{"id":499,"date":"2020-03-08T15:33:00","date_gmt":"2020-03-08T13:33:00","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=499"},"modified":"2020-03-08T14:25:01","modified_gmt":"2020-03-08T12:25:01","slug":"adalekok-videkunk-tortenetehez-a-magyar-honfoglalastol-az-allamalapitasig-895-1000","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=499&lang=hu","title":{"rendered":"Adal\u00e9kok vid\u00e9k\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez a magyar honfoglal\u00e1st\u00f3l az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1sig (895 \u2013 1000)"},"content":{"rendered":"\n
N\u00e9p\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kezdete hom\u00e1lyba v\u00e9sz. Egyes kutat\u00f3k szerint az Ur\u00e1l hegys\u00e9g l\u00e1b\u00e1n\u00e1l vagy ann\u00e1l is keletebbre letelepedett finnugor n\u00e9pek k\u00f6tel\u00e9k\u00e9b\u0151l v\u00e1ltunk ki. M\u00e1s tud\u00f3sok \u00fagy v\u00e9lik, hogy az eur\u00e1zsiai sztyeppeken \u00e9l\u0151 t\u00f6r\u00f6k n\u00e9pekb\u0151l kov\u00e1csol\u00f3dtunk \u00f6ssze, s a hunokkal val\u00f3 rokons\u00e1gunk sem kiz\u00e1rt. Az ellentmond\u00e1sok abb\u00f3l ad\u00f3dnak, hogy nyelv\u00fcnk a hivatalos nyelvtudom\u00e1ny szerint finnugor eredet\u0171, g\u00e9n\u00e1llom\u00e1nyunk \u00e9s antropol\u00f3giai jegyeink alapj\u00e1n viszont a t\u00f6r\u00f6k n\u00e9pekhez \u00e1llunk k\u00f6zelebb. K\u00e9t eredetmond\u00e1nk k\u00f6z\u00fcl a turulmonda a t\u00f6r\u00f6k sz\u00e1rmaz\u00e1st, a csodaszarvasmonda pedig a finnugor eredetet h\u00fazza al\u00e1. A magyars\u00e1g kult\u00far\u00e1ja teh\u00e1t t\u00f6bbgy\u00f6ker\u0171.<\/p>\n\n\n\n
Kr. e. 500 \u00e9s Kr. u. 550 k\u00f6z\u00f6tt \u0151seink \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztek a mai Bask\u00edri\u00e1ba, az egykori Magna Hung\u00e1ri\u00e1ba, a VIII. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n tov\u00e1bb v\u00e1ndoroltak Lev\u00e9di\u00e1ba, majd a IX. sz\u00e1zadban Etelk\u00f6zbe. (\u00dajabban egyes kutat\u00f3k megk\u00e9rd\u0151jelezik, hogy a magyar t\u00f6rzsek \u00e9vsz\u00e1zadokig v\u00e1ndoroltak volna a Fekete-tengert\u0151l \u00e9szakra elter\u00fcl\u0151 sztyepp\u00e9n, szerint\u00fck a Bask\u00edri\u00e1t\u00f3l a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ig tart\u00f3 utat l\u00e9gvonalban, Kijev \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel, mind\u00f6ssze egy-k\u00e9t ember\u00f6lt\u0151 alatt tett\u00e9k meg.) A 890-es \u00e9vekben a magyarok vezet\u0151i m\u00e1r tudatosan k\u00e9sz\u00fcltek a K\u00e1rp\u00e1t-medence elfoglal\u00e1s\u00e1ra. A magyars\u00e1g keletr\u0151l, az Ur\u00e1l vid\u00e9kr\u0151l indul\u00f3, t\u00f6bb mint 3000 km-es v\u00e1ndor\u00fatj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9re \u00e9rkezett, amikor a 890-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l, a Keleti-K\u00e1rp\u00e1tok h\u00e1g\u00f3in \u00e1t benyomulva elfoglalta a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t. A minden bizonnyal j\u00f3l \u00e1tgondolt, el\u0151k\u00e9sz\u00edtett, \u00c1rp\u00e1d nagyfejedelem \u00e9s vez\u00e9reinek nev\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151, \u00e9s vid\u00e9k\u00fcnket k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rint\u0151 akci\u00f3 az \u00e9vsz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re befejez\u0151d\u00f6tt, a magyar n\u00e9p v\u00e9gleg letelepedett.<\/p>\n\n\n\n
1. \u00e1bra: \u00c1rp\u00e1d fejedelem <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny igazolta a magyar k\u00f6ztudatban \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta \u00e9l\u0151 n\u00e9zetet, miszerint \u00c1rp\u00e1d honfoglal\u00f3 n\u00e9p\u00e9nek jelent\u0151s r\u00e9sze 895-896-ban a Vereckei-h\u00e1g\u00f3n kereszt\u00fcl l\u00e9pett a K\u00e1rp\u00e1t-medence ter\u00fclet\u00e9re \u00e9s vonult tov\u00e1bb az Alf\u00f6ld fel\u00e9. Mag\u00e1r\u00f3l a honfoglal\u00e1s id\u0151szak\u00e1r\u00f3l viszonylag keveset tudunk. A K\u00e9pes Kr\u00f3nika adatai szerint a honfoglal\u00f3 magyar seregek huzamosabb ideig tart\u00f3zkodtak vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n. A korai forr\u00e1sok, els\u0151sorban Anonymus (a N\u00e9vtelenk\u00e9nt ismert P. mester val\u00f3sz\u00edn\u0171leg III. B\u00e9la kir\u00e1ly P\u00e9ter nev\u0171 jegyz\u0151je volt) Gesta Hungarorum c. kr\u00f3nik\u00e1ja Ungv\u00e1r \u00e9s Munk\u00e1cs mellett a borsovai f\u00f6ldv\u00e1rat eml\u00edtik megl\u00e9v\u0151 er\u0151d\u00edtm\u00e9nyekk\u00e9nt ezen a t\u00e1jon, melyen m\u00e1r a IX-X. sz\u00e1zadban megtelepedtek honszerz\u0151 \u0151seink. A magyarok cselekedetei legend\u00e1kkal \u00e9s mond\u00e1kkal \u00e1tsz\u0151tt alkot\u00e1s, amely a saj\u00e1t kor\u00e1nak (XII-XIII. sz\u00e1zad fordul\u00f3ja) viszonyait vet\u00edti vissza h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zaddal kor\u00e1bbra.<\/p>\n\n\n\n
Anonymus a m\u0171 12. fejezet\u00e9ben ezt \u00edrja: \u201e\u2026Akkor a h\u00e9t fejedelmi szem\u00e9ly, akit h\u00e9tmagyarnak mondanak, \u00e9s az a k\u00e9t kun vez\u00e9r, kinek a nev\u00e9t fentebb soroltuk el, rokons\u00e1gukkal meg f\u00e9rfi- \u00e9s n\u0151csel\u00e9deikkel egyetemben az oroszok tan\u00e1cs\u00e1ra \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00fatra keltek Pann\u00f3nia f\u00f6ldj\u00e9re. S \u00edgy a Havaserd\u0151n \u00e1thaladva, a hungi r\u00e9szekre sz\u00e1lltak. Mid\u0151n pedig oda meg\u00e9rkeztek, azt a helyet, amelyet el\u0151sz\u00f6r foglaltak el, Munk\u00e1csnak nevezt\u00e9k el az\u00e9rt, mivel igen nagy munk\u00e1val, f\u00e1rads\u00e1ggal jutottak el arra a f\u00f6ldre, amelyet annyira \u00e1h\u00edtottak.\u201d A szerz\u0151 szerint a vid\u00e9ken \u00e9l\u0151 szlov\u00e9nek (szl\u00e1vok), akik Salanus (Zal\u00e1n) itteni bolg\u00e1r vez\u00e9r idetelep\u00edtett alattval\u00f3i voltak, \u00f6nk\u00e9nt beh\u00f3doltak \u00c1lmosnak. A negyvennapos pihen\u0151 ut\u00e1n tov\u00e1bb halad\u00f3 magyarok hamarosan bevett\u00e9k Hung v\u00e1r\u00e1t, meg\u00f6lve Laborcot, a helyi vez\u00e9rt, Salanus vazallus\u00e1t. \u00c1lmos itt \u00e1tadta a hatalmat fi\u00e1nak, \u00c1rp\u00e1dnak, aki hamarosan elfoglalt minden f\u00f6ldet a Bodrogt\u00f3l Ugocs\u00e1ig, bele\u00e9rtve Salanus sz\u00e9khely\u00e9t, Borsova v\u00e1r\u00e1t is.<\/p>\n\n\n\n
B\u00e1r a honfoglal\u00e1s t\u00e9ny\u00e9t \u00e9s a magyar csapatoknak a Gesta Hungarorum \u00e1ltal le\u00edrt \u00fatvonal\u00e1t (Vereckei-h\u00e1g\u00f3, Latorca v\u00f6lgye, stb.) a r\u00e9g\u00e9szeti leletek igazolt\u00e1k, Anonymus kr\u00f3nik\u00e1ja hemzseg a kital\u00e1lt szem\u00e9lyekt\u0151l (Salanus, Laborc stb.) \u00e9s mes\u00e9s elemekt\u0151l. Ez lehet\u0151v\u00e9 tette a k\u00e9s\u0151bbi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy kedv\u00fck szerint manipul\u00e1lhassanak a t\u00f6rt\u00e9nelmi forr\u00e1sokkal. Egyes szl\u00e1v t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek p\u00e9ld\u00e1ul feh\u00e9r horv\u00e1tokat telep\u00edtettek vid\u00e9k\u00fcnkre, m\u00e1sok a Kijevi Ruszhoz csatolt\u00e1k e ter\u00fcletet \u201eRuszka Krajna\u201d, \u201eRuszka Marka\u201d vagy \u201eMarchia Ruthenorum\u201d nev\u0171 auton\u00f3m tartom\u00e1nyk\u00e9nt. A honfoglal\u00f3 magyarokr\u00f3l pedig csak \u00fagy besz\u00e9ltek, mint valami ny\u00e1ri z\u00e1pork\u00e9nt tovavonul\u00f3 n\u00e9pr\u0151l, akik csak a XII\u2013XIII. sz\u00e1zadban terjesztett\u00e9k ki hatalmukat a jelenlegi K\u00e1rp\u00e1talja ter\u00fclet\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n
A r\u00e9g\u00e9szeti leletek viszont egy\u00e9rtelm\u0171en azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy a honfoglal\u00f3 magyarok m\u00e1r a IX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l tart\u00f3san megtelepedtek e vid\u00e9ken. A t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt temetkez\u00e9sekb\u0151l el\u0151ker\u00fclt magyar leletek n\u00e9melyike a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben tal\u00e1lt magyar vonatkoz\u00e1s\u00fa t\u00e1rgyi eml\u00e9kek legr\u00e9gebbik\u00e9nek tekinthet\u0151. M\u00e1ra m\u00e1r nemcsak egyedi s\u00edrhelyeket t\u00e1rtak fel K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n, de eg\u00e9sz temet\u0151ket (Beregsz\u00e1sz \u2013 Kishegy, Tiszacsoma \u2013 Szipah\u00e1t), t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket a IX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re \u00e9s a X. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9re dat\u00e1lhatjuk. K\u00e1rp\u00e1talja \u0151smagyar r\u00e9g\u00e9szeti eml\u00e9kei, jelleg\u00fcket tekintve egys\u00e9ges eg\u00e9szet k\u00e9peznek a fels\u0151-tiszai anal\u00f3g leletcsoporttal. A Fels\u0151-Tisza-vid\u00e9k\u00e9n, \u00edgy n\u00e1lunk is t\u00f6bb el\u0151kel\u0151 temetkez\u00e9sre bukkantak a r\u00e9g\u00e9szek, amib\u0151l arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy a magyarok politikai k\u00f6zpontja a X. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig a K\u00e1rp\u00e1t-medence keleti r\u00e9sz\u00e9ben volt, nem pedig a Dun\u00e1nt\u00falon, mint azt kor\u00e1bban gondolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
A n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kor\u00e1t lez\u00e1r\u00f3 magyar honfoglal\u00e1skor elsz\u00f3rtan bolg\u00e1r \u00e9s \u00fan. pannon-szl\u00e1v n\u00e9pt\u00f6red\u00e9kek \u00e9ltek ezen a rendk\u00edv\u00fcl gy\u00e9ren lakott vid\u00e9ken, mely tulajdonk\u00e9ppen az els\u0151 magyar ter\u00fcletnek tekinthet\u0151 a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben. A szakemberek szerint e gy\u00e9r n\u00e9pess\u00e9g oka az volt, hogy a Vereckei-h\u00e1g\u00f3 volt az a term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi kapu, amelyen kereszt\u00fcl a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kor\u00e1ban az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 n\u00e9pek a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be \u00e9rkeztek, gyakran elsodorva az \u00e1lland\u00f3 telep\u00fcl\u00e9seket \u00e9s azok lak\u00f3it. A magyarok azonban a maguk jav\u00e1ra ford\u00edtott\u00e1k a gy\u00e9ren lakotts\u00e1got, a K\u00e1rp\u00e1tok \u00e1thatolhatatlan \u0151srengetegeit \u00e9s az alf\u00f6ldi s\u00e1v mocs\u00e1rvil\u00e1g\u00e1t \u2013 a ter\u00fcletb\u0151l hat\u00e1rv\u00e9delmi \u00f6vezetet, \u00fan. gyep\u0171t alak\u00edtottak ki. A h\u00e1g\u00f3kon \u00e9s a szorosokban \u00fan. bev\u00e1g\u00e1sokat k\u00e9sz\u00edtettek, torlaszokat emeltek, az alf\u00f6ldi r\u00e9szen pedig mesters\u00e9gesen is igyekeztek fenntartani az Ecsedi- l\u00e1ppal veteked\u0151 Szernye-mocs\u00e1r v\u00edzi vil\u00e1g\u00e1t (erre utal G\u00e1t telep\u00fcl\u00e9s neve).<\/p>\n\n\n\n
A honfoglal\u00f3 magyarok kezdetben, m\u00e1r a IX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, a strat\u00e9giailag fontos pontokat sz\u00e1llt\u00e1k meg, f\u0151k\u00e9nt a h\u00e1g\u00f3khoz vezet\u0151 utakon: a mai Tiszacsoma, Beregsz\u00e1sz, Munk\u00e1cs, Szolyva, Als\u00f3verecke stb. A mocsaras, erd\u0151s s\u00edk vid\u00e9ket csak k\u00e9s\u0151bb vett\u00e9k birtokba. A honfoglal\u00f3 magyar t\u00f6rzsek nagy r\u00e9sze nem sok\u00e1ig maradt a Fels\u0151-Tisza vid\u00e9k\u00e9n, hanem tov\u00e1bb vonult a Duna-Tisza k\u00f6z\u00e9be. Mindegyik t\u00f6rzsnek saj\u00e1t sz\u00e1ll\u00e1ster\u00fclete, legel\u0151i voltak. Ezek hat\u00e1rait gyep\u0171k jel\u00f6lt\u00e9k, ak\u00e1rcsak az orsz\u00e1ghat\u00e1rokat. Vid\u00e9k\u00fcnk az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek t\u00f6rzsek k\u00f6z\u00f6tti feloszt\u00e1s\u00e1ban nem vett r\u00e9szt, mivel a gyep\u0171vonalon fekv\u0151 ter\u00fclet volt. Id\u0151vel a fejedelmi k\u00f6zpont is \u00e1thelyez\u0151d\u00f6tt a Fels\u0151-Tisza vid\u00e9k\u00e9r\u0151l a Dun\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00e9rd\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 Kob\u00e1ly J\u00f3zsef k\u00e1rp\u00e1taljai r\u00e9g\u00e9sz felh\u00edvja a figyelmet a honfoglal\u00f3 magyars\u00e1g etnikai, nyelvi probl\u00e9m\u00e1ira. Egyes kutat\u00f3k m\u00e1r r\u00e9gebben is azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy egyes, a vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n is felt\u00e1rt r\u00e9g\u00e9szeti leletelemek (r\u00e9szleges lovas temetkez\u00e9s, a huszti dirhemek stb.) nem a nyelv\u00e9szek \u00e1ltal finnugornak tartott magyarokhoz k\u00f6thet\u0151ek, hanem az \u0151ket k\u00eds\u00e9r\u0151, t\u00fcrk nyelv\u0171 kabarokhoz. \u00dajabban viszont terjed\u0151ben van Makkay J\u00e1nos elm\u00e9lete, miszerint a magyars\u00e1g m\u00e1s, t\u00fcrk n\u00e9pek (hunok, avarok, onogurok) k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben, 395-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en t\u00f6bb hull\u00e1mban telepedett meg a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben (l\u00e1sd m\u00e9g L\u00e1szl\u00f3 Gyula elm\u00e9let\u00e9t a kett\u0151s honfoglal\u00e1sr\u00f3l). V\u00e9g\u00fcl \u00c1rp\u00e1d \u00e9s a 895-ben a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be \u201ehazat\u00e9r\u0151\u201d t\u00fcrk nyelv\u0171 n\u00e9pe uralma al\u00e1 hajtotta \u00e9s politikailag megszervezte ezt a m\u00e1r kor\u00e1bban betelepedett magyar lakoss\u00e1got. Teh\u00e1t \u00c1rp\u00e1d \u00e9s a vez\u00e9ri, el\u0151kel\u0151 r\u00e9teg keleti jelleg\u0171, t\u00fcrk nyelv\u0171 volt, amely p\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zad alatt beolvadt a t\u00f6bbs\u00e9gi, finnugor nyelv\u0171 magyars\u00e1gba, hasonl\u00f3an a Balk\u00e1n-f\u00e9lszigeten elszl\u00e1vosodott bolg\u00e1rokhoz. Ha ezt a n\u00e9zetet nem is fogadja el mindenki, \u00e9s a feltev\u00e9st a hivatalos t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny sem osztja, azt viszont igen, hogy a honfoglal\u00f3 magyarok vegyes etnikum\u00fa \u00e9s nyelv\u0171 t\u00f6rzseivel egy\u00fctt t\u00fcrk seg\u00e9dn\u00e9pek is betelepedhettek (pl. kabarok), akik a vid\u00e9ken hat\u00e1rv\u00e9d\u0151 feladatokat l\u00e1ttak el.<\/p>\n\n\n\n
B\u00e1r a magyars\u00e1g megteleped\u00e9se m\u00e9g nemzets\u00e9gi rendben t\u00f6rt\u00e9nt, a t\u00f6rzsi keretek hamarosan bomlani kezdtek. A hatalmat a r\u00e9gi t\u00f6rzsi el\u0151kel\u0151k tartott\u00e1k a kez\u00fckben, de n\u00e9p\u00fckh\u00f6z \u00faj nemzets\u00e9gek csatlakoztak, fegyveres k\u00eds\u00e9ret\u00fcket pedig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rzsekb\u0151l (ruszok, beseny\u0151k, kabarok stb.) toborozt\u00e1k. Meger\u0151s\u00edtett f\u00f6ldv\u00e1raikb\u00f3l alakultak ki k\u00e9s\u0151bb az isp\u00e1ni v\u00e1rk\u00f6zpontok, a nemzets\u00e9gi sz\u00e1ll\u00e1ster\u00fcletekb\u0151l pedig a majdani isp\u00e1ns\u00e1gok \u00e9s v\u00e1rmegy\u00e9k. A termel\u0151i munka t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9vel, a vagyoni \u00e9s t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9g fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1val a magyars\u00e1g eljutott arra a szintre, hogy a t\u00f6rzsi nom\u00e1d\u00e1llam (vagy ink\u00e1bb \u00e1llamok) hely\u00e9t nyugati t\u00edpus\u00fa, h\u0171b\u00e9ri \u00e1llam vegye \u00e1t. Az \u00e9vezred v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledve, G\u00e9za fejedelem felismerte, hogy kalandoz\u00f3 n\u00e9p\u00e9nek \u2013 ha meg akar maradni, – el kell fogadnia a nyugati kereszt\u00e9ny \u00e9rt\u00e9krendet, ez\u00e9rt hat\u00e1rozott k\u00e9zzel ebbe az ir\u00e1nyba kezdte vezetni a magyars\u00e1got. Mindenekel\u0151tt megkeresztelkedett, s Vajk fia a kereszts\u00e9gben Istv\u00e1n nevet kapott. Az \u00faj vall\u00e1s ezzel kiirthatatlan gy\u00f6keret vert a magyars\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
2. \u00e1bra: A beregsz\u00e1szi s\u00fcvegcs\u00facs <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
A honfoglal\u00f3 magyarok r\u00e9g\u00e9szeti eml\u00e9kei K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n<\/strong><\/h4>\n\n\n\n
A honfoglal\u00f3 magyarok els\u0151 kutat\u00f3ja vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n a k\u00e1rp\u00e1taljai r\u00e9g\u00e9szet \u00fatt\u00f6r\u0151je, a helyi m\u00fazeum\u00fcgy egyik megalap\u00edt\u00f3ja, Lehoczky Tivadar volt, aki 1870-ben Szolyva mellett egy el\u0151kel\u0151 harcos s\u00edrj\u00e1ra bukkant. A l\u00f3nak csak a fej\u00e9t, v\u00e9gtagjainak csontjait \u00e9s b\u0151r\u00e9t helyezt\u00e9k a s\u00edrba a l\u00f3szersz\u00e1mokkal, fegyverekkel (ny\u00edlhegyek) \u00e9s d\u00edszt\u00e1rgyakkal (gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 palmett\u00e1s tarsolylemez) egy\u00fctt.<\/p>\n\n\n\n
3 \u00e1bra: A szolyvai tarsolylemez <\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
1890-ben Lehoczky\u00e9k a beregsz\u00e1szi Kis-hegyen bukkantak gazdag temet\u0151re, melynek vez\u00e9ri s\u00edrj\u00e1b\u00f3l szablya, 7 ny\u00edlhegy, egy p\u00e1r ez\u00fcst\u00f6z\u00f6tt kengyel, egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 aranyozott, lev\u00e9ld\u00edszes ez\u00fcst s\u00fcvegcs\u00facs \u00e9s m\u00e1s t\u00e1rgyak ker\u00fcltek el\u0151. A beregsz\u00e1szi s\u00fcvegcs\u00facs unik\u00e1lisnak sz\u00e1m\u00edtott, m\u00edg 2017-ben J\u00e1szber\u00e9nyben hasonl\u00f3ra nem bukkantak. Az el\u0151bbi a szolyvai tarsolylemezzel egy\u00fctt a Nemzeti M\u00fazeumban tekinthet\u0151 meg, az ut\u00f3bbi a J\u00e1sz M\u00fazeumba ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n
1891-ben Orosziban, 1896-ban Ill\u00e9nyben ker\u00fclt el\u0151 \u0151smagyar s\u00edrhant, de honfoglal\u00e1s kori leleteket tal\u00e1ltak vid\u00e9k\u00fcnk m\u00e1s pontjain is: Als\u00f3verecke \u2013 egyedi lelet (ez\u00fcst lap); Vez\u00e9rsz\u00e1ll\u00e1s \u2013 temetkez\u00e9s; Munk\u00e1cs, Kishegy \u2013 egyedi lelet (kard); Huszt k\u00f6rny\u00e9ke \u2013 p\u00e9nz\u00e9rmegy\u0171jtem\u00e9ny (a 400, r\u00e9szben hamis\u00edtott arab ez\u00fcstdirhem fontos szerepet j\u00e1tszott a kor kereskedelm\u00e9ben); Tiszasalamon \u2013 temet\u0151 stb.<\/p>\n\n\n\n
4-5. \u00e1bra: Magyar harcos s\u00edrja<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
A honfoglal\u00e1ssal kapcsolatos kutat\u00e1sok hosszabb sz\u00fcnet ut\u00e1n az 1980-as \u00e9vekben folytat\u00f3dtak, amikor is egy Bobkov Viktor nev\u0171 kemerov\u00f3i r\u00e9g\u00e9sz a Tiszacsoma melletti Szipah\u00e1t d\u0171l\u0151ben egy X-XI. sz\u00e1zadi magyar temet\u0151re bukkant. Az \u00e1ltala felt\u00e1rt 26 s\u00edrban k\u00f6zrend\u0171 harcosok \u00e9s csal\u00e1dtagjaik nyugodtak (gyermeks\u00edrok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt nem maradtak fenn, mert a sek\u00e9lyebb hantokat a k\u00e9s\u0151bbi f\u00f6ldmunk\u00e1k megsemmis\u00edtett\u00e9k).<\/p>\n\n\n\n
1993-ban a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzat elkezdte a kutatott ter\u00fclet kiparcell\u00e1z\u00e1s\u00e1t, amit m\u00e9g id\u0151ben siker\u00fclt le\u00e1ll\u00edtani. \u00cdgy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben, imm\u00e1r az ungv\u00e1ri egyetem r\u00e9g\u00e9szei, Balahuri Edu\u00e1rd \u00e9s Vjacseszl\u00e1v Kotihorosko vezet\u00e9s\u00e9vel, folytathatt\u00e1k a mintegy m\u00e1sf\u00e9l hekt\u00e1rnyi ter\u00fcletet elfoglal\u00f3 temet\u0151 felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t. K\u00f6zben 1996-ban eml\u00e9kparkot avattak fel Tiszacsom\u00e1n, ahol a k\u00e1rp\u00e1taljai magyars\u00e1g minden \u00e9vben megeml\u00e9kezik t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek egyik legfontosabb esem\u00e9ny\u00e9r\u0151l, a honfoglal\u00e1sr\u00f3l. 1994 \u00e9s 1999 k\u00f6z\u00f6tt az ungv\u00e1ri archeol\u00f3gusoknak Fodor Istv\u00e1n professzor szakmai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a Szipa-patak bal partj\u00e1n mintegy 78 s\u00edrt siker\u00fclt felt\u00e1rniuk, de a becsl\u00e9sek szerint a temet\u0151ben m\u00e9g legal\u00e1bb 100-150 s\u00edrnak kell lennie.<\/p>\n\n\n\n6. \u00e1bra: \u00c9kszerek Bobkov Viktor 1986. \u00e9vi tiszacsomai \u00e1sat\u00e1s\u00e1b\u00f3l <\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
A tiszacsomai temet\u0151ben eltemetett f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k s\u00edrjai k\u00fcl\u00f6n sorokba rendezve, mintegy 0,6-1,2 m m\u00e9lyen, nyugat-keleti t\u00e1jol\u00e1ssal helyezkednek el. Vagyis a sorok \u00e9szakr\u00f3l d\u00e9lre h\u00faz\u00f3dnak, a s\u00edrok pedig nyugat-keleti ir\u00e1ny\u00faak: a halott feje nyugatra, l\u00e1bai pedig keletre helyezkednek el. A harcosok lovas s\u00edrjait a dombh\u00e1t k\u00f6zep\u00e9n tal\u00e1ljuk, m\u00edg a k\u00f6zn\u00e9pet, szolg\u00e1kat a domb perem\u00e9n temett\u00e9k el. Sajnos a savas talaj miatt a csontok rendk\u00edv\u00fcl rossz \u00e1llapotban maradtak fenn. A s\u00edrmell\u00e9kletek azonban sok mindent el\u00e1rulnak a szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n7. \u00e1bra: Bronz karperecek \u00e9s agyagkors\u00f3k <\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
A harcosok s\u00edrjaib\u00f3l felsz\u00ednre ker\u00fcltek a vel\u00fck egy\u00fctt eltemetett h\u00e1taslovuk feje \u00e9s l\u00e1bsz\u00e1rcsontjai (nem a teljes l\u00f3 eltemet\u00e9s\u00e9r\u0151l, hanem \u00fan. r\u00e9szleges lovastemetkez\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3; a l\u00f3 leny\u00fazott b\u0151re nem maradt fenn), a l\u00f3szersz\u00e1m fennmaradt f\u00e9m r\u00e9szei (\u00edvelt talp\u00fa kengyelek, csukl\u00f3s zabl\u00e1k, a nyereg \u00e9s a kant\u00e1r veretei \u00e9s csatjai), fegyverek (lev\u00e9l alak\u00fa ny\u00edlhegyek, fokosok, kardok), valamint \u00f6vcsatok \u00e9s veretek. Figyelemre m\u00e9lt\u00f3, hogy a jellegzetes keleti t\u00edpus\u00fa szably\u00e1k mellett el\u0151ker\u00fclt k\u00e9t szablya-kard (a szablya \u00e9s az egyenes eur\u00f3pai lovagi kard \u00f6tv\u00f6zet\u00e9r\u0151l van sz\u00f3; n\u00e9ha el\u0151fordult, hogy az egyenes, k\u00e9t\u00e9l\u0171 nyugati kardpeng\u00e9t \u00edvelt szablyamarkolattal l\u00e1tt\u00e1k el) \u00e9s egy normann st\u00edlus\u00fa pallos (val\u00f3sz\u00edn\u0171leg zs\u00e1km\u00e1nyolt fegyver) is. B\u00e1r a szolyvaihoz hasonl\u00f3 d\u00edszes tarsolylemez itt nem ker\u00fclt el\u0151, a veretes \u00f6v\u00f6n f\u00fcgg\u0151 b\u0151rtarsolyok bronz veretei \u00e9s csatjai m\u00e9lt\u00f3 anal\u00f3gi\u00e1i a magyarorsz\u00e1gi leleteknek (p\u00e9ld\u00e1ul az \u00dajfeh\u00e9rt\u00f3-Micskepuszt\u00e1n tal\u00e1lt veretes tarsolynak). A tarsolyban t\u0171zszersz\u00e1mokat \u00e9s m\u00e1s \u00e9rt\u00e9kes t\u00e1rgyakat tartottak, az \u00f6v veretei pedig a visel\u0151je rangj\u00e1t is jelezt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n8. \u00e1bra: Ny\u00edlhegyek \u00e9s k\u00e9spenge <\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
A n\u0151i s\u00edrok mell\u00e9kleteit a bronz \u00e9s ez\u00fcst f\u00fclbeval\u00f3k (ezek k\u00f6z\u00f6tt akadnak d\u00edszes, sz\u0151l\u0151f\u00fcrt alak\u00fa \u00e9kszerek is), gy\u0171r\u0171k, bronz karperecek (az el\u0151kel\u0151bb lemezes karperec helyett ink\u00e1bb csak olcs\u00f3bb huzalos \u00e9s fonott kark\u00f6t\u0151k), \u00fcveg- \u00e9s cser\u00e9pgy\u00f6ngy\u00f6k, a ruh\u00e1zatot d\u00edsz\u00edt\u0151 f\u00fcles gombok \u00e9s veretek, valamint a k\u00e9zi korongon form\u00e1lt, hull\u00e1mk\u00f6tegekkel \u00e9s v\u00edzszintes vonalakkal d\u00edsz\u00edtett, s\u00f6t\u00e9tbarna \u00e9s s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrke sz\u00edn\u0171 cser\u00e9pkors\u00f3k k\u00e9pezik.<\/p>\n\n\n\n9. \u00e1bra: Kengyelvas \u00e9s zabla <\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
A temet\u0151t\u0151l mintegy 2 km-rel t\u00e1volabb, Mez\u0151gecse ir\u00e1ny\u00e1ban bukkantak r\u00e1 2003-ban budapesti \u00e9s ungv\u00e1ri r\u00e9g\u00e9szek egy korabeli telep\u00fcl\u00e9s nyomaira is (n\u00e9gysz\u00f6gletes, mintegy f\u00e9l m\u00e9ter m\u00e9ly veremh\u00e1z, k\u0151b\u0151l kirakott t\u0171zhelyek, k\u00e9t, \u00e1llatcsontokkal \u00e9s cser\u00e9pdarabokkal teli homb\u00e1r, cser\u00e9ped\u00e9nyek stb.), ennek felt\u00e1r\u00e1sa azonban m\u00e9g v\u00e1rat mag\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
A IX-XI. sz\u00e1zadi tiszacsomai leletek egy\u00e9rtelm\u0171en bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy a honfoglal\u00f3 magyarok nem csup\u00e1n \u00e1tvonultak vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n, hanem \u00e1lland\u00f3 jelleggel telepedtek meg e f\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n
\u00cdr\u00e1s \u00e9s illusztr\u00e1ci\u00f3:<\/em> Dr. K\u00e9sz Barnab\u00e1s, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, n\u00e9prajzkutat\u00f3<\/strong><\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/1-arpad.jpg\")
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/2-beregszaszi-suvegcsucs.jpg\")
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/3-szolyvai-tarsolylemez.jpg\")
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/4-5abra.jpg\")
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/6abra.jpg\")
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/7abra.jpg\")
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/8abra.jpg\")
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/03\/9abra.jpg\")