{"id":5001,"date":"2025-05-01T22:30:00","date_gmt":"2025-05-01T19:30:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=5001"},"modified":"2025-05-01T16:08:11","modified_gmt":"2025-05-01T13:08:11","slug":"asztalosinas-szakmaja-is-befolyasolta-munkassagat-125-eve-hunyt-el-munkacsy-mihaly","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=5001&lang=hu","title":{"rendered":"Asztalosinas szakm\u00e1ja is befoly\u00e1solta munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u2013 125 \u00e9ve hunyt el Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly"},"content":{"rendered":"\n

Kuri\u00f3zumk\u00e9nt emelik ki \u00e9letrajz\u00e1b\u00f3l, hogy a XIX. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szet nemzetk\u00f6zileg is elismert mestere asztalosinask\u00e9nt kezdte. Pedig ezeknek az inas\u00e9veknek meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00fck volt az \u00e9letm\u0171v\u00e9ben, hiszen az \u00e1ltala haszn\u00e1lt barna massza nagyban hasonl\u00edtott ahhoz az anyaghoz, amelyet a korabeli asztalosok haszn\u00e1ltak b\u00fatorbevonatk\u00e9nt. Ahogy egyre s\u00f6t\u00e9tebbek lettek ezek a r\u00e9gi b\u00fatorok, \u00fagy s\u00f6t\u00e9tedtek az \u0151 festm\u00e9nyei is. Ma 125 \u00e9ve, 1900. m\u00e1jus 1-j\u00e9n hunyt el Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Lieb Mih\u00e1ly 1844. febru\u00e1r 20-\u00e1n sz\u00fcletett Munk\u00e1cson. Nev\u00e9t 24 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb v\u00e1ltoztatta Munk\u00e1csyra. Sz\u00fclei kor\u00e1n elhunytak, \u00edgy B\u00e9k\u00e9scsab\u00e1ra ker\u00fclt anyai nagyb\u00e1tyj\u00e1hoz, Re\u00f6k Istv\u00e1nhoz, aki egy asztaloshoz adta inasnak. Tizenn\u00e9gy \u00e9ves kor\u00e1ban Aradra ment, ahol koplal\u00e1s \u00e9s nyomor k\u00f6z\u00f6tt teng\u0151d\u00f6tt, ez\u00e9rt visszat\u00e9rt nagyb\u00e1tyj\u00e1hoz. Akkor ismerkedett meg Szamossy Elek fest\u0151m\u0171v\u00e9sszel, akinek tan\u00e1cs\u00e1ra k\u00e9pezni kezdte mag\u00e1t.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Rembrandt munk\u00e1i ir\u00e1nt lelkesedett<\/h2>\n\n\n\n

1866-t\u00f3l m\u00e1r M\u00fcnchenben tanult fest\u00e9szetet Wagner S\u00e1ndor mellett, majd 1868-ban D\u00fcsseldorfban is tanult, ahol egy\u00fctt b\u00e9relt lak\u00e1st \u00e9s m\u0171helyt Pa\u00e1l L\u00e1szl\u00f3 fest\u0151m\u0171v\u00e9sszel. A nagy fest\u0151el\u0151d\u00f6k k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb a holland Rembrandt munk\u00e1i ir\u00e1nt lelkesedett.<\/p>\n\n\n\n

1870-ben D\u00fcsseldorfban ki\u00e1ll\u00edtotta Siralomh\u00e1z c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9t, amelyet a p\u00e1rizsi Salon 2000 tall\u00e9r\u00e9rt megv\u00e1s\u00e1rolt. A festm\u00e9nyt a francia f\u0151v\u00e1rosban rengetegen l\u00e1tt\u00e1k, \u00e9s arany\u00e9remmel t\u00fcntett\u00e9k ki.<\/p>\n\n\n\n

26 \u00e9ves kor\u00e1ra elismert fest\u0151 lett.<\/p>\n\n\n\n

\u00c1ttette sz\u00e9khely\u00e9t P\u00e1rizsba, ahol m\u0171helyt nyitott, \u00e9s 1874-ben h\u00e1zass\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt De Marches b\u00e1r\u00f3 \u00f6zvegy\u00e9vel, C\u00e9cile Papier-val.<\/p>\n\n\n\n

1878-ban a p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a Milton c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9vel szerepelt, amellyel arany\u00e9rmet szerzett. 1881-ben sz\u00fcletett meg a Krisztus Pil\u00e1tus el\u0151tt. 1882-ben nemess\u00e9get kapott Ferenc J\u00f3zseft\u0151l. 1884-ben befejezte a Golgot\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Mi\u00e9rt s\u00f6t\u00e9tednek a festm\u00e9nyei?<\/h2>\n\n\n\n

Munk\u00e1csy az 1870-es \u00e9vekben dolgozta ki saj\u00e1tos fest\u00e9stechnik\u00e1j\u00e1t. Akkor sz\u00fcletett m\u0171vein, amelyek a magyar realizmus legszebb alkot\u00e1sai, vastag, barna anyagot alkalmazott.<\/p>\n\n\n\n

\u0150 maga ezt az anyagot bit\u00fcmnek nevezte, amely egy \u00e1ltala kik\u00eds\u00e9rletezett kever\u00e9kb\u0151l \u00e1llt. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt bitument, m\u00e9hviaszt, propoliszt, lenolajat, vasport, gyant\u00e1t, gumiar\u00e1bikumot \u00e9s m\u00e9g sok minden m\u00e1st tartalmazott. Ez a massza nagyon hasonl\u00edtott ahhoz az anyagokhoz, amelyeket a XIX. sz\u00e1zadi asztalosok haszn\u00e1ltak b\u00fatorbevonatk\u00e9nt. A kever\u00e9ket m\u00e9g asztalosinas kor\u00e1ban ismerhette meg. Mindenesetre ezeken a r\u00e9gi b\u00fatorokon is olyan s\u00f6t\u00e9ted\u00e9sek figyelhet\u0151k meg, mint a festm\u00e9nyein.<\/p>\n\n\n\n

A mester is meg\u00e9lte saj\u00e1t k\u00e9peinek s\u00f6t\u00e9ted\u00e9s\u00e9t, \u00e9s ebb\u0151l tanulva az 1880-as \u00e9vek elej\u00e9re lecser\u00e9lte komplett fest\u00e9szeti alapanyag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e9gv\u00e1ri Zs\u00f3fia m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szerint: \u201eA festm\u00e9nyek roml\u00e1sa jelen tud\u00e1sunk szerint nem \u00e1ll\u00edthat\u00f3 meg, mivel bonyolult k\u00e9miai \u00e9s fizikai folyamatok \u00f6sszetett hat\u00e1sa eredm\u00e9nyezi a fel\u00fclet bes\u00f6t\u00e9ted\u00e9s\u00e9t. Ha csak egy lakkr\u00e9teg lenne a hib\u00e1s, azt el lehetne t\u00e1vol\u00edtani. Amit biztosan tudunk, a Munk\u00e1csy \u00e1ltal haszn\u00e1lt \u00f3lomfeh\u00e9r er\u0151s szikkat\u00edv hat\u00e1sa ok\u00e1n a feh\u00e9r fel\u00fcletek meg tudt\u00e1k k\u00f6tni ezt az anyagot; ezek a fel\u00fcletek \u00edgy nem burj\u00e1nzanak, hanem csak sz\u00fcrk\u00fclnek. Ami szint\u00e9n biztos, hogy sem a hideg, sem a meleg (el\u0151bbin\u00e9l jelenik meg a szappanosod\u00e1s, vagyis a sz\u00fcrke m\u00e1z a kicsap\u00f3d\u00f3 p\u00e1ra hat\u00e1s\u00e1ra, ut\u00f3bbin\u00e1l olvad\u00e1ssal kell sz\u00e1molni) nem tesz j\u00f3t a festm\u00e9nyeknek. Tal\u00e1n az oxig\u00e9nt\u0151l elz\u00e1rt t\u00e1rol\u00e1s lehetne a megold\u00e1s a festm\u00e9nyek \u00e1llagroml\u00e1s\u00e1nak meg\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, de hogy a folyamat mit\u0151l lesz megford\u00edthat\u00f3, egy\u00e1ltal\u00e1n megford\u00edthat\u00f3 lehet-e valamikor, az a kutat\u00e1s jelen \u00e1ll\u00e1sa szerint m\u00e9g megv\u00e1laszolhatatlan k\u00e9rd\u00e9s.\u201d<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A Maj\u00e1lis fest\u0151j\u00e9t a T\u00e9p\u00e9scsin\u00e1l\u00f3k gy\u0151zte meg<\/h2>\n\n\n\n

L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, aki a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt az Ernst M\u00fazeum igazgat\u00f3ja volt, visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben el\u00e1rulta, ha Munk\u00e1csy sz\u00f3ba ker\u00fclt a Jap\u00e1n k\u00e1v\u00e9h\u00e1z asztal\u00e1n\u00e1l, Szinyei Merse P\u00e1l csak hallgatott. Egy nap v\u00e9gre besz\u00e9lni kezdett:<\/p>\n\n\n\n

J\u00f3l ismertem Munk\u00e1csyt, M\u00fcnchenben 1866\u20131868-ban gyakran tal\u00e1lkoztunk, elj\u00f6tt \u0151 Leibl k\u00f6r\u00e9be, de mindenki lesajn\u00e1lta. Nemcsak az\u00e9rt, mert n\u00e9met\u00fcl csak gagyogott, s kifejez\u00e9sein hal\u00e1lra kacagt\u00e1k magukat a fi\u00fak, de sajn\u00e1lt\u00e1k, hogy nem haladhat. Nem volt meg a kell\u0151 alapja, a tud\u00e1sa bizonytalan volt. Egy nap elt\u0171nt k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk, s mikor \u00fajra el\u00e9nk ker\u00fclt, nagyban \u00fajs\u00e1golta, hogy P\u00e1rizsban j\u00e1rt. \u00c1ltal\u00e1nos volt a v\u00e9lem\u00e9ny, hogy k\u00e1r volt az \u00fatik\u00f6lts\u00e9g\u00e9rt. Mindenki \u2013 kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl \u2013 \u00fagy \u00edt\u00e9lte meg, hogy nem foghat rajta P\u00e1rizs. Mert hiszen ami munk\u00e1t t\u0151le l\u00e1ttunk, mind nagyon gyenge, rajzhib\u00e1kkal teli volt. Mikor azt\u00e1n a Siralomh\u00e1zzal nagy sikert aratott \u00e9s annak reprodukci\u00f3ja szem\u00fcnk el\u00e9 ker\u00fclt, hogy egy sz\u00f3val megmondjam, senki se hitte, hogy \u0151 festette. Tal\u00e1n Knaus vagy m\u00e1s fest\u0151 korrig\u00e1lt bel\u00e9. A mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s\u00e1ban nem hitt\u00fcnk\u2026<\/p>\n\n\n\n

Amikor 1914 tavasz\u00e1n megnyitott\u00e1k az Ernst M\u00fazeumban a Munk\u00e1csy-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, amelynek f\u0151fal\u00e1ra a T\u00e9p\u00e9scsin\u00e1l\u00f3k ker\u00fclt, elj\u00f6tt Szinyei. Meg\u00e1llt a k\u00e9p el\u0151tt, \u00e9s n\u00e9zte. N\u00e9zte t\u00edz percig, f\u00e9l \u00f3r\u00e1ig, egy \u00f3r\u00e1ig. Azt\u00e1n bement L\u00e1z\u00e1r igazgat\u00f3i szob\u00e1j\u00e1ba, le\u00fclt a karossz\u00e9kbe, \u00e9s azt mondta: \u201eH\u00e1t k\u00e9rlek. Meggy\u0151z\u00f6tt Munk\u00e1csy.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n m\u00e9g hozz\u00e1tette, h\u00e1t igen, nagy fest\u0151 volt. \u201eNem tehetek r\u00f3la, igaz\u00e1n remek\u201d \u2013 ismerte el a Maj\u00e1lis alkot\u00f3ja.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

J\u00f3kai M\u00f3r \u00f6tlete volt a Honfoglal\u00e1s<\/h2>\n\n\n\n

1880-ban, amikor megsz\u00fcletett az \u00faj Orsz\u00e1gh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t elrendel\u0151 t\u00f6rv\u00e9ny, senki nem gondolt arra, hogy annak egyik term\u00e9t Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly k\u00e9p\u00e9vel kellene d\u00edsz\u00edteni. Amikor k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb k\u00f6zz\u00e9tett\u00e9k az Orsz\u00e1gh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 p\u00e1ly\u00e1zati hirdetm\u00e9nyt, 19 terv \u00e9rkezett. A p\u00e1ly\u00e1zat ki\u00edr\u00e1sa el\u0151tt egy h\u00f3nappal, a Munk\u00e1csy tisztelet\u00e9re rendezett orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si lakom\u00e1n vetette fel J\u00f3kai M\u00f3r, hogy m\u00e9lt\u00f3 volna a magyar nemzethez, hogyha \u0151seink honalap\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pe az \u00e9vezredes \u00fcnnep\u00e9ly alkalm\u00e1ra Munk\u00e1csy ecsetje \u00e1ltal meg\u00f6r\u00f6k\u00edttetn\u00e9k, amely k\u00e9p m\u00e9lt\u00e1n helyet foglalhatna az akkor mindenesetre k\u00e9szen leend\u0151 \u00faj orsz\u00e1gh\u00e1z nagyterm\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

Noha a sz\u00f3nok szavait a jelen l\u00e9v\u0151 k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zi \u00e9s f\u0151rendih\u00e1zi tagokhoz, illetve a korm\u00e1ny k\u00e9pvisel\u0151ihez int\u00e9zte, javaslata nem ker\u00fclt be a p\u00e1ly\u00e1zati felh\u00edv\u00e1sba, s\u0151t \u00e9vekre feled\u00e9sbe is mer\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

A hivatalos felk\u00e9r\u00e9st 1890 november\u00e9ben \u00edrta al\u00e1 Tisza Lajos, az Orsz\u00e1gh\u00e1z \u00c9p\u00edt\u00e9si V\u00e9grehajt\u00f3 Bizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ke. A Honfoglal\u00e1s els\u0151 nagy m\u00e9ret\u0171 v\u00e1ltozata 1893 tavasz\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt el, \u00e9s alkot\u00f3ja a megrendel\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel ki\u00e1ll\u00edtotta a Champs-\u00c9lys\u00e9es-n, a r\u00e9gi szalonban. V\u00e9lhet\u0151en a k\u00e9ppel \u0151 maga sem lehetett el\u00e9gedett, mert m\u00e1r a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s idej\u00e9n \u00faj kompoz\u00edci\u00f3 fest\u00e9s\u00e9be kezdett. 1894 janu\u00e1rj\u00e1ban \u00e1ll\u00edtotta ki a k\u00e9pet m\u00e1sodszor P\u00e1rizsban, Georges Petit gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban. Itt t\u00f6rt\u00e9nt az az incidens, hogy bor\u00fas nap l\u00e9v\u00e9n a k\u00e9p nem kapott el\u00e9g f\u00e9nyt, ez\u00e9rt Munk\u00e1csy bet\u00f6rette a gal\u00e9ria tet\u0151ablakait.<\/p>\n\n\n\n

A Honfoglal\u00e1s febru\u00e1r 14-\u00e9n, alkot\u00f3ja n\u00e9h\u00e1ny nappal k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkezett Budapestre. Mivel az Orsz\u00e1gh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9se k\u00e9sett, a festm\u00e9nyt a Nemzeti M\u00fazeum d\u00edszterm\u00e9ben, a f\u0151rendih\u00e1z akkori \u00fcl\u00e9sterm\u00e9ben f\u00fcggesztett\u00e9k fel. A fogadtat\u00e1s egy\u00e9rtelm\u0171en pozit\u00edv volt. Az els\u0151 nap megn\u00e9zte Wekerle S\u00e1ndor minisztereln\u00f6k is, Hieronymi K\u00e1roly bel\u00fcgyminiszter \u00e9s Luk\u00e1cs B\u00e9la kereskedelmi miniszter t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9pet hivatalosan 1900. okt\u00f3ber 24-\u00e9n vett\u00e9k \u00e1t, majd ideiglenes \u0151rz\u00e9sre \u00e1tadt\u00e1k a Nemzeti M\u00fazeumnak, ahol a d\u00edszteremben f\u00fcgg\u00f6tt 1905-ig. Akkor vitt\u00e9k \u00e1t a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumba. \u00c9s csak 1929-ben, Scitovszky B\u00e9la h\u00e1zeln\u00f6ks\u00e9ge idej\u00e9n helyezt\u00e9k jelenlegi hely\u00e9re, az eln\u00f6ki fogad\u00f3terem hosszanti fal\u00e1ra, amit 1956 \u00f3ta Munk\u00e1csy-teremk\u00e9nt emlegetnek. Az alkot\u00e1s 13,5 m\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1g\u00e1val \u00e9s 4,5 m\u00e9ter sz\u00e9less\u00e9g\u00e9vel az Orsz\u00e1gh\u00e1z legmonument\u00e1lisabb olajfestm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n

(index.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kuri\u00f3zumk\u00e9nt emelik ki \u00e9letrajz\u00e1b\u00f3l, hogy a XIX. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szet nemzetk\u00f6zileg is elismert mestere asztalosinask\u00e9nt kezdte. Pedig ezeknek az inas\u00e9veknek meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00fck volt az \u00e9letm\u0171v\u00e9ben, hiszen az \u00e1ltala haszn\u00e1lt barna massza nagyban hasonl\u00edtott ahhoz az anyaghoz, amelyet a korabeli asztalosok haszn\u00e1ltak b\u00fatorbevonatk\u00e9nt. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":5003,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,281,41,23,17,39],"tags":[124811,124810,124812,124809],"class_list":["post-5001","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-actual-hu","category-cikkek","category-fotok","category-surgos","category-vilag","tag-asztalosinas","tag-elhunyt","tag-festeszet","tag-munkacsy-mihaly"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5001","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5001"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5001\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5005,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5001\/revisions\/5005"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/5003"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5001"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5001"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5001"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}