{"id":5520,"date":"2026-04-26T22:03:00","date_gmt":"2026-04-26T19:03:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=5520"},"modified":"2026-04-26T17:15:52","modified_gmt":"2026-04-26T14:15:52","slug":"negyven-eve-robbant-fel-a-csernobili-atomeromu","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=5520&lang=hu","title":{"rendered":"Negyven \u00e9ve robbant fel a csernobili atomer\u0151m\u0171"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Pontosan negyven \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1986. \u00e1prilis 26-\u00e1n k\u00f6vetkezett be a csernobili atomer\u0151m\u0171 4-es blokkj\u00e1nak robban\u00e1sa, amely a Nemzetk\u00f6zi Atomenergia-\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (IAEA) \u00e9s az ENSZ Sug\u00e1rz\u00e1s\u00fcgyi Tudom\u00e1nyos Bizotts\u00e1g\u00e1nak (UNSCEAR) hivatalos jelent\u00e9sei szerint a t\u00f6rt\u00e9nelem legpuszt\u00edt\u00f3bb nukle\u00e1ris balesete volt. <\/strong><\/p>\n\n\n\n

A jubileum alkalm\u00e1b\u00f3l a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00fajra\u00e9rt\u00e9kelik a trag\u00e9dia hossz\u00fat\u00e1v\u00fa eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi, k\u00f6rnyezeti k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit, valamint a Szovjetuni\u00f3 felboml\u00e1s\u00e1hoz vezet\u0151 belpolitikai hat\u00e1sokat.<\/p>\n\n\n\n

A katasztr\u00f3fa egy biztons\u00e1gi k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt a ma Ukrajn\u00e1hoz, az akkori Ukr\u00e1n Szovjet Szocialista K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1ghoz tartoz\u00f3 Pripjaty v\u00e1rosa mellett. Az Anatolij Gyatlov helyettes f\u0151m\u00e9rn\u00f6k, valamint Alekszandr Akimov \u00e9s Leonyid Toptunov oper\u00e1torok \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott \u00e9jszakai m\u0171szak idej\u00e9n a reaktor teljes\u00edtm\u00e9nye a reaktorm\u00e9regk\u00e9nt hat\u00f3 xenon-135 izot\u00f3p felszaporod\u00e1sa miatt kritikusan lecs\u00f6kkent.<\/p>\n\n\n\n

A szem\u00e9lyzet a teljes\u00edtm\u00e9ny n\u00f6vel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a legt\u00f6bb szab\u00e1lyoz\u00f3rudat kih\u00fazta, kikapcsolva a v\u00e9szhelyzeti h\u0171t\u0151rendszert. Amikor az instabil \u00e1llapot miatt v\u00e9g\u00fcl aktiv\u00e1lt\u00e1k a v\u00e9szle\u00e1ll\u00edt\u00f3 gombot, a grafithegy\u0171 rudak beereszt\u00e9se a reaktor saj\u00e1tos \u2013 RBMK t\u00edpus\u00fa \u2013 tervez\u00e9si hib\u00e1ja miatt hirtelen, kontroll\u00e1lhatatlan teljes\u00edtm\u00e9nyugr\u00e1st id\u00e9zett el\u0151. Az ezt k\u00f6vet\u0151 g\u0151zrobban\u00e1sok megsemmis\u00edtett\u00e9k a reaktor\u00e9p\u00fcletet, a nyitott mag pedig kigyulladt.<\/p>\n\n\n\n

A robban\u00e1s helysz\u00edn\u00e9re els\u0151k\u00e9nt ki\u00e9rkez\u0151 t\u0171zolt\u00f3k v\u00e9d\u0151felszerel\u00e9s \u00e9s megfelel\u0151 sug\u00e1rz\u00e1sm\u00e9r\u0151 m\u0171szerek n\u00e9lk\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megf\u00e9kezni a l\u00e1ngokat. A rendk\u00edv\u00fcl magas sug\u00e1rterhel\u00e9s miatt a helysz\u00ednen dolgoz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl 134-en kaptak akut sug\u00e1rfert\u0151z\u00e9st, akik k\u00f6z\u00fcl 28-an h\u00e1rom h\u00f3napon bel\u00fcl \u00e9let\u00fcket vesztett\u00e9k a sug\u00e1rz\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Az er\u0151m\u0171t\u0151l alig h\u00e1rom kilom\u00e9terre fekv\u0151, 49 ezer f\u0151s Pripjaty v\u00e1ros\u00e1nak evaku\u00e1l\u00e1s\u00e1t a szovjet vezet\u00e9s csak mintegy 36 \u00f3r\u00e1val a baleset ut\u00e1n, \u00e1prilis 27-\u00e9n d\u00e9lut\u00e1n kezdte meg az \u00e1llami bizotts\u00e1g utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A kitelep\u00edt\u00e9si z\u00f3n\u00e1t k\u00e9s\u0151bb 30 kilom\u00e9teresre b\u0151v\u00edtett\u00e9k, ahonnan az \u00e9vek sor\u00e1n \u00f6sszesen mintegy 350 ezer embert telep\u00edtettek ki v\u00e9glegesen.<\/p>\n\n\n\n

A szovjet hat\u00f3s\u00e1gok kezdetben teljes h\u00edrz\u00e1rlatot rendeltek el. A vil\u00e1g csak azut\u00e1n \u00e9rtes\u00fclt a katasztr\u00f3f\u00e1r\u00f3l, hogy \u00e1prilis 28-\u00e1n a sv\u00e9dorsz\u00e1gi Forsmark atomer\u0151m\u0171v\u00e9nek munkat\u00e1rsain\u00e1l \u2013 a Csernobilt\u00f3l t\u00f6bb mint ezer kilom\u00e9terre \u2013 radioakt\u00edv r\u00e9szecsk\u00e9ket \u00e9szleltek, \u00e9s a sv\u00e9d korm\u00e1ny hivatalos magyar\u00e1zatot k\u00f6vetelt Moszkv\u00e1t\u00f3l. A szovjet \u00e1llami h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g, a TASZSZ csup\u00e1n ezt k\u00f6vet\u0151en, egy r\u00f6vid, h\u00faszm\u00e1sodperces telev\u00edzi\u00f3s k\u00f6zlem\u00e9nyben ismerte el a baleset t\u00e9ny\u00e9t. A reaktormag napokig tart\u00f3 \u00e9g\u00e9se sor\u00e1n a l\u00e9gk\u00f6rbe jutott radioakt\u00edv felh\u0151, amely els\u0151sorban j\u00f3d-131, c\u00e9zium-137 \u00e9s stroncium-90 izot\u00f3pokat tartalmazott, eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ra, kiemelten Feh\u00e9roroszorsz\u00e1gra, Ukrajn\u00e1ra \u00e9s Oroszorsz\u00e1gra hullott vissza.<\/p>\n\n\n\n

A katasztr\u00f3fa eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s k\u00f6rnyezeti m\u00e9rlege m\u00e1ig tudom\u00e1nyos elemz\u00e9sek t\u00e1rgya. Az UNSCEAR \u00e9s az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) adatai szerint a j\u00f3d-131 izot\u00f3p miatt a pajzsmirigyr\u00e1kos megbeteged\u00e9sek sz\u00e1ma drasztikusan, t\u00f6bb mint hatezer esettel n\u0151tt a baleset idej\u00e9n gyermek- \u00e9s serd\u00fcl\u0151kor\u00fa lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben. A WHO kor\u00e1bbi becsl\u00e9sei mintegy n\u00e9gyezerre, m\u00edg m\u00e1s szervezetek, k\u00f6zt\u00fck a Union of Concerned Scientists vagy a Greenpeace t\u00edzezrekre becs\u00fclik a sug\u00e1rz\u00e1s okozta t\u00f6bblethal\u00e1loz\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1t. A lez\u00e1rt ter\u00fclet jelent\u0151s r\u00e9sze, \u00edgy a sug\u00e1rz\u00e1st\u00f3l elpusztult, majd regener\u00e1l\u00f3dott V\u00f6r\u00f6s-erd\u0151 emberi tart\u00f3zkod\u00e1sra ma is alkalmatlan, ugyanakkor a ter\u00fclet \u2013 az emberi beavatkoz\u00e1s hi\u00e1nya miatt \u2013 egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, b\u00e1r mut\u00e1ci\u00f3kat is felmutat\u00f3 vadv\u00e9delmi mened\u00e9kk\u00e9 alakult.<\/p>\n\n\n\n

A sug\u00e1rz\u00f3 romok ideiglenes lez\u00e1r\u00e1s\u00e1ra 1986 v\u00e9g\u00e9re rohammunk\u00e1ban, t\u00f6bb mint f\u00e9lmilli\u00f3 \u00fagynevezett \u201elikvid\u00e1tor\u201d r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel fel\u00e9p\u00fclt az els\u0151 betonszarkof\u00e1g. Mivel ennek \u00e1llapota az \u00e9vtizedek sor\u00e1n \u00e9letvesz\u00e9lyesen megromlott, nemzetk\u00f6zi \u00f6sszefog\u00e1ssal, az Eur\u00f3pai \u00dajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9si \u00e9s Fejleszt\u00e9si Bank (EBRD) finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1val 2016-ban egy 105 m\u00e9ter magas \u00daj Biztons\u00e1gos V\u00e9d\u0151burkot (NSC) h\u00faztak a r\u00e9gi \u00e9p\u00edtm\u00e9ny f\u00f6l\u00e9. Az ukrajnai h\u00e1bor\u00fa azonban \u00fajabb biztons\u00e1gi kock\u00e1zatokat hozott: az IAEA f\u0151igazgat\u00f3ja, Rafael Grossi a k\u00f6zelm\u00faltban meger\u0151s\u00edtette, hogy 2025 febru\u00e1rj\u00e1ban egy orosz dr\u00f3ncsap\u00e1s t\u00fczet okozott \u00e9s megrong\u00e1lta a v\u00e9d\u0151burok szigetel\u00e9s\u00e9t, amely \u00edgy elvesztette els\u0151dleges hermetikus z\u00e1r\u00f3funkci\u00f3j\u00e1t, b\u00e1r a tart\u00f3szerkezetek \u00e9pek maradtak.<\/p>\n\n\n\n

A negyven \u00e9vvel ezel\u0151tti esem\u00e9ny a 20. sz\u00e1zad egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb fordul\u00f3pontja. Mihail Gorbacsov volt szovjet p\u00e1rtf\u0151titk\u00e1r k\u00e9s\u0151bb \u00fagy fogalmazott, hogy a csernobili katasztr\u00f3fa, \u00e9s a balesetet k\u00eds\u00e9r\u0151 kezdeti titkol\u00f3z\u00e1s kudarca volt a Szovjetuni\u00f3 \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak val\u00f3di kiv\u00e1lt\u00f3 oka. A trag\u00e9dia felgyors\u00edtotta a \u201eglasznoszty\u201d politik\u00e1j\u00e1t, \u00e9s r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott a szovjet b\u00fcrokr\u00e1cia \u00e9s ipar rendszerszint\u0171, a KGB \u00e1ltal is ismert, \u00e1m eltitkolt tervez\u00e9si \u00e9s min\u0151s\u00e9gi hi\u00e1nyoss\u00e1gaira (amelynek mintegy 1000 titkos\u00edtott dokumentum\u00e1t az ukr\u00e1n \u00e1llami lev\u00e9lt\u00e1r k\u00e9s\u0151bb nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozta).<\/p>\n\n\n\n

A baleset emellett vil\u00e1gszerte megakasztotta a nukle\u00e1ris energia expanzi\u00f3j\u00e1t, meger\u0151s\u00edtette az atomellenes mozgalmakat \u2013 Olaszorsz\u00e1g \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g p\u00e9ld\u00e1ul a kivezet\u00e9s mellett d\u00f6nt\u00f6tt \u2013, \u00e9s elvezetett az IAEA \u00e9gisze alatt a nukle\u00e1ris balesetek korai el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 nemzetk\u00f6zi egyezm\u00e9nyek megalkot\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

A Csernobilr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 els\u0151 dokumentumfilmet h\u00e1rom nappal a robban\u00e1s ut\u00e1n forgatt\u00e1k. A Vlagyimir Sevcsenko \u00e1ltal rendezett Csernobil: Neh\u00e9z hetek kr\u00f3nik\u00e1ja (1986) az ukr\u00e1n munk\u00e1sok \u00e9s \u00f6nk\u00e9ntesek k\u00e1rmentes\u00edt\u00e9si akci\u00f3it \u00f6r\u00f6k\u00edti meg, akik k\u00f6z\u00fcl sokan k\u00e9s\u0151bb a magas sug\u00e1rz\u00e1sd\u00f3zis miatt vesztett\u00e9k \u00e9let\u00fcket. Az 54 perces film, h\u00e1rom h\u00f3napnyi folyamatos forgat\u00e1s eredm\u00e9nye. Maga Sevcsenko kevesebb mint egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb halt bele a sug\u00e1rfert\u0151z\u00e9sbe.<\/p>\n\n\n\n

Nikolaus Geyrhalter 1996-os, a katasztr\u00f3fa ut\u00e1n t\u00edz \u00e9vvel forgatott Pripjaty c\u00edm\u0171 filmje volt az egyik els\u0151 alkalom, amikor egy nemzetk\u00f6zi st\u00e1b bejuthatott a 30 kilom\u00e9teres sugar\u00fa z\u00f3n\u00e1ba. Amikor a filmet el\u0151sz\u00f6r bemutatt\u00e1k, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get megd\u00f6bbentette a t\u00e9ny, hogy Csernobil m\u00e9g mindig \u00fczemel.<\/p>\n\n\n\n

A 2000-es \u00e9vekben a t\u00e9m\u00e1t feldolgoz\u00f3 n\u00e9pszer\u0171 dokumentumfilmek egyre ink\u00e1bb a csernobili katasztr\u00f3fa emberi \u00e1ldozataira koncentr\u00e1ltak, k\u00f6zt\u00fck az \u00fagynevezett csernobili gyermekek gener\u00e1ci\u00f3ira, akikt\u0151l elrabolt\u00e1k a j\u00f6v\u0151t. Ezek k\u00f6z\u00fcl egyik sem bizonyult megr\u00e1z\u00f3bbnak, mint a Csernobili sz\u00edv<\/em> (2003), Maryann De Leo 40 perces r\u00f6vidfilmje.Az alkot\u00e1s 2003-ban elnyerte a legjobb r\u00f6vid dokumentumfilmnek j\u00e1r\u00f3 Oscar-d\u00edjat, \u00e1m t\u00f6bben is kritiz\u00e1lt\u00e1k a s\u00e9r\u00fclt \u00e9s deform\u00e1lt gyermektestek t\u00fals\u00e1gosan is ny\u00edlt \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa miatt. Akkoriban a csernobili gyermekek szenved\u00e9s\u00e9t a m\u0171v\u00e9szetekben jellemz\u0151en szimbolikusan jelen\u00edtett\u00e9k meg \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul egy elt\u00f6rt j\u00e1t\u00e9k vagy egy elhagyott j\u00e1t\u00e9kbaba form\u00e1j\u00e1ban \u2013, \u00e9s ker\u00fclt\u00e9k k\u00f6zvetlen bemutat\u00e1sukat.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nysorozat \u00e9s annak ut\u00f3\u00e9lete az elm\u00falt \u00e9vtizedekben a nemzetk\u00f6zi kultur\u00e1lis \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3iparban is hangs\u00falyos szerepet kapott, jelent\u0151sen form\u00e1lva a balesettel kapcsolatos glob\u00e1lis eml\u00e9kezetet. A t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3 nemzetk\u00f6zi dokumentumfilmek mellett a katasztr\u00f3fa a popkult\u00far\u00e1ban \u00e9s a fikci\u00f3s m\u0171vekben is megjelent.<\/p>\n\n\n\n

Szvjatlana Alekszijevics Nobel-d\u00edjas \u00edr\u00f3 Csernobili ima c\u00edm\u0171 interj\u00fak\u00f6tete mellett a legjelent\u0151sebb t\u00e1rsadalmi visszhangot az HBO 2019-es, Csernobil c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelmi minisorozata v\u00e1ltotta ki, amely a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is bemutatta a baleset okait \u00e9s a k\u00e1rmentes\u00edt\u00e9s folyamat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Kultur\u00e1lis \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 az ukr\u00e1n fejleszt\u00e9s\u0171 S.T.A.L.K.E.R. c\u00edm\u0171 videoj\u00e1t\u00e9k-sorozat (2007-t\u0151l), amely a lez\u00e1rt \u00f6vezet (Exclusion Zone) virtu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1val egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, az illeg\u00e1lis behatol\u00f3kra \u00e9p\u00fcl\u0151 \u201estalker\u201d szubkult\u00far\u00e1t teremtett. A j\u00e1t\u00e9k alapkoncepci\u00f3j\u00e1t \u2013 a fegyveresek \u00e1ltal \u0151rz\u00f6tt, anom\u00e1li\u00e1kkal teli ter\u00fcletet \u00e9s az oda behatol\u00f3 kincskeres\u0151ket \u2013 Andrej Tarkovszkij 1979-es Sztalker c\u00edm\u0171 kultikus sci-fi filmje, valamint az annak alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3, a Sztrugackij fiv\u00e9rek \u00e1ltal \u00edrt Piknik az \u00e1rokparton (1972) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny ihlette.<\/p>\n\n\n\n

Noha Tarkovszkij vizu\u00e1lisan leny\u0171g\u00f6z\u0151 alkot\u00e1sa h\u00e9t \u00e9vvel a reaktorrobban\u00e1s el\u0151tt k\u00e9sz\u00fclt, a lez\u00e1rt, vesz\u00e9lyes “Z\u00f3na” mot\u00edvuma k\u00eds\u00e9rteties t\u00f6rt\u00e9nelmi el\u0151k\u00e9pnek bizonyult. A film atmoszf\u00e9r\u00e1ja \u00e9s terminol\u00f3gi\u00e1ja a katasztr\u00f3fa ut\u00e1n z\u00f6kken\u0151mentesen olvadt egybe a csernobili val\u00f3s\u00e1ggal, keretet adva a posztapokaliptikus narrat\u00edv\u00e1knak. A m\u00e9diaterm\u00e9kek egy\u00fcttes hat\u00e1sa \u2013 a 2022-es orosz\u2013ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ig \u00e9s a ter\u00fclet katonai lez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig \u2013 jelent\u0151sen, 2019-re m\u00e1r \u00e9vi t\u00f6bb mint sz\u00e1zezer f\u0151re n\u00f6velte a helysz\u00edni katasztr\u00f3faturizmust.<\/p>\n\n\n\n

A katasztr\u00f3fa magyarorsz\u00e1gi hat\u00e1sainak \u00e9s a hazai p\u00e1rt\u00e1llami reakci\u00f3knak a tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 feldolgoz\u00e1s\u00e1t seg\u00edti el\u0151 a Magyar Nemzeti Lev\u00e9lt\u00e1r Orsz\u00e1gos Lev\u00e9lt\u00e1ra (MNL OL) \u00e9s az \u00c1llambiztons\u00e1gi Szolg\u00e1latok T\u00f6rt\u00e9neti Lev\u00e9lt\u00e1ra (\u00c1BTL) k\u00f6z\u00f6s projektjek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 online adatb\u00e1zis. A digit\u00e1lis arch\u00edvum tematikusan \u00e9s kronol\u00f3giailag rendszerezve teszi k\u00f6zz\u00e9 a k\u00e9s\u0151 K\u00e1d\u00e1r-korszak eredeti lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sait, k\u00f6zt\u00fck a kor\u00e1bban titkos\u00edtott jelent\u00e9seket \u00e9s \u00e1llambiztons\u00e1gi iratokat.<\/p>\n\n\n\n

A platform c\u00e9lja, hogy primer dokumentumok, korabeli fot\u00f3k \u00e9s mozg\u00f3k\u00e9pes anyagok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel objekt\u00edv k\u00e9pet adjon a szovjet \u00e9s a hazai t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1spolitika anom\u00e1li\u00e1ir\u00f3l, a sug\u00e1rz\u00e1s miatti k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyi reakci\u00f3kr\u00f3l, a hazai eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6vetkezm\u00e9nyekr\u0151l (p\u00e9ld\u00e1ul a nyugati exportkorl\u00e1toz\u00e1sokr\u00f3l), valamint a nemzetk\u00f6zi diplom\u00e1ciai fejlem\u00e9nyekr\u0151l, hiteles \u00e9s folyamatosan b\u0151v\u00fcl\u0151 forr\u00e1sb\u00e1zist biztos\u00edtva a hidegh\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 \u00e9vtized\u00e9nek egyik legfontosabb kr\u00edzishelyzet\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Forr\u00e1s<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Pontosan negyven \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1986. \u00e1prilis 26-\u00e1n k\u00f6vetkezett be a csernobili atomer\u0151m\u0171 4-es blokkj\u00e1nak robban\u00e1sa, amely a Nemzetk\u00f6zi Atomenergia-\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (IAEA) \u00e9s az ENSZ Sug\u00e1rz\u00e1s\u00fcgyi Tudom\u00e1nyos Bizotts\u00e1g\u00e1nak (UNSCEAR) hivatalos jelent\u00e9sei szerint a t\u00f6rt\u00e9nelem legpuszt\u00edt\u00f3bb nukle\u00e1ris balesete volt. <\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":5521,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,49,33,39],"tags":[729,11199],"class_list":["post-5520","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-hirek","category-ukrajna","category-vilag","tag-csernobili-robbanas","tag-evfordulo"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5520","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5520"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5520\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5522,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5520\/revisions\/5522"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/5521"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5520"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5520"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5520"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}