{"id":5642,"date":"2026-07-13T22:29:00","date_gmt":"2026-07-13T19:29:00","guid":{"rendered":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=5642"},"modified":"2026-07-13T18:30:18","modified_gmt":"2026-07-13T15:30:18","slug":"megfejtett%c3%a9k-az-50-ezer-%c3%a9ve-elt%c5%b1nt-hobbitok-rejt%c3%a9ly%c3%a9t-kider%c3%bclt-mi-t%c3%b6rt%c3%a9nhetett-vel%c3%bck","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=5642&lang=hu","title":{"rendered":"Megfejtett\u00e9k az 50 ezer \u00e9ve elt\u0171nt hobbitok rejt\u00e9ly\u00e9t: kider\u00fclt, mi t\u00f6rt\u00e9nhetett vel\u00fck"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Egy \u00faj \u00e9ghajlati rekonstrukci\u00f3 szerint a Flores sziget\u00e9n bek\u00f6vetkezett tart\u00f3s sz\u00e1razs\u00e1g egyre nehezebb\u00e9 tette az \u00e9desv\u00edz- \u00e9s t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kszerz\u00e9st az ott \u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra a Homo floresiensis \u00e9s egyik legf\u0151bb zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1llata fokozatosan k\u00e9nytelenek voltak elhagyni kor\u00e1bbi \u00e9l\u0151hely\u00fcket.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">B\u00e1r a kis termet\u0171, gyakran \u201ehobbitk\u00e9nt\u201d emlegetett Homo floresiensis t\u00f6bb mint egymilli\u00f3 \u00e9ven \u00e1t n\u00e9pes\u00edtette be az indon\u00e9ziai szigetet, maradv\u00e1nyai mintegy 50 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt nyomtalanul elt\u0171ntek a r\u00e9g\u00e9szeti leletanyagb\u00f3l. A Communications Earth &amp; Environment c\u00edm\u0171 szaklapban megjelent kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei arra utalnak, hogy mindebben k\u00f6zponti szerepe lehetett egy nagyj\u00e1b\u00f3l 61 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt kezd\u0151d\u0151, majd \u00e9vezredeken \u00e1t elh\u00faz\u00f3d\u00f3 asz\u00e1lynak.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-large\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/cdn.origo.hu\/2026\/07\/IegIj1jUQPQJsnVPWebF1NYewMCf5k1vVUg0jBVAdQU\/fit\/1200\/1200\/no\/1\/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E2ZGYwNGNlNmE5NTQyNDM5MzJmYmM1NDUzNDNmMTM2.webp\" alt=\"\"\/><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Hogyan utalhat a Homo floresiensis elt\u0171n\u00e9s\u00e9re egy barlangi cseppk\u0151?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A mind\u00f6ssze 1,1 m\u00e9ter magas hominida csontjaira \u00e9s k\u0151eszk\u00f6zeire 2003-ban bukkantak r\u00e1 a Liang Bua-barlangban; a leletek a 190 ezer \u00e9s 50 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tti id\u0151s\u00e1vra tehet\u0151k. A kutat\u00f3k a t\u00e9rs\u00e9g egykori csapad\u00e9kviszonyait egy k\u00f6zeli barlang, a Liang Luar egyik cseppk\u00f6v\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1val rekonstru\u00e1lt\u00e1k. Ez a sztalagmit ugyanis \u00e9ppen abban a kritikus id\u0151szakban n\u00f6vekedett, amikor a floresi ember fokozatosan elt\u0171nt a ter\u00fcletr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A cseppk\u00f6vek egym\u00e1sra rak\u00f3d\u00f3 r\u00e9tegeinek k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tele pontos k\u00e9pet ad az egykori kl\u00edm\u00e1r\u00f3l: az oxig\u00e9nizot\u00f3pok ar\u00e1nya a monszun intenzit\u00e1s\u00e1t, m\u00edg a magn\u00e9zium \u00e9s a kalcium ar\u00e1nya a lehullott csapad\u00e9k mennyis\u00e9g\u00e9t mutatja meg. Ezekb\u0151l az adatokb\u00f3l a szakemberek fel tudt\u00e1k v\u00e1zolni a ny\u00e1ri, a t\u00e9li, s\u0151t, az \u00e9ves csapad\u00e9kmennyis\u00e9g v\u00e1ltoz\u00e1sait is.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1024\" height=\"681\" src=\"https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/varlang-1024x681.webp\" alt=\"\" class=\"wp-image-5643\" srcset=\"https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/varlang-1024x681.webp 1024w, https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/varlang-300x200.webp 300w, https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/varlang-768x511.webp 768w, https:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/varlang.webp 1200w\" sizes=\"auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Flores szigete fokozatosan kisz\u00e1radt<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kapott adatok alapj\u00e1n h\u00e1rom mark\u00e1nsan elt\u00e9r\u0151 \u00e9ghajlati peri\u00f3dust lehetett elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\">\n<li>Mintegy 91\u201376 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt a sziget kl\u00edm\u00e1ja eg\u00e9sz \u00e9vben j\u00f3val csapad\u00e9kosabb volt a main\u00e1l.<\/li>\n\n\n\n<li>Az ezt k\u00f6vet\u0151 15 ezer \u00e9vben azonban a monszun er\u0151sen szezon\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt: a nyarak egyre nedvesebbek lettek, a telek pedig egyre sz\u00e1razabbak.<\/li>\n\n\n\n<li>Nagyj\u00e1b\u00f3l 61 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00fajabb drasztikus fordulat \u00e1llt be. A ny\u00e1ri csapad\u00e9k mennyis\u00e9ge jelent\u0151sen visszaesett, \u00e9s ez a tart\u00f3san asz\u00e1lyos id\u0151szak mintegy 47 ezer \u00e9vvel ezel\u0151ttig tartott.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A v\u00edzhi\u00e1ny s\u00falyosan \u00e9rintette a Liang Bua k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1t. A k\u00f6zeli Wae Racang foly\u00f3 v\u00edzszintje a sz\u00e1raz \u00e9vszakokban olyannyira lecs\u00f6kkenhetett, hogy m\u00e1r nem volt k\u00e9pes elegend\u0151 \u00e9desvizet biztos\u00edtani a nagyobb test\u0171 \u00e1llatok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>A floresi ember k\u00f6vethette a zs\u00e1km\u00e1ny v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Homo floresiensis \u00e9trendj\u00e9nek egyik legfontosabb eleme a Stegodon florensis insularis nev\u0171 t\u00f6rpeelef\u00e1nt volt, amelyre a barlangban felt\u00e1rt \u00e1llatcsontokon tal\u00e1lt v\u00e1g\u00e1snyomok is egy\u00e9rtelm\u0171en utalnak. Hogy pontosabb k\u00e9pet kapjanak az \u00e1llati \u00e9s emberi maradv\u00e1nyok id\u0151rendj\u00e9r\u0151l, a kutat\u00f3k a t\u00f6rpeelef\u00e1ntok fogzom\u00e1nc\u00e1nak oxig\u00e9nizot\u00f3p-\u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t is elemezt\u00e9k, majd az eredm\u00e9nyeket \u00f6sszevetett\u00e9k a cseppk\u0151b\u0151l nyert adatokkal. Kider\u00fclt, hogy a felt\u00e1rt Stegodon-leletek nagyj\u00e1b\u00f3l 90 sz\u00e1zal\u00e9ka a 76\u201361 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tti peri\u00f3dusb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Ebben az id\u0151szakban a nedves nyarak \u00e9s sz\u00e1raz telek v\u00e1ltakoz\u00e1sa ide\u00e1lis \u00e9letfelt\u00e9teleket biztos\u00edtott a t\u00f6rpeelef\u00e1ntoknak \u00e9s a r\u00e1juk vad\u00e1sz\u00f3 egykori emberf\u00e9l\u00e9knek.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-large\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/cdn.origo.hu\/2026\/07\/Rmcmd6fT12nXnRCFbvTGVvt8U8IVqmU6uS9dZ2fnLQw\/fit\/1200\/693\/no\/1\/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzQ1OTBkZGIzMjZmYjQ3Njk5YTI2MzNmYjI1M2Q2NmVl.webp\" alt=\"\"\/><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A sz\u00e1razs\u00e1g bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9vel azonban mind a Stegodonok, mind a floresi emberek nyomai ritkulni kezdtek a leletanyagban. A t\u00f6rpeelef\u00e1ntok v\u00e9lhet\u0151en \u00faj iv\u00f3v\u00edzforr\u00e1sok ut\u00e1n kutatva v\u00e1ndoroltak el a k\u00f6rny\u00e9kr\u0151l, a vad\u00e1szok pedig egyszer\u0171en k\u00f6vethett\u00e9k a zs\u00e1km\u00e1nyukat.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>T\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 egy\u00fcttes hat\u00e1sa vezethetett a kihal\u00e1shoz<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Liang Bua-barlang legfiatalabb Stegodon-maradv\u00e1nyait \u00e9s utols\u00f3 k\u0151eszk\u00f6zeit egy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 50 ezer \u00e9ves vulk\u00e1ni hamur\u00e9teg bor\u00edtja. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben az is elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy egy k\u00f6zeli vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9s pecs\u00e9telte meg v\u00e9gleg a m\u00e1r am\u00fagy is megfogyatkozott popul\u00e1ci\u00f3 sors\u00e1t. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy a hamur\u00e9teg felett m\u00e1r a modern emberhez (Homo sapiens) k\u00f6thet\u0151 r\u00e9g\u00e9szeti nyomokra bukkantak. M\u00e1s kutat\u00e1sok is bizony\u00edtj\u00e1k, hogy a modern ember mintegy 60 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt az indon\u00e9z szigetvil\u00e1gon kereszt\u00fcl v\u00e1ndorolt a mai Ausztr\u00e1lia \u00e9s \u00daj-Guinea akkori k\u00f6z\u00f6s sz\u00e1razf\u00f6ldje fel\u00e9. B\u00e1r m\u00e1ig nem tudjuk, hogy a k\u00e9t emberf\u00e9le valaha is tal\u00e1lkozott-e, k\u00f6nnyen el\u0151fordulhat, hogy a sz\u00e1razs\u00e1g el\u0151l a tengerpart fel\u00e9 h\u00faz\u00f3d\u00f3 floresi \u201ehobbitok\u201d keresztezt\u00e9k a modern ember \u00fatj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ha ez \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt, akkor a forr\u00e1sok\u00e9rt foly\u00f3 verseng\u00e9s vagy az \u00fajonnan behurcolt betegs\u00e9gek is felgyors\u00edthatt\u00e1k a Homo floresiensis elt\u0171n\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right wp-block-paragraph\"><strong><a href=\"https:\/\/www.origo.hu\/tudomany\/2026\/07\/homo-floresiensis-eltunesenek-oka\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">(origo.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n\n\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Egy \u00faj \u00e9ghajlati rekonstrukci\u00f3 szerint a Flores sziget\u00e9n bek\u00f6vetkezett tart\u00f3s sz\u00e1razs\u00e1g egyre nehezebb\u00e9 tette az \u00e9desv\u00edz- \u00e9s t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kszerz\u00e9st az ott \u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra a Homo floresiensis \u00e9s egyik legf\u0151bb zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1llata fokozatosan k\u00e9nytelenek voltak elhagyni kor\u00e1bbi \u00e9l\u0151hely\u00fcket.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":5643,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,39],"tags":[191270,191273,191271,191272],"class_list":["post-5642","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-vilag","tag-flores-sziget","tag-hobbitok","tag-homo-floresiensis","tag-liang-bua-barlang"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5642","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5642"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5642\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5644,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5642\/revisions\/5644"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/5643"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5642"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5642"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5642"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}