{"id":5599,"date":"2026-06-05T22:28:00","date_gmt":"2026-06-05T19:28:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=5599"},"modified":"2026-06-05T20:09:42","modified_gmt":"2026-06-05T17:09:42","slug":"t%c3%b6bb-mint-250-titokzatos-%c3%a9p%c3%adtm%c3%a9nyre-bukkantak-a-szahar%c3%a1ban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=5599&lang=hu","title":{"rendered":"T\u00f6bb mint 250 titokzatos \u00e9p\u00edtm\u00e9nyre bukkantak a Szahar\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n

Mialatt az egyiptomi f\u00e1ra\u00f3k a g\u00edzai homokd\u0171n\u00e9k f\u00f6l\u00e9 emelt\u00e9k hatalmas piramisaikat, a sivatag t\u00faloldal\u00e1n egy m\u00e1sik kult\u00fara is grandi\u00f3zus eml\u00e9km\u0171vekbe temette halottait. \u00c9vezredeken \u00e1t a feled\u00e9s hom\u00e1lya borult ezekre az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyekre a F\u00f6ld egyik legzordabb vid\u00e9k\u00e9n, \u00e1m egy \u00faj kutat\u00e1s most v\u00e9gre napvil\u00e1gra hozta \u0151ket.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Egy nemzetk\u00f6zi r\u00e9g\u00e9szcsoport 260, kor\u00e1bban dokument\u00e1latlan strukt\u00far\u00e1ra bukkant a Keleti-sivatag m\u00e9ly\u00e9n, abban a szaharai folyos\u00f3ban, amely a N\u00edlus \u00e9s a V\u00f6r\u00f6s-tenger k\u00f6z\u00f6tt \u00e9kel\u0151dik be Szud\u00e1n keleti r\u00e9sz\u00e9n. A kutat\u00f3k nem a v\u00e9gtelen d\u0171n\u00e9k brut\u00e1lis terep\u00e9t \u00e1tszelve tett\u00e9k meg a felfedez\u00e9st, hanem hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 m\u0171holdas felv\u00e9tel t\u00fczetes elemz\u00e9s\u00e9vel azonos\u00edtott\u00e1k a rejt\u00e9lyes alakzatokat \u2013 h\u00edvja fel a figyelmet az IFL Science.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

T\u00f6megs\u00edrok a homok alatt<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A felfedezett \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00f6r alak\u00fa t\u00f6megs\u00edrok, amelyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny el\u00e9ri az ak\u00e1r 80 m\u00e9teres \u00e1tm\u00e9r\u0151t is, a belsej\u00fckben pedig emberek \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llatok \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul szarvasmarh\u00e1k, juhok \u00e9s kecsk\u00e9k \u2013 csontv\u00e1zai tal\u00e1lhat\u00f3k. A strukt\u00far\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t egy alacsony k\u00fcls\u0151 fal veszi k\u00f6r\u00fcl, a k\u00f6r k\u00f6zep\u00e9n pedig minden esetben egyetlen egy\u00e9nt helyeztek v\u00e9gs\u0151 nyugalomra. Mivel a r\u00e9g\u00e9szek a helysz\u00ednen m\u00e9g nem v\u00e9geztek alapos, f\u00f6ldi felt\u00e1r\u00e1sokat, a pontos r\u00e9szletek, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fck t\u00e9nyleges ideje, egyel\u0151re nem teljesen egy\u00e9rtelm\u0171ek.<\/p>\n\n\n\n

Ugyanakkor az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban felt\u00e1rt, \u00fagynevezett Atbai k\u00f6r\u00edt\u0151falas temetkez\u00e9si helyekkel val\u00f3 megd\u00f6bbent\u0151 hasonl\u00f3s\u00e1guk alapj\u00e1n a szak\u00e9rt\u0151k \u00fagy v\u00e9lik, hogy az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeket nagyj\u00e1b\u00f3l 4500-6500 \u00e9vvel ezel\u0151tt hozhatt\u00e1k l\u00e9tre. Ahogy a kor\u00e1bbi Atbai helysz\u00ednek eset\u00e9ben, az itt eltemetett emberek is nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel nom\u00e1d p\u00e1sztorok voltak, akik \u00e1llatcsord\u00e1kkal v\u00e1ndoroltak a r\u00e9gi\u00f3ban. Ezt t\u00e1masztja al\u00e1 az a t\u00e9ny is, hogy a m\u0171eml\u00e9kek t\u00f6bbs\u00e9ge \u0151si itat\u00f3k, kisz\u00e1radt foly\u00f3medrek \u00e9s o\u00e1zisok k\u00f6zvetlen k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

A temetkez\u00e9si helyek a felt\u00e9telez\u00e9sek szerint egy olyan id\u0151szakban \u00e9p\u00fcltek, amikor a Szahara dr\u00e1mai \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A sivatag egy ciklikus ritmust k\u00f6vetve, nagyj\u00e1b\u00f3l 21 ezer \u00e9venk\u00e9nt v\u00e1ltakozik a kietlen sz\u00e1razs\u00e1g \u00e9s a buja szavanna k\u00f6z\u00f6tt. A legut\u00f3bbi \u201ez\u00f6ld Szahara\u201d id\u0151szak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 15 ezer \u00e9s 5 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt zajlott \u2013 ez az az \u00e9ra, amikor a rejt\u00e9lyes eml\u00e9km\u0171\u00e9p\u00edt\u0151k vir\u00e1gkorukat \u00e9lt\u00e9k. Ahogy viszont a z\u00f6ld legel\u0151k visszah\u00faz\u00f3dtak \u00e9s a homok \u00e1tvette az uralmat, a kult\u00fara is l\u00e1tsz\u00f3lag nyomtalanul elt\u0171nt. A t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n ugyanakkor nem ez volt az egyetlen ilyen eset: a Szahara egy m\u00e1sik t\u00e1voli szeglet\u00e9ben, a T\u00e9n\u00e9r\u00e9-sivatagban a r\u00e9g\u00e9szek egy Gobero n\u00e9ven ismert rejt\u00e9lyes lel\u0151helyre bukkantak, amely 200 emberi csontv\u00e1zat \u00e9s t\u00f6bb ezer leletet rejtett. A jelek szerint ezt a telep\u00fcl\u00e9st is akkor hagyt\u00e1k el, amikor a sivatagosod\u00e1s mintegy 5000 \u00e9vvel ezel\u0151tt v\u00e9gigs\u00f6p\u00f6rt a t\u00e9rs\u00e9gen.<\/p>\n\n\n\n

Gigantikus csontv\u00e1zak a homoktengerben<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Szahara azonban nemcsak az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem hajnal\u00e1nak, hanem az evol\u00faci\u00f3 egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb fejezet\u00e9nek is \u0151rzi a nyomait. Kair\u00f3t\u00f3l alig 150 kilom\u00e9terre, a v\u00e9gtelennek t\u0171n\u0151 homoktengerben egy olyan t\u00e1j fekszik, amely minden logik\u00e1nak ellentmondani l\u00e1tszik. A sz\u00e9l \u00e1ltal koptatott szikl\u00e1k \u00e9s d\u0171n\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt gigantikus csontv\u00e1zak sorakoznak \u2013 \u0151si b\u00e1ln\u00e1k maradv\u00e1nyai, amelyek egy r\u00e9g elt\u0171nt vil\u00e1g utols\u00f3 tan\u00fai. Ez a V\u00e1di al-Hitan, azaz a B\u00e1ln\u00e1k v\u00f6lgye, egy UNESCO Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi helysz\u00edn, amely nem csup\u00e1n fossz\u00edli\u00e1k gy\u0171jtem\u00e9nye, hanem egy teljes, k\u0151be fagyott \u00f6kosziszt\u00e9ma.<\/p>\n\n\n\n

Ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck a v\u00f6lgy jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, 40 milli\u00f3 \u00e9vet kell visszautaznunk az id\u0151ben, az eoc\u00e9n korba.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A F\u00f6ld ekkor egy forr\u00f3, \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa bolyg\u00f3 volt, sarki j\u00e9gsapk\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl. Afrika \u00e9s Eur\u00e1zsia k\u00f6z\u00f6tt a Tethys-\u00f3ce\u00e1n hull\u00e1mzott, egy meleg, sek\u00e9ly viz\u0171 tenger, amelynek partvid\u00e9ke gazdag \u00e9l\u0151vil\u00e1gnak adott otthont. Amikor az itt \u00e9l\u0151 \u00e1llatok elpusztultak, test\u00fck a tengerfen\u00e9kre s\u00fcllyedt, ahol a lassan r\u00e1juk rak\u00f3d\u00f3 iszap- \u00e9s homokr\u00e9tegek betemett\u00e9k \u0151ket. Ez a gyors betakar\u00e1s megv\u00e9dte a tetemeket a d\u00f6gev\u0151kt\u0151l \u00e9s a leboml\u00e1st\u00f3l. \u00c9vmilli\u00f3k alatt az afrikai k\u0151zetlemez \u00e9szak fel\u00e9 mozg\u00e1sa bez\u00e1rta a Tethys-\u00f3ce\u00e1nt \u00e9s kiemelte a tengerfeneket, a csontok megk\u00f6vesedtek, a sivatagi sz\u00e9l pedig lassan lecsiszolta a k\u0151zetr\u00e9tegeket, ism\u00e9t a felsz\u00ednre hozva a m\u00e9lyben rejt\u0151z\u0151 gigantikus maradv\u00e1nyokat.<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1r a Szahara ma kietlen \u00e9s \u00e9lettelen pusztas\u00e1gnak t\u0171nik, a homokd\u0171n\u00e9k alatt rejt\u0151z\u0151 \u0151si temetkez\u00e9si helyek \u00e9s a megk\u00f6vesedett \u00f3ce\u00e1ni \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k mind azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy a bolyg\u00f3 egyik legnagyobb sivataga a folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sok id\u0151kapszul\u00e1ja. A m\u00falt ezen p\u00e1ratlan darabk\u00e1i azonban napjainkban egyre nagyobb vesz\u00e9lyben vannak: a kutat\u00f3k m\u00e1r most kongatj\u00e1k a v\u00e9szharangot, ugyanis a t\u00e9rs\u00e9gben fell\u00e1ngol\u00f3 \u00faj aranyl\u00e1z, a megn\u00f6vekedett b\u00e1ny\u00e1szati tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a vandalizmus sz\u00e1mos frissen felfedezett m\u0171eml\u00e9kben okozott visszaford\u00edthatatlan k\u00e1rokat. A sivatag kincsei \u00edgy nemcsak az \u00e9let \u00e9s a kl\u00edma folyamatos k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9keztetnek, hanem arra a s\u00fcrget\u0151 felel\u0151ss\u00e9gre is, hogy az emberi kapzsis\u00e1ggal szemben is meg kell \u00f3vnunk a t\u00f6rt\u00e9nelem s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny, k\u0151be \u00e9s homokba fagyott eml\u00e9keit.<\/p>\n\n\n\n

(index.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy nemzetk\u00f6zi r\u00e9g\u00e9szcsoport 260, kor\u00e1bban dokument\u00e1latlan strukt\u00far\u00e1ra bukkant a Keleti-sivatag m\u00e9ly\u00e9n, abban a szaharai folyos\u00f3ban, amely a N\u00edlus \u00e9s a V\u00f6r\u00f6s-tenger k\u00f6z\u00f6tt \u00e9kel\u0151dik be Szud\u00e1n keleti r\u00e9sz\u00e9n. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":5600,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,39],"tags":[179221,1390,50284,179220],"class_list":["post-5599","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-balna-csontvazak","tag-epuletek","tag-sivatag","tag-szahara"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5599","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5599"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5599\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5603,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5599\/revisions\/5603"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/5600"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5599"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5599"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5599"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}