{"id":564,"date":"2020-04-04T10:20:00","date_gmt":"2020-04-04T07:20:00","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=564"},"modified":"2020-04-02T16:54:42","modified_gmt":"2020-04-02T13:54:42","slug":"75-eve-annak-hogy-magyarorszagon-veget-ert-a-masodik-vilaghaboru","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=564&lang=hu","title":{"rendered":"75 \u00e9ve annak, hogy Magyarorsz\u00e1gon v\u00e9get \u00e9rt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Hetven\u00f6t \u00e9ve, 1945. \u00e1prilis 4-\u00e9n fejez\u0151dtek be hivatalosan Magyarorsz\u00e1gon a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas harci cselekm\u00e9nyek, amikor szovjet hadijelent\u00e9sek szerint a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg ki\u0171zte az utols\u00f3 n\u00e9met egys\u00e9geket. Ezt a napot 1950-t\u0151l a rendszerv\u00e1lt\u00e1sig a felszabadul\u00e1s napjak\u00e9nt \u00fcnnepelt\u00e9k.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"750\" height=\"422\" src=\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/repulok.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-565\" srcset=\"https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/repulok.jpg 750w, https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/repulok-300x169.jpg 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 750px) 100vw, 750px\" \/><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"> Magyarorsz\u00e1g 1941. j\u00fanius 27-\u00e9n l\u00e9pett be a n\u00e1ci Harmadik Birodalom oldal\u00e1n a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faba, \u00f6t nappal azut\u00e1n, hogy a n\u00e9met hadig\u00e9pezet megindult a Szovjetuni\u00f3 ellen. A h\u00e1bor\u00fa menet\u00e9ben fordulatot hoz\u00f3 szt\u00e1lingr\u00e1di csata ut\u00e1n a katonai kezdem\u00e9nyez\u00e9s a szovjetek kez\u00e9be ment \u00e1t, az 1943. janu\u00e1ri doni \u00e1tt\u00f6r\u00e9s sor\u00e1n a k\u00e9tsz\u00e1zezres 2. magyar hadsereg n\u00e9h\u00e1ny nap alatt katasztrof\u00e1lis veres\u00e9get szenvedett. A magyar diplom\u00e1cia puhatol\u00f3dz\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1sokba kezdett az angolsz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9gesekkel, de a K\u00e1llay-f\u00e9le \u201chintapolitika\u201d nem vezetett eredm\u00e9nyre. Mindez nem maradhatott titokban Hitler el\u0151tt, \u00e9s 1944. m\u00e1rcius 19-\u00e9n a n\u00e9met csapatok megsz\u00e1llt\u00e1k Magyarorsz\u00e1got. Horthy Mikl\u00f3s korm\u00e1nyz\u00f3 a hely\u00e9n maradt, de a korm\u00e1ny \u00e9l\u00e9re a felt\u00e9tlen n\u00e9metbar\u00e1t Szt\u00f3jay D\u00f6me ker\u00fclt; minden t\u00e9ren meghat\u00e1roz\u00f3 lett a n\u00e9met befoly\u00e1s. <\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Rom\u00e1nia 1944. augusztus 23-i sikeres kiugr\u00e1sa, \u00e1t\u00e1ll\u00e1sa az antifasiszta koal\u00edci\u00f3 oldal\u00e1ra neh\u00e9z helyzetbe hozta a visszavonul\u00f3 n\u00e9met \u00e9s a K\u00e1rp\u00e1tokban h\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00c1rp\u00e1d-vonalat v\u00e9d\u0151 magyar csapatokat. A szovjet 2. Ukr\u00e1n Front szeptember 21-\u00e9n elfoglalta Aradot \u00e9s szeptember 23-\u00e1ra virrad\u00f3 \u00e9jszaka el\u00e9rte a trianoni Magyarorsz\u00e1g hat\u00e1r\u00e1t. (Az akkor \u00e9rv\u00e9nyes magyar hat\u00e1rt m\u00e1r 1944. augusztus 27-\u00e9n \u00e1tl\u00e9pt\u00e9k, elfoglalva a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi S\u00f3smez\u0151t.) A szovjet csapatok okt\u00f3ber 11-\u00e9n vonultak be Kolozsv\u00e1rra, a h\u00f3nap k\u00f6zep\u00e9n pedig megnyert\u00e9k a n\u00e9metek ellen v\u00edvott debreceni tankcsat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az egyre bor\u00fasabb katonai fejlem\u00e9nyeket l\u00e1tva Horthy Mikl\u00f3s korm\u00e1nyz\u00f3 szeptember 28-\u00e1n Moszkv\u00e1ba k\u00fcldte Faragho G\u00e1bor vez\u00e9rezredest, aki okt\u00f3ber 11-\u00e9n el\u0151zetes fegyversz\u00fcneti meg\u00e1llapod\u00e1st \u00edrt al\u00e1 a szovjetekkel. Az okt\u00f3ber 15-\u00e9n megk\u00eds\u00e9relt, rosszul el\u0151k\u00e9sz\u00edtett kiugr\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet azonban, amelyr\u0151l a n\u00e9metek pontos inform\u00e1ci\u00f3kkal rendelkeztek, kudarcba fulladt. A n\u00e9metek \u00e1ltal elrabolt fi\u00e1val zsarolt Horthy lemondott, miut\u00e1n Sz\u00e1lasi Ferencet, a Nyilaskeresztes P\u00e1rt vez\u00e9r\u00e9t nevezte ki minisztereln\u00f6knek. A nyilas \u201cnemzetvezet\u0151\u201d \u00e9s korm\u00e1nya folytatta a rem\u00e9nytelen harcot, 170 napos r\u00e9muralmuk idej\u00e9n az eg\u00e9sz orsz\u00e1g hadsz\u00ednt\u00e9rr\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A V\u00f6r\u00f6s Hadsereg ostromgy\u0171r\u0171je kar\u00e1csonykor z\u00e1rult be a Hitler \u00e1ltal er\u0151dnek min\u0151s\u00edtett Budapest k\u00f6r\u00fcl, amelyet a F\u00fchrer parancsa szerint az utols\u00f3 emberig v\u00e9deni kellett. A f\u0151v\u00e1ros febru\u00e1r 13-ig tart\u00f3, k\u00e9tsz\u00e1zezer ember\u00e9letet k\u00f6vetel\u0151 ostroma a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa egyik leghosszabb helys\u00e9gharc\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt, amelyet m\u00e1sodik Szt\u00e1lingr\u00e1dnak is neveznek. A szovjet el\u0151re nyomul\u00e1st a m\u00e1rcius elej\u00e9n Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben ind\u00edtott n\u00e9met ellent\u00e1mad\u00e1s csak lass\u00edtotta, a frontvonal gyors \u00fctemben tol\u00f3dott nyugat fel\u00e9, \u00e9s \u00e1prilis elej\u00e9n t\u00falhaladt az orsz\u00e1gon.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A \u201cfelszabad\u00edt\u00e1s\u201d azonban nem 1945. \u00e1prilis 4-\u00e9n, Nemesmedves falu t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt meg, ahogy \u00e9vtizedekig tan\u00edtott\u00e1k az iskol\u00e1kban, hanem legal\u00e1bb egy h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek kider\u00edtett\u00e9k: \u00e1prilis 4-\u00e9t a magyarorsz\u00e1gi harcok elh\u00faz\u00f3d\u00e1sa miatt felb\u0151sz\u00fclt Szt\u00e1lin t\u0171zte ki hat\u00e1rid\u0151nek a 3. Ukr\u00e1n Front parancsnoka, Tolbuhin marsall el\u00e9. Miut\u00e1n annak csapatai ezen a napon val\u00f3ban behatoltak Nemesmedvesre, az utols\u00f3 k\u00f6zigazgat\u00e1silag \u00f6n\u00e1ll\u00f3 magyar k\u00f6zs\u00e9gbe is, Tolbuhin gy\u0151zelmi jelent\u00e9st k\u00fcld\u00f6tt Moszkv\u00e1ba, ahol megjelent a szovjet h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g, a TASZSZ Magyarorsz\u00e1g felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1t h\u00edr\u00fcl ad\u00f3 komm\u00fcnik\u00e9je. A val\u00f3s\u00e1gban a n\u00e9metek csak \u00e1prilis 11-\u00e9n kezdt\u00e9k ki\u00fcr\u00edteni az utols\u00f3 magyarorsz\u00e1gi falvakat: a R\u00e1baf\u00fczeshez tartoz\u00f3 hegyk\u00f6zs\u00e9get, a k\u00f6zeli Szentimre-telepet \u00e9s Magyarb\u00fckk\u00f6st. Az \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 arcvonal \u00e1prilis 12-\u00e9n a Pinkamindszenthez tartoz\u00f3 Kapuy- \u00e9s D\u00e9nes-majorn\u00e1l hagyta el Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A h\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n \u2013 az \u00e1tmenetileg megn\u00f6vekedett ter\u00fclet\u0171 Magyarorsz\u00e1gon, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hadsz\u00edntereken \u00e9s koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borokban \u2013 az ember\u00e1ldozat mintegy 900 ezerre tehet\u0151, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 500 ezer volt zsid\u00f3. Az 1946-ban k\u00e9sz\u00edtett \u00f6sszegz\u00e9s szerint a h\u00e1bor\u00fas k\u00e1rok \u00f6sszege 22 milli\u00e1rd peng\u0151, azaz az 1938. \u00e9vi nemzeti j\u00f6vedelem mintegy \u00f6tsz\u00f6r\u00f6se volt, a nemzeti vagyon nagyj\u00e1b\u00f3l negyven sz\u00e1zal\u00e9ka semmis\u00fclt meg.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u00c1prilis 4. alighanem az egyik legalaposabban t\u00f6rv\u00e9nybe iktatott \u00fcnnepnap a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemben: 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Korm\u00e1ny, 1950-ben a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g korm\u00e1nya rendeletben min\u0151s\u00edtette \u00fcnnepnek, v\u00e9g\u00fcl 1965-ben a parlament ezt t\u00f6rv\u00e9nybe is iktatta. Az 1848-as forradalom napj\u00e1val, m\u00e1rcius 15-\u00e9vel tudatosan versenyeztett\u00e9k, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul 1948-ban a Szovjetuni\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kosan nem m\u00e1rcius 15-\u00e9n, hanem \u00e1prilis 4-\u00e9n adta vissza az 1848-49-es szabads\u00e1gharc lever\u00e9sekor zs\u00e1km\u00e1nyolt z\u00e1szl\u00f3kat.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A rendszerv\u00e1lt\u00e1s, 1990 \u00f3ta ez a nap m\u00e1r nem nemzeti \u00fcnnep. A vit\u00e1k m\u00e1ig zajlanak arr\u00f3l, hogy \u00e1prilis 4. a felszabadul\u00e1st vagy a megsz\u00e1ll\u00e1st jelenti-e. A V\u00f6r\u00f6s Hadsereg \u00e1tvonul\u00e1sa az orsz\u00e1gon er\u0151szakkal j\u00e1rt, sz\u00e1zezreket hurcoltak el \u201cm\u00e1lenkij robotra\u201d, \u00e9s a szovjet hader\u0151 jelenl\u00e9te \u00fajabb diktat\u00far\u00e1t, a kommunista hatalom\u00e1tv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtette el\u0151 \u2013 ugyanakkor ki\u0171zt\u00e9k a megsz\u00e1ll\u00f3 n\u00e9meteket, v\u00e9get vetettek a nyilas r\u00e9muralomnak \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmainak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>Forr\u00e1s\/fot\u00f3: MTI<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Hetven\u00f6t \u00e9ve, 1945. \u00e1prilis 4-\u00e9n fejez\u0151dtek be hivatalosan Magyarorsz\u00e1gon a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas harci cselekm\u00e9nyek.<\/p>\n","protected":false},"author":10,"featured_media":565,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,49,39],"tags":[285],"class_list":["post-564","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-hirek","category-vilag","tag-masodik-vilaghaboru"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/564","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/10"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=564"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/564\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/565"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=564"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=564"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=564"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}