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171v\u00e9sz p\u00e9ld\u00e1ja mutatja: a tehets\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban nem vezet \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9shez. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s k\u00eds\u00e9r\u0151 katal\u00f3gusa olyan k\u00e9rd\u00e9sekre keresi a v\u00e1lasz, hogy hogyan v\u00e1lt Munk\u00e1csy kora egyik legh\u00edresebb, legelismertebb \u00e9s anyagi szempontb\u00f3l is legsikeresebb fest\u0151j\u00e9v\u00e9, milyen t\u00e9nyez\u0151k \u00e9s milyen szem\u00e9lyek vettek r\u00e9szt a Munk\u00e1csy-h\u00edrn\u00e9v fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s hogyan ragadhat\u00f3 meg Munk\u00e1csynak az Atlanti-\u00f3ce\u00e1non is \u00e1t\u00edvel\u0151 nemzetk\u00f6zi karriert\u00f6rt\u00e9nete.<\/p>\n\n\n\n

Munk\u00e1csy tudatos karrier\u00e9p\u00edt\u00e9se m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben megkezd\u0151d\u00f6tt. Kezdem\u00e9nyez\u0151je nem \u0151 maga, hanem m\u0171keresked\u0151je, a marketinghez nagyon is \u00e9rt\u0151 Charles Sedelmeyer volt, aki a m\u0171v\u00e9sz feles\u00e9g\u00e9vel, C\u00e9cile Papier-vel kar\u00f6ltve elkezdte kidolgozni \u00e9s megalapozni Munk\u00e1csy im\u00e1zs\u00e1t. A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 Munk\u00e1csy figur\u00e1j\u00e1t \u00e9pp\u00fagy fel kellett \u00e9p\u00edteni, mint az ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, a m\u0171v\u00e9szi kvalit\u00e1s \u00e9s az el\u0151kel\u0151 \u00edzl\u00e9s v\u00e9djegyek\u00e9nt elh\u00edres\u00fclt, divatos Munk\u00e1csy-m\u00e1rk\u00e1t, amelyhez tartoz\u00f3 festm\u00e9nyeket csup\u00e1n a t\u00e1rsadalmi elit engedhette meg mag\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum mostani jubileumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa e m\u0171v\u00e9szi sikert\u00f6rt\u00e9net felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se, mely Munk\u00e1csy \u00e9letm\u0171v\u00e9t, f\u0151 m\u0171veit \u00e9s ez id\u00e1ig rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 remekm\u0171veit \u00faj szempontok ment\u00e9n, fordulatos p\u00e1lyak\u00e9pe lencs\u00e9j\u00e9n kereszt\u00fcl mutatja be.<\/p>\n\n\n\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hat nagy tematikus egys\u00e9gb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel. Az els\u0151 egys\u00e9g (Egy legenda sz\u00fclet\u00e9se \u2013 Az els\u0151 sikerek) az \u00c1s\u00edt\u00f3 inast\u00f3l Munk\u00e1csy realista f\u0151m\u0171vein (Siralomh\u00e1z, \u00c9jjeli csavarg\u00f3k, Z\u00e1logh\u00e1z, R\u0151zsehord\u00f3 n\u0151, K\u00f6p\u00fcl\u0151 asszony) kereszt\u00fcl a korszakv\u00e1lt\u00f3 \u00e9s egy \u00faj m\u0171v\u00e9szi hitvall\u00e1st hirdet\u0151 M\u0171teremben c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyig mutatja be Munk\u00e1csy m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek alakul\u00e1s\u00e1t nemzetk\u00f6zi p\u00e1rhuzamok (Courbet, Millet, Stevens, Heilbuth alkot\u00e1sai) ment\u00e9n, illetve sikert\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kezdeteit a p\u00e1rizsi Szalonon elnyert arany\u00e9rmek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben. A M\u0171teremben c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny mellett kis m\u0171teremsarok id\u00e9zi meg a mester egykori m\u0171term\u00e9t, a Munk\u00e1csy-hagyat\u00e9kban fennmaradt m\u0171v\u00e9szkell\u00e9kek \u00e9s kultuszt\u00e1rgyak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1zadv\u00e9g P\u00e1rizs\u00e1ban: \u00fat az eur\u00f3pai elitig c\u00edm\u0171 szekci\u00f3ban Munk\u00e1csy p\u00e1rizsi sikert\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve \u2013 a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen kit\u00fcntetett, els\u0151k\u00e9nt az 1878-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son tiszteleti nagy arany\u00e9remmel d\u00edjazott Milton t\u00f6rt\u00e9nete \u2013 kap kiemelt figyelmet, illetve az ezt k\u00f6vet\u0151 st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1s \u00e9s t\u00e9mav\u00e1lt\u00e1s. Munk\u00e1csy ekkor a szeg\u00e9nyebb t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegek \u00e9let\u00e9b\u0151l mer\u00edt\u0151, s\u00f6t\u00e9t t\u00f3nus\u00fa, realista \u00e9letk\u00e9peit felv\u00e1ltott\u00e1k a p\u00e1rizsi \u00e9let \u00e9s saj\u00e1t k\u00f6rnyezete mindennapjait meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 nagypolg\u00e1ri szalonk\u00e9pek. Itt l\u00e1that\u00f3 a t\u00e1rlat egyik k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge: egy Magyarorsz\u00e1gon most el\u0151sz\u00f6r bemutatkoz\u00f3 korai, t\u00e1jba helyezett \u201eszalonk\u00e9p\u201d: a P\u00e1v\u00e1k. Ugyanitt kapott helyet a v\u00e1rosi t\u00e1j mint \u00faj mot\u00edvum a mester munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban, a Monceau parkot \u00e9s l\u00e1togat\u00f3it meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 sz\u00e1mos festm\u00e9nnyel. Munk\u00e1csy az 1870-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r nemcsak elismert, de h\u00edres \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3m\u00f3d\u00fa fest\u0151v\u00e9 v\u00e1lt. A v\u00e1rosi t\u00e1jak azt a k\u00f6rnyezetet is szeml\u00e9ltetik, ahol a Munk\u00e1csy-h\u00e1zasp\u00e1rnak a P\u00e1rizs egyik legel\u0151kel\u0151bb k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, a Villers sug\u00e1r\u00faton \u00e9p\u00edttetett mag\u00e1npalot\u00e1ja is \u00e1llt.<\/p>\n\n\n\n

A harmadik nagy egys\u00e9g (\u201eKolossz\u00e1lk\u00e9pek\u201d fest\u0151je: A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 Munk\u00e1csy) k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a mester \u00f3ri\u00e1sk\u00e9pei (a Krisztus-tril\u00f3gia mint k\u00e9pciklus, a Honfoglal\u00e1s \u00e9s a b\u00e9csi sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum mennyezetk\u00e9pe) ker\u00fcltek. Munk\u00e1csy sikereinek egyik kulcsa k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az utaz\u00f3 szenz\u00e1ci\u00f3k\u00e9pek, azon bel\u00fcl is a Krisztus-tril\u00f3gia, melynek kezdem\u00e9nyez\u0151je m\u0171keresked\u0151je, Charles Sedelmeyer volt. Az 1880-as \u00e9vekben Eur\u00f3pa-szerte \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban is bemutatott, t\u00f6bb mint k\u00e9tmilli\u00f3 l\u00e1togat\u00f3t vonz\u00f3 Krisztus-k\u00e9peknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Munk\u00e1csy a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben vil\u00e1gh\u00edr\u0171 fest\u0151v\u00e9 v\u00e1lt. Ezt k\u00f6vette hazai, illetve az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia keretein bel\u00fcl kapott t\u00f6bb jelent\u0151s kit\u00fcntet\u00e9se \u00e9s k\u00e9t hivatalos megrendel\u00e9se: a b\u00e9csi Kunsthistorisches Museum mennyezetk\u00e9pe (A renesz\u00e1nsz apote\u00f3zisa) \u00e9s az \u00e9p\u00fcl\u0151 Orsz\u00e1gh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra festett Honfoglal\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

A negyedik, Az alkot\u00e1s szabads\u00e1ga. Munk\u00e1csy t\u00e1jk\u00e9pei c\u00edmet visel\u0151 szekci\u00f3 azt a m\u0171fajt mutatja be, amelyben a fest\u0151 legink\u00e1bb mentes\u00fclhetett az elv\u00e1r\u00e1sok \u00e9s a m\u0171faji k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gek b\u00e9kly\u00f3i al\u00f3l, \u00e9s amelyben a legszabadabban alkotva l\u00e9trehozta a 19. sz\u00e1zadi magyar t\u00e1jk\u00e9pfest\u00e9szet olyan f\u0151 m\u0171veit, mint a Poros \u00fat els\u0151 \u00e9s m\u00e1sodik v\u00e1ltozata, vagy a Fasor c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00f6t\u00f6dik tematikai egys\u00e9g (Divatos, dr\u00e1ga, fest\u0151i: szalonk\u00e9pek \u00e9s a Munk\u00e1csy-m\u00e1rka) a 19. sz\u00e1zad v\u00e9gi p\u00e1rizsi szalonok vil\u00e1g\u00e1ba enged bepillant\u00e1st az \u00e9letm\u0171 m\u00e1ig legn\u00e9pszer\u0171bb k\u00e9pt\u00edpus\u00e1nak, az \u00fagynevezett szalonk\u00e9peknek z\u00f6m\u00e9ben mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekb\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt darabjaival, k\u00f6zt\u00fck egy Magyarorsz\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r l\u00e1that\u00f3 k\u00fcl\u00f6nleges alkot\u00e1ssal (Pamlagon \u00fcl\u0151 n\u0151). A m\u0171keresked\u0151 Charles Sedelmeyer szorgalmaz\u00e1s\u00e1ra festett szalonk\u00e9pek a Munk\u00e1csy-m\u00e1rk\u00e1t \u00e9p\u00edtett\u00e9k, \u00e9s t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck a tengerent\u00falon tal\u00e1lt otthonra jelent\u0151s amerikai mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekben (p\u00e9ld\u00e1ul a New York-i Vanderbilt-gal\u00e9ri\u00e1ban). Ebben a szekci\u00f3ban Liszt Ferenc portr\u00e9j\u00e1n kereszt\u00fcl a nagyvil\u00e1gi esem\u00e9nyek helysz\u00ednek\u00e9nt elh\u00edres\u00fclt Munk\u00e1csy-szalon \u2013 mely Albert Wolff p\u00e1rizsi kritikus szerint \u201emaga volt a p\u00e1rizsi elegancia cs\u00facsa\u201d \u2013 is megjelenik.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e9g\u00fcl A Munk\u00e1csy-kultusz c\u00edmet visel\u0151 utols\u00f3 terem a Munk\u00e1csy-\u00e9letm\u0171vet \u00e9s a fest\u0151 szem\u00e9ly\u00e9t m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben k\u00f6r\u00fcl\u00f6lel\u0151 kultusz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be enged bepillant\u00e1st, kezdve a Munk\u00e1csy-m\u0171vek magyar m\u00fazeumi gy\u0171jt\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kezdeteivel, a mesterr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt (festm\u00e9ny, szobor \u00e9s grafikai) portr\u00e9kon kereszt\u00fcl a szem\u00e9ly\u00e9nek ikonikus volt\u00e1t al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 Munk\u00e1csy-m\u0171 (Vihar a puszt\u00e1n) Csontv\u00e1ry \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett parafr\u00e1zis\u00e1ig (szubjekt\u00edv m\u00e1solat\u00e1ig). A teremben l\u00e1that\u00f3 sz\u00e1mos, a kultuszhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e1rgy \u00e9s dokumentum, az 1882-es budapesti \u00fcnnepl\u00e9se keret\u00e9ben a mesternek k\u00e9sz\u00edtett ez\u00fcst bab\u00e9rkoszor\u00fa, a fest\u0151 utols\u00f3 palett\u00e1ja, v\u00e9g\u00fcl a kultuszt betet\u0151z\u0151 temet\u00e9s\u00e9nek arch\u00edv fot\u00f3i, dokumentumai is egy vide\u00f3\u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sban.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00e1rlat vez\u00e9rfonala Munk\u00e1csy izgalmas karriert\u00f6rt\u00e9nete, mely egyben a modern m\u0171v\u00e9sz h\u00edress\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l is tan\u00faskodik. Egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9s egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 elismer\u00e9sei hatv\u00e1nyozottan n\u00f6velt\u00e9k tekint\u00e9ly\u00e9t, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00e9rkezett meg a korban el\u00e9rhet\u0151 legnagyobb nemzetk\u00f6zi h\u00edrn\u00e9vig. Egyetlen m\u00e1s 19. sz\u00e1zadi magyar fest\u0151 sem \u00e9rt el ilyen eredm\u00e9nyeket, nem v\u00edvott ki ilyen fok\u00fa megbecs\u00fcl\u00e9st \u00e9s v\u00e1lt ilyen h\u00edress\u00e9 az egyetemes m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednt\u00e9ren. Sikert\u00f6rt\u00e9nete sz\u00e1mos magyar fest\u0151t inspir\u00e1lt arra, hogy P\u00e1rizsban \u201epr\u00f3b\u00e1ljon szerencs\u00e9t\u201d. Sikerei t\u00e1pl\u00e1lt\u00e1k rendk\u00edv\u00fcli, orsz\u00e1gos m\u00e9reteket \u00f6lt\u0151 kultusz\u00e1t is. M\u0171v\u00e9szi \u00e9let\u00fatj\u00e1nak hat\u00e1st\u00f6rt\u00e9nete, az \u0151t \u00f6vez\u0151 h\u00edrn\u00e9v \u00e9s dics\u0151s\u00e9g hosszan tart\u00f3 ut\u00f3\u00e9lete a m\u0171v\u00e9sz nev\u00e9t m\u00e9g hal\u00e1la ut\u00e1n is sok\u00e1ig \u00e9ltette. E szenz\u00e1ci\u00f3s legend\u00e1r\u00f3l, egy igazi magyar vil\u00e1gsiker t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l sz\u00f3l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora Krasznai R\u00e9ka, a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u2013 Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria f\u0151muzeol\u00f3gusa, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze.<\/p>\n\n\n\n

Forr\u00e1s<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly kev\u00e9sb\u00e9 ismert, ritk\u00e1n vagy eddig sohasem l\u00e1tott alkot\u00e1saival is tal\u00e1lkozhat a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g a fest\u0151 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 180. \u00e9s hal\u00e1l\u00e1nak 125. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l ny\u00edl\u00f3 nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00e1rlaton a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban. <\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":4830,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,41,49,31,39],"tags":[100350,100349,100351],"class_list":["post-4829","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-cikkek","category-hirek","category-karpatalja","category-vilag","tag-kiallitas","tag-munkacsy-mihaly-festmenyei","tag-szepmuveszeti-muzeum"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4829","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4829"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4829\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4835,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4829\/revisions\/4835"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4830"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4829"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4829"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4829"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}