{"id":4836,"date":"2024-11-27T22:24:00","date_gmt":"2024-11-27T20:24:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4836"},"modified":"2024-11-27T09:58:11","modified_gmt":"2024-11-27T07:58:11","slug":"a-vilag-legregibb-alfabetikus-irasat-talaltak-meg-sziriaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=4836&lang=hu","title":{"rendered":"A vil\u00e1g legr\u00e9gibb alfabetikus \u00edr\u00e1s\u00e1t tal\u00e1lt\u00e1k meg Sz\u00edri\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n

Egy \u00f3kori sz\u00edriai s\u00edrban fedezt\u00e9k fel r\u00e9g\u00e9szek a vil\u00e1g legr\u00e9gibb alfabetikus \u00edr\u00e1s\u00e1t, ami megk\u00e9rd\u0151jelezi a kor\u00e1bbi elk\u00e9pzel\u00e9seket az \u00e1b\u00e9c\u00e9 eredet\u00e9r\u0151l. A felfedez\u00e9st az Amerikai Tengerent\u00fali Kutat\u00f3t\u00e1rsas\u00e1g m\u00falt h\u00e9ten tartott \u00e9ves tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n mutatt\u00e1k be, ahol megmutatt\u00e1k a k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl Kr.e. 2400-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 ujjhossz\u00fas\u00e1g\u00fa, v\u00e9sett \u00edr\u00e1sos agyaghengereket. Ez k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 500 \u00e9vvel megel\u0151z minden ismert alfabetikus \u00edr\u00e1st. Az emberek az \u00e1b\u00e9c\u00e9k el\u0151tt kidolgozt\u00e1k az \u00edr\u00e1st.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A legkor\u00e1bbi \u00f3kori egyiptomi hieroglif\u00e1k k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 5200 \u00e9vvel ezel\u0151ttr\u0151l sz\u00e1rmaznak. Kiss\u00e9 k\u00e9s\u0151bbi az els\u0151 \u00e9k\u00edr\u00e1sos sz\u00f6veg \u2013 a Kish t\u00e1bla \u2013 amit az \u00f3kori mezopot\u00e1miai v\u00e1rosban, Urukban, a mai Irak d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1ltak, ez k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl Kr.e. 3400-b\u00f3l val\u00f3. Szint\u00e9n Urukban tal\u00e1ltak bizony\u00edt\u00e9kot a r\u00e9g\u00e9szek az \u0151s\u00e9k\u00edr\u00e1sra, ami 6000 \u00e9vvel ezel\u0151ttr\u0151l sz\u00e1rmazik. Az alfabetikus \u00edr\u00e1s a hangjel\u00f6l\u00e9si rendszerekre val\u00f3 v\u00e1lt\u00e1s mutatta, ami olyan \u00edr\u00e1s, ahol a bet\u0171k a nyelvben l\u00e9v\u0151 hangokat jelk\u00e9pezik, nem \u00fagy, mint a piktogr\u00e1fok, vagy szimb\u00f3lumok, amik szavakat, vagy elk\u00e9pzel\u00e9seket jelentenek. N\u00e9h\u00e1ny korai \u00e9k\u00edr\u00e1s r\u00e9szben fonologikus volt.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Umm el-Marra \u00f3kori v\u00e1rosban felfedezett agyagt\u00e1rgy. A vil\u00e1g legr\u00e9gibb alfabetikus \u00edr\u00e1s\u00e1t fedezt\u00e9k fel Sz\u00edri\u00e1ban<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Az alfabetikus \u00edr\u00e1st egy s\u00edrban tal\u00e1lt\u00e1k<\/h2>\n\n\n\n

Glenn Schwartz, a Johns Hopkins Egyetem r\u00e9g\u00e9sze, aki az agyaghengereket tal\u00e1lta, azt mondja, hogy az \u00e1b\u00e9c\u00e9k forradalmas\u00edtott\u00e1k az \u00edr\u00e1st, mert el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak nem csak a kir\u00e1lys\u00e1g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi elit sz\u00e1m\u00e1ra. Az alfabetikus \u00edr\u00e1s megv\u00e1ltoztatta az emberek \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t, gondolkod\u00e1s\u00e1t, kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. \u00c9s ez az \u00faj felfedez\u00e9s azt mutatja, hogy az emberek sokkal kor\u00e1bban \u00e9s m\u00e1s helyeken k\u00eds\u00e9rleteztek \u00faj kommunik\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1kkal, mint mostan\u00e1ig gondolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Schwartz csapata a v\u00e9sett agyaghengereket Tell Umm-el Marraban tal\u00e1lta, mely az egyik els\u0151 k\u00f6zepes m\u00e9ret\u0171 v\u00e1rosk\u00f6zpont, Sz\u00edria nyugati r\u00e9sz\u00e9n.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"
Umm el-Marra \u00f3kori v\u00e1rosban felfedezett agyagt\u00e1rgy<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A 16 \u00e9ves \u00e1sat\u00e1s a korai bronzkorb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 s\u00edrokat t\u00e1rt fel. Az egyik s\u00edrban volt 6 csontv\u00e1z, arany \u00e9s ez\u00fcst \u00e9kszer, konyhai ed\u00e9ny, egy l\u00e1ndzsahegy, \u00e9s \u00e9rintetlen agyaged\u00e9nyek. Az agyaghengereket a ker\u00e1mia mellett tal\u00e1lt\u00e1k. A hengerek perfor\u00e1ltak voltak, \u00e9s Schwartz \u00fagy k\u00e9pzeli, hogy egy madzaggal egy objektumhoz voltak k\u00f6tve \u00e9s c\u00edmk\u00e9k voltak. Lehet, hogy egy ed\u00e9ny tartalm\u00e1t r\u00e9szletezik, vagy lehet azt, hogy honnan sz\u00e1rmazik az ed\u00e9ny, vagy hogy ki\u00e9. Eszk\u00f6z n\u00e9lk\u00fcl, amivel leford\u00edtan\u00e1k az \u00edr\u00e1st, csak t\u0171n\u0151dnek a r\u00e9g\u00e9szek.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e9nizot\u00f3pos kormeghat\u00e1roz\u00e1s meger\u0151s\u00edtette, hogy a s\u00edrok, leletek \u00e9s az \u00edr\u00e1s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 4400 \u00e9vesek.<\/p>\n\n\n\n

Kor\u00e1bban a tud\u00f3sok \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy az \u00e1b\u00e9c\u00e9t Egyiptomban, vagy Egyiptom k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1lt\u00e1k fel valamikor Kr.e. 1900 ut\u00e1n. De ez a felfedez\u00e9s r\u00e9gebbi \u00e9s m\u00e1sik ter\u00fcletr\u0151l sz\u00e1rmazik, ami azt mutatja, hogy az \u00e1b\u00e9c\u00e9nek egy eg\u00e9szen m\u00e1s eredett\u00f6rt\u00e9nete van, mint gondolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

(origo.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy \u00f3kori sz\u00edriai s\u00edrban fedezt\u00e9k fel r\u00e9g\u00e9szek a vil\u00e1g legr\u00e9gibb alfabetikus \u00edr\u00e1s\u00e1t, ami megk\u00e9rd\u0151jelezi a kor\u00e1bbi elk\u00e9pzel\u00e9seket az \u00e1b\u00e9c\u00e9 eredet\u00e9r\u0151l. A felfedez\u00e9st az Amerikai Tengerent\u00fali Kutat\u00f3t\u00e1rsas\u00e1g m\u00falt h\u00e9ten tartott \u00e9ves tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n mutatt\u00e1k be, ahol megmutatt\u00e1k a k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl Kr.e. 2400-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 ujjhossz\u00fas\u00e1g\u00fa, v\u00e9sett \u00edr\u00e1sos agyaghengereket. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":4837,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,39],"tags":[100482,100483,100481],"class_list":["post-4836","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-alfabetikus-iras","tag-osi-lelet","tag-sziria"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4836","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4836"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4836\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4839,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4836\/revisions\/4839"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4837"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4836"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4836"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4836"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}