{"id":547,"date":"2020-04-20T18:48:00","date_gmt":"2020-04-20T15:48:00","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=547"},"modified":"2020-04-20T12:56:12","modified_gmt":"2020-04-20T09:56:12","slug":"terkeprajzolok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=547&lang=hu","title":{"rendered":"T\u00e9rk\u00e9prajzol\u00f3k"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\">K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes esem\u00e9nysora a t\u00f6rt\u00e9nelemnek egy-egy r\u00e9gi\u00f3 l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek folyamata. K\u00e1rp\u00e1talja l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t r\u00f6gz\u00edt\u0151 els\u0151 dokumentum a saint-germain-\u00aden-laye-i b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s volt.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"945\" height=\"623\" src=\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/01\/terkeprajzolok.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-243\" srcset=\"https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/01\/terkeprajzolok.jpg 945w, https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/01\/terkeprajzolok-300x198.jpg 300w, https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/01\/terkeprajzolok-768x506.jpg 768w\" sizes=\"auto, (max-width: 945px) 100vw, 945px\" \/><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ebb\u0151l kider\u00fcl, hogy a Csehszlov\u00e1ki\u00e1n bel\u00fcl l\u00e9trehozand\u00f3 auton\u00f3m ter\u00fclet a volt \u00e9szakkelet-magyarorsz\u00e1gi ruszin lakosok ter\u00fclet\u00e9n alapul. A b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sben m\u00e9g csak el sem nevezt\u00e9k az \u00faj k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9get, nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel \u201ea K\u00e1rp\u00e1tokt\u00f3l d\u00e9lre \u00e9l\u0151 rut\u00e9nek\u201d ter\u00fcletek\u00e9nt utalnak r\u00e1. A ter\u00fcletet egy\u00e9bk\u00e9nt 1919-ben \u2013 a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hivatalos dokumentumokban \u2013 teljes k\u00f6lt\u0151i \u00f6sszevisszas\u00e1gban nevezt\u00e9k ilyen-olyan neveken. M\u00edg ruszinul \u00e9s cseh\u00fcl el\u0151bb \u041a\u0430\u0440\u043f\u0430\u0442\u0441\u044c\u043a\u0430 \u0420\u0443\u0441\u044c, Karpatska Rus, majd \u041f\u043e\u0434\u043a\u0430\u0440\u043f\u0430\u0442\u0441\u044c\u043a\u0430 \u0420\u0443\u0441\u044c \u00e9s Podkarpatska Rus form\u00e1kat haszn\u00e1lt\u00e1k az iratokban, addig magyar nyelv\u0171 dokumentumokban az olvas\u00f3 tal\u00e1lkozhatott a Karpatorussia, Karpato-Russia, K\u00e1rp\u00e1to Russia, Podkarpato-Russia \u00e9s a Podkarpatszka Rusz, s\u0151t m\u00e9g a Ruszka Krajna v\u00e1ltozatokkal is. A K\u00e1rp\u00e1tok gerince, a Tisza foly\u00e1sa \u00e9s a vas\u00fat hat\u00e1rolta t\u00e9r megtelt emberek \u00e9let\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekkel, rengeteg legend\u00e1val, \u00e9s az ott \u00e9l\u0151k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l valamif\u00e9le k\u00f6t\u0151d\u00e9s is kialakult a ter\u00fclet ir\u00e1ny\u00e1ba, s identit\u00e1suk r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Nem v\u00e9letlen, hogy t\u00f6bb kutat\u00e1s is igazolta m\u00e1r, hogy a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g lok\u00e1lis, k\u00e1rp\u00e1taljai identit\u00e1sa er\u0151teljesebb, mint az orsz\u00e1ghoz k\u00f6t\u0151d\u0151 identit\u00e1s. Ezen csod\u00e1lkozni nem igaz\u00e1n lehet, l\u00e9v\u00e9n az elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9vben az volt a tendencia, hogy az orsz\u00e1gok vagy \u00edgy vagy \u00fagy, de elm\u00faltak, K\u00e1rp\u00e1talja csek\u00e9ly m\u00f3dosul\u00e1sokkal, de maradt. Voltak-e el\u0151k\u00e9pei a sz\u00e1z\u00e9ves K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1nak? Mi\u00e9rt pont olyan hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6tt l\u00e9tre, amilyenek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6tt? Milyen alternat\u00edv\u00e1k j\u00f6ttek sz\u00f3ba a b\u00e9kekonferenci\u00e1n az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a r\u00e9gi\u00f3 sors\u00e1t illet\u0151en?<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">B\u00e1r a ruszinok a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1rmegy\u00e9iben \u00e9ltek, lak\u00f3ter\u00fclet\u00fck a Keleti-K\u00e1rp\u00e1tok vid\u00e9k\u00e9n kompakt volt, \u00edgy nem v\u00e9letlen, hogy a ruszinok t\u00e9rs\u00e9g\u00e9nek \u201et\u00f6mb\u00f6s\u00edt\u00e9se\u201d m\u00e1r a Habsburg Birodalomban is felmer\u00fclt. 1849\u20131850 fordul\u00f3j\u00e1n Adolf Dobr\u00e1nszky, az Ung, Bereg, Ugocsa \u00e9s M\u00e1ramaros megy\u00e9ket t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 Ungv\u00e1ri Polg\u00e1ri Ker\u00fclet referensek\u00e9nt tervezte egy ruszin auton\u00f3mia l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, s\u0151t, a ruszinok lakta ter\u00fcletek Gal\u00edci\u00e1hoz val\u00f3 csatol\u00e1s\u00e1t is k\u00e9rte. Ezek a tervek v\u00e9g\u00fcl nem nyert\u00e9k el B\u00e9cs t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, a polg\u00e1ri ker\u00fcletet is felsz\u00e1molt\u00e1k. A Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ruszinok lakta ter\u00fclete ir\u00e1nt a K\u00e1rp\u00e1tokt\u00f3l keletre is \u00e9l\u00e9nken \u00e9rdekl\u0151dtek a XIX. sz\u00e1zad folyam\u00e1n mind a Habsurg-fennhat\u00f3s\u00e1g alatt l\u00e9v\u0151 Gal\u00edci\u00e1ban, mind pedig az Orosz Birodalomban. Mihail Drahomanov \u00e9s Ivan Franko is \u00edrt r\u00f3luk, Volodimir Vernadszkij, az 1918-ban l\u00e9trej\u00f6tt Ukr\u00e1n Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia els\u0151 eln\u00f6ke pedig t\u00f6bb munk\u00e1t is szentelt a ruszinok \u201e\u0423\u0433\u043e\u0440\u0441\u044c\u043a\u0430 \u0440\u0443\u0441\u044c\u201d (Uhorszka Rusz, Magyar Rusz) n\u00e9vvel illetett lak\u00f3ter\u00fclet\u00e9nek a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n. Ezek f\u0151k\u00e9nt tudom\u00e1nyos, esetleg t\u00e1rsadalmi-politikai tartalm\u00fa fejteget\u00e9sek voltak. Az Orosz Birodalomban az oroszul \u201e\u0423\u0433\u043e\u0440\u0441\u044c\u043a\u0430\u044f \u0420\u0443\u0441\u044c\u201d-nak (Ugorszkaja Rusz) nevezett ter\u00fclet ir\u00e1nt nem csup\u00e1n tudom\u00e1nyos, de strat\u00e9giai jelleg\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s is mutatkozott. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kezdeti orosz hadi sikerei k\u00f6zepette 1915 janu\u00e1rj\u00e1ban az egyik c\u00e1ri diplomata feljegyz\u00e9s\u00e9ben arr\u00f3l \u00edrt, hogy az \u00faj orosz\u2013osztr\u00e1k\u2013magyar hat\u00e1rnak \u00fagy kell majd h\u00faz\u00f3dnia, hogy Gal\u00edcia \u00e9s Bukovina mellett \u201e\u0423\u0433\u043e\u0440\u0441\u044c\u043a\u0430\u044f \u0420\u0443\u0441\u044c\u201d (Ugorszkaja Rusz) is az Orosz Birodalom fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 ker\u00fclj\u00f6n. Azt is hozz\u00e1tette, hogy ezzel az \u201eorosz n\u00e9p utols\u00f3 r\u00e9sze is felszabadulna az idegen iga al\u00f3l.\u201d Az id\u00e9zett k\u00fcl\u00fcgyi f\u0151titk\u00e1rt\u00f3l azt is megtudjuk, mit \u00e9rt pontosan \u201e\u0423\u0433\u043e\u0440\u0441\u044c\u043a\u0430\u044f \u0420\u0443\u0441\u044c\u201d (Ugorszkaja Rusz) kifejez\u00e9sen, ugyanis \u00edr\u00e1s\u00e1ban felsorolta Aba\u00faj, S\u00e1ros, G\u00f6m\u00f6r, Szepes, Zempl\u00e9n, Ung, Ugocsa, Bereg, M\u00e1ramaros, s\u0151t Szatm\u00e1r \u00e9s Szabolcs v\u00e1rmegy\u00e9ket is, melyek ter\u00fclet\u00e9t teljesen vagy r\u00e9szben sz\u00edvesen l\u00e1tta volna birodalm\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A gal\u00edciai ukr\u00e1n politikum \u2013 az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1val megjelen\u0151 \u00e1llamalkot\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sei sor\u00e1n \u2013 szint\u00e9n megfogalmazta ig\u00e9ny\u00e9t a K\u00e1rp\u00e1tok d\u00e9li lejt\u0151in \u00e9l\u0151 ruszinok ter\u00fclet\u00e9re. Az 1918. november 13-\u00e1n kiadott, a Nyugat-Ukr\u00e1n N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t kihirdet\u0151 ideiglenes alapt\u00f6rv\u00e9ny le\u00edrta az \u00e1llamalakulat k\u00edv\u00e1nt hat\u00e1rait, \u00e9s ebben megnevezt\u00e9k a k\u00f6vetkez\u0151, ahogyan fogalmaztak, \u201evolt\u201d magyar v\u00e1rmegy\u00e9ket: Szepes, S\u00e1ros, Zempl\u00e9n, Ung, Ugocsa, Bereg, M\u00e1ramaros.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Magyarorsz\u00e1g 1918 v\u00e9g\u00e9n, a h\u00e1bor\u00fas \u00f6sszeoml\u00e1s kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n k\u00eds\u00e9relte meg egy k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9gbe szervezni ruszinjait a Ruszka Krajna nev\u0171 auton\u00f3m ter\u00fclet fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val. Ez Ung, Ugocsa, Bereg \u00e9s M\u00e1ramaros megy\u00e9k ruszin etnikum\u00fa ter\u00fcleteit fogta volna egybe, d\u00e9li hat\u00e1ra nagyj\u00e1b\u00f3l az Ungv\u00e1r\u2013Munk\u00e1cs\u2013Nagysz\u0151l\u0151s\u2013M\u00e1ramarossziget vonalon h\u00faz\u00f3dott volna. A g\u00f6m\u00f6ri, s\u00e1rosi, zempl\u00e9ni, aba\u00faji ruszinokra a ruszin auton\u00f3miak\u00eds\u00e9rlet nem vonatkozott, l\u00e9v\u00e9n ezekben a v\u00e1rmegy\u00e9kben jelent\u0151s volt a szlov\u00e1k lakoss\u00e1g l\u00e9tsz\u00e1ma is, akikre vonatkoz\u00f3an egy\u00e9b tervekkel rendelkezett a N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g korm\u00e1nya.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A h\u00e1bor\u00fas \u00f6sszeoml\u00e1s sor\u00e1n a ruszinok k\u00f6z\u00f6tt megjelentek olyan szem\u00e9lyek, akik a ter\u00fclet\u00fckre vonatkoz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9sek valamelyik\u00e9t igyekeztek helyi szinten n\u00e9pszer\u0171s\u00edteni \u00e9s sikerre vinni, s\u0151t, a hegyvid\u00e9k hovatartoz\u00e1sa \u00fcgy\u00e9ben az amerikai ruszinok is \u00e9l\u00e9nk tev\u00e9kenys\u00e9get fejtettek ki. A t\u00e9rs\u00e9g j\u00f6v\u0151je azonban, mint ismert, P\u00e1rizsban d\u0151lt el, s ott rajzolt\u00e1k meg el\u0151sz\u00f6r azokat a hat\u00e1rokat, melyek k\u00f6z\u00f6tt a K\u00e1rp\u00e1tokt\u00f3l d\u00e9lre \u00e9l\u0151 ruszinok nagyobb r\u00e9sz\u00e9nek huzamosabb ideig egys\u00e9ges r\u00e9gi\u00f3ja j\u00f6tt l\u00e9tre.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A p\u00e1rizsi b\u00e9kekonferenic\u00e1n a csehszlov\u00e1k b\u00e9kedeleg\u00e1ci\u00f3 vezet\u0151je, Edvard Bene\u0161 1919. febru\u00e1r els\u0151 napjaiban t\u00e1rta a csehszlov\u00e1k k\u00f6vetel\u00e9seket a konferencia Legfels\u0151bb Tan\u00e1csa el\u00e9. Ekkorra Csehszlov\u00e1kia leend\u0151 ter\u00fcleteinek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1r fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 vonta a csehszlov\u00e1k hadsereg. Febru\u00e1rban kezdett el foglalkozni a b\u00e9kekonferencia cseh\u2013szlov\u00e1k \u00fcgyek bizotts\u00e1ga a ruszinok lakta hegyvid\u00e9k k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel. A bizotts\u00e1g igaz\u00e1n sz\u00ednes \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 volt. Tagjai k\u00f6z\u00f6tt volt kalandos \u00e9let\u0171 olasz m\u00e1rki, amerikai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, angol f\u0151\u00far, a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban edzett francia t\u00e1bornok vagy \u00e9ppen egy volt ausztr\u00e1l minisztereln\u00f6k. A bizotts\u00e1g jegyz\u0151k\u00f6nyvei arr\u00f3l \u00e1rulkodnak, hogy a ruszinok ter\u00fclet\u00e9nek j\u00f6v\u0151j\u00e9vel kapcsolatosan t\u00f6bb elk\u00e9pzel\u00e9s is felmer\u00fclt. Az els\u0151 az volt, hogy az akkor \u00e9pp az egyik oldalr\u00f3l a szovjetek, a m\u00e1sik oldalr\u00f3l a lengyelek \u00e1ltal szorongatott, bontakoz\u00f3 ukr\u00e1n \u00e1llamhoz csatolj\u00e1k a ruszinokat. A m\u00e1sodik felvet\u00e9s az volt, hogy maradhassanak Magyarorsz\u00e1g k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben. A harmadik a Csehszlov\u00e1ki\u00e1n bel\u00fcli ruszin auton\u00f3mia terve volt. A negyedik szerint a ter\u00fclet egy r\u00e9sz\u00e9t Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz, M\u00e1ramaros v\u00e1rmegy\u00e9t pedig Rom\u00e1ni\u00e1hoz csatolt\u00e1k volna. Felmer\u00fclt tov\u00e1bb\u00e1 az is, hogy a K\u00e1rp\u00e1tok d\u00e9li lejt\u0151in \u00e9l\u0151ket Lengyelorsz\u00e1g gondjaira b\u00edzz\u00e1k. Az els\u0151 kett\u0151t a bizotts\u00e1g hamar elvetette. Az ukr\u00e1n \u00e1llam l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se neh\u00e9z \u00fcgy volt, hisz a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fcket k\u00edv\u00e1n\u00f3 ukr\u00e1nok olyan ter\u00fcleteket ig\u00e9nyeltek, melyeket az \u00fajonnan l\u00e9trej\u00f6v\u0151 Lengyelorsz\u00e1g is k\u00f6vetelt, \u00edgy P\u00e1rizsban egy\u00e1ltal\u00e1n a gal\u00edciai ukr\u00e1n fennhat\u00f3s\u00e1g t\u00e1mogat\u00e1sa is er\u0151sen k\u00e9rd\u00e9ses volt. Azt, hogy Magyarorsz\u00e1gn\u00e1l hagyj\u00e1k a ruszinok ter\u00fclet\u00e9t, az olasz k\u00fcld\u00f6tt\u00f6n k\u00edv\u00fcl mindenki elvetette, m\u00e9gpedig azzal az indokkal, hogy ilyen esetben nem j\u00f6hetett volna l\u00e9tre a Csehszlov\u00e1kia \u00e9s Rom\u00e1nia k\u00f6z\u00f6tti vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s, mely a bizotts\u00e1g d\u00f6nt\u00e9shozatal\u00e1nak egyik nagyon fontos szempontja volt. A Csehszlov\u00e1ki\u00e1val val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9st az amerikai deleg\u00e1tusok javasolt\u00e1k els\u0151k\u00e9nt. Amerikai javaslat volt az is, hogy Csehszlov\u00e1ki\u00e1t k\u00f6telezz\u00e9k a ruszin auton\u00f3mia biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, illetve javasolt\u00e1k, hogy gy\u0151z\u0151djenek meg arr\u00f3l, a ruszinok is sz\u00edvesen fogadj\u00e1k-e ezt a forgat\u00f3k\u00f6nyvet. A brit k\u00fcld\u00f6tt \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a javaslatot azzal az indokl\u00e1ssal, hogy ezzel megakad\u00e1lyozhatj\u00e1k, hogy Magyarorsz\u00e1g Rom\u00e1nia \u00e9s Csehszlov\u00e1kia k\u00f6z\u00e9 \u00e9kel\u0151dj\u00e9k. A francia k\u00fcld\u00f6tt pedig biztos\u00edtotta koll\u00e9g\u00e1it, hogy a \u201eruszin lakoss\u00e1g bizonyos felvil\u00e1gosult elemei is kijelentett\u00e9k, hogy sz\u00edvesen egyes\u00fcln\u00e9nek a csehszlov\u00e1kokkal\u201d. Err\u0151l a megold\u00e1sr\u00f3l m\u00e9g megjegyezte: \u201eEz nem t\u00f6k\u00e9letes, de ez a legc\u00e9lszer\u0171bb.\u201d A ruszin ter\u00fcletek ak\u00e1r egy kis r\u00e9sz\u00e9nek is Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatol\u00e1s\u00e1t az amerikai, a brit \u00e9s a francia k\u00fcld\u00f6ttek is ellenezt\u00e9k, m\u00e9g akkor is, ha ezzel nemcsak a csehszlov\u00e1k\u2013rom\u00e1n, de a rom\u00e1n\u2013lengyel \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s is l\u00e9trej\u00f6hetett volna a K\u00e1rp\u00e1tok h\u00e1g\u00f3in kereszt\u00fcl. Legt\u00f6bbet hangoztatott ellen\u00e9rv\u00fck az volt, hogy nem lenne szerencs\u00e9s a g\u00f6r\u00f6gkatolikus ruszinok \u00e9s a g\u00f6r\u00f6gkeleti rom\u00e1nok egy \u00e1llamban val\u00f3 egyes\u00edt\u00e9se. A Lengyelorsz\u00e1ggal val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9s csup\u00e1n eml\u00edt\u00e9sszer\u0171en mer\u00fclt fel, s gyakorlatilag vita t\u00e1rgy\u00e1t sem k\u00e9pezte. Az elvi d\u00f6nt\u00e9s a ruszinok sors\u00e1r\u00f3l \u00edgy m\u00e1r febru\u00e1rban megsz\u00fcletett a b\u00e9kekonferenci\u00e1n. A cseh\u2013szlov\u00e1k \u00fcgyek bizotts\u00e1g\u00e1ban csak az olasz k\u00fcld\u00f6tt fejezte ki el\u00e9gedetlens\u00e9g\u00e9t a tervvel kapcsolatban, mindazon\u00e1ltal megjegyezte: \u201eEz a megold\u00e1s rossz megold\u00e1s; \u00e1m \u2013 mindent \u00f6sszev\u00e9ve \u2013 egy ellens\u00e9ges \u00e1llam [\u00e9rtsd: Magyarorsz\u00e1g] sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151tlen\u201d.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az olvas\u00f3 figyelm\u00e9t nyilv\u00e1n nem ker\u00fcli el, hogy mind ezid\u00e1ig a ruszinok ter\u00fclet\u00e9r\u0151l volt sz\u00f3, m\u00edg t\u00e9ny, hogy az els\u0151 Csehszlov\u00e1k K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben l\u00e9trehozott Podkarpatszka Rusz alf\u00f6ldi r\u00e9sz\u00e9n t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben magyarok \u00e9ltek. 1919 m\u00e1rcius\u00e1t\u00f3l 1919 j\u00fanius\u00e1ig d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletett a v\u00e9glegesnek sz\u00e1nt csehszlov\u00e1k\u2013magyar hat\u00e1rr\u00f3l, amit persze majd a hat\u00e1rmeg\u00e1llap\u00edt\u00f3 bizotts\u00e1gok hosszas helysz\u00edni munk\u00e1ja k\u00f6vetett. P\u00e1rizsban viszont eld\u0151ltek a legfontosabb elvek. A fentebb le\u00edrtakb\u00f3l is vil\u00e1gos, hogy K\u00e1rp\u00e1talja d\u00e9li hat\u00e1r\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban a legfontosabb t\u00e9nyez\u0151 a magyar etnikai ter\u00fcleten h\u00faz\u00f3d\u00f3 vas\u00fat volt, mely a Csehszlov\u00e1kia \u00e9s Rom\u00e1nia k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot biztos\u00edthatta. Ennek megfelel\u0151en d\u00f6nt\u00f6ttek v\u00e1rosok, falvak, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek hovatartoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Az amerikai f\u00e9l hangoztatta k\u00e9ts\u00e9geit azzal kapcsolatban, hogy jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa, t\u00f6mbben \u00e9l\u0151 magyar kisebbs\u00e9g ker\u00fclj\u00f6n csehszlov\u00e1k fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1, megjegyezve, hogy ez a k\u00e9s\u0151bbiekben az irredentizmus vesz\u00e9ly\u00e9t jelentheti. A bizotts\u00e1g azonban, az etnikai elv figyelembev\u00e9tel\u00e9vel szemben, a m\u00e1r ismertetett gazdas\u00e1gi \u00e9s strat\u00e9giai \u00e9rvek mellett egy m\u00e1sikat is megnevezett: az ellens\u00e9g gyeng\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. A k\u00f6vetkezm\u00e9nyek ismertek.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right wp-block-paragraph\"><strong>Dr. Szak\u00e1l Imre,<\/strong> <em>t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, tan\u00e1r,<\/em><br><em>tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rs II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar F\u0151iskola<br>Az \u00edr\u00e1s a II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar F\u0151iskola Lehoczky Tivadar T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpontja \u00e1ltal ind\u00edtott<\/em><br><em>\u201eA sz\u00e1z\u00e9ves K\u00e1rp\u00e1talja\u201d c\u00edm\u0171 cikksorozat els\u0151 r\u00e9sze.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes esem\u00e9nysora a t\u00f6rt\u00e9nelemnek egy-egy r\u00e9gi\u00f3 l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek folyamata. K\u00e1rp\u00e1talja l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t r\u00f6gz\u00edt\u0151 els\u0151 dokumentum a saint-germain-\u00aden-laye-i b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s volt.<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":243,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,31,11],"tags":[202],"class_list":["post-547","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-karpatalja","category-kiemelt-tema","tag-karpatalja"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/547","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=547"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/547\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/243"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=547"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=547"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=547"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}