{"id":620,"date":"2020-04-19T19:00:00","date_gmt":"2020-04-19T16:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=620"},"modified":"2020-04-19T20:26:34","modified_gmt":"2020-04-19T17:26:34","slug":"rosa-luxemburg-a-kommunista-feminista","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=620&lang=hu","title":{"rendered":"Rosa Luxemburg a kommunista feminista"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Kilencven \u00e9vvel ezel\u0151tt brut\u00e1lisan meggyilkolt\u00e1k a N\u00e9met Kommunista P\u00e1rt egyik alap\u00edt\u00f3j\u00e1t Berlinben. Rosa Luxemburg az\u00f3ta a baloldali, \u00e9s a feminista mozgalmak ikonikus alakj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, \u00e1m ez csup\u00e1n m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1l\u00e1nak, \u00e9s nem politikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 – v\u00e9lik a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek.<\/strong> <\/p>\n\n\n\n

Lengyelorsz\u00e1g orosz fennhat\u00f3s\u00e1g alatt \u00e1ll\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n, a Lublin k\u00f6zel\u00e9ben fekv\u0151 Zamo\u015b\u0107ban sz\u00fcletett, zsid\u00f3 csal\u00e1dban 1871m\u00e1rcius 5-\u00e9n Eliasz Luxemburg fakeresked\u0151 \u00e9s Line L\u00f6wenstein \u00f6t\u00f6dik gyermeke volt. <\/p>\n\n\n\n

Miut\u00e1n csal\u00e1dja Vars\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ott l\u00e1togatta a le\u00e1nygimn\u00e1ziumot 1880-t\u00f3l. M\u00e1r 1886-ban tagja lett a baloldali Proletariat p\u00e1rtnak, amely 1882-ben h\u00fasz \u00e9vvel az oroszorsz\u00e1gi munk\u00e1sp\u00e1rtok el\u0151tt alakult meg egy \u00e1ltal\u00e1nos sztr\u00e1jk szervez\u0151d\u00e9se kapcs\u00e1n. A p\u00e1rt n\u00e9gy vezet\u0151j\u00e9t kiv\u00e9gezt\u00e9k, \u00edgy Luxemburg egy titkos csoporthoz csatlakozott. <\/p>\n\n\n\n

1889-ben Sv\u00e1jcba ment, \u00e9s a z\u00fcrichi egyetemet l\u00e1togatta. Egyszerre hallgatott filoz\u00f3fi\u00e1t, t\u00f6rt\u00e9nelmet, politik\u00e1t, k\u00f6zgazdas\u00e1gtant, matematik\u00e1t. Speci\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fcletei \u00e1llam- \u00e9s korm\u00e1nyform\u00e1k, a k\u00f6z\u00e9pkor \u00e9s a gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u0151zsdei v\u00e1ls\u00e1gok voltak. Ledoktor\u00e1lt, majd N\u00e9metorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s ott csatlakozott a szoci\u00e1ldemokrata p\u00e1rthoz. <\/p>\n\n\n\n

Els\u0151dleges c\u00e9lj\u00e1nak a kapitalizmus legy\u0151z\u00e9s\u00e9t tekintette, \u00e9s nem a f\u00fcggetlen Lengyelorsz\u00e1got. Elutas\u00edtotta a nemzetek szocializmuson bel\u00fcli \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t, amely k\u00e9s\u0151bb Leninnel is fesz\u00fclts\u00e9gekhez vezetett. <\/p>\n\n\n\n

Leo Jogichesszel(aki szeret\u0151je is volt) megalap\u00edtott\u00e1k a Lengyel Kir\u00e1lys\u00e1g Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rtj\u00e1t, amely k\u00e9s\u0151bb a Lengyel Kir\u00e1lys\u00e1g \u00e9s Litv\u00e1nia Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rtja lett. Annak ellen\u00e9re, hogy feln\u0151tt \u00e9veinek nagy r\u00e9sz\u00e9t n\u00e9met f\u00f6ld\u00f6n t\u00f6lt\u00f6tte a lengyel p\u00e1rt teoretikusa \u00e9s szervez\u0151je volt. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A kezdetek a tenger\u00e9szek \u00e9s katon\u00e1k 1918 novemberi l\u00e1zad\u00e1s\u00e1ra vezethet\u0151k vissza, amely a Hohenzollern-dinasztia buk\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a demokr\u00e1cia megalapoz\u00e1s\u00e1t jelentette, illetve p\u00e1r nappal k\u00e9s\u0151bb az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t is elhozta. A sz\u00ednfalak m\u00f6g\u00f6tt azonban egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan k\u00e9t forradalom zajlott le: a demokratikusat a t\u00f6bbs\u00e9gi szoci\u00e1ldemokrat\u00e1k (SPD) hajtott\u00e1k v\u00e9gre, m\u00edg a tenger\u00e9szek \u00e9s munk\u00e1sok szovjeteket hoztak volna l\u00e9tre, amely azonban m\u00e1r egyfajta oroszorsz\u00e1gi fordulatot vet\u00edtett el\u0151re. <\/p>\n\n\n\n

Luxemburg\u00e9k \u00fcgy\u00e9t az sem seg\u00edtette, hogy a p\u00e1rt m\u00e1sik prominens alakja, Karl Liebknecht a berlini Hohenzollern palota erk\u00e9ly\u00e9r\u0151l k\u00e9t \u00f3r\u00e1val azut\u00e1n hirdetett forradalmat, miut\u00e1n a szoci\u00e1ldemokrata Philipp Scheidemann a Reichstag er\u00e9ly\u00e9r\u0151l kiki\u00e1ltotta a n\u00e9met k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got. <\/p>\n\n\n\n

Luxemburg, aki a h\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9n a szoci\u00e1ldemokrat\u00e1kkal egy\u00fctt tiltakozott a fegyveres konfliktus ellen, sok\u00e1ig b\u00f6rt\u00f6nben \u00fclt, ahonnan csak a forradalmi esem\u00e9nyek idej\u00e9n szabadult. 1918 december\u00e9ben azt\u00e1n az \u00e1ltala vezetett F\u00fcggetlen Szoci\u00e1ldemokrat\u00e1b\u00f3l l\u00e9trehozt\u00e1k a Kommunista P\u00e1rtot. A n\u00e9metek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek viszont ez nem tetszett, \u00e9s a szoci\u00e1ldemokrat\u00e1knak a kommunista vesz\u00e9lyre hivatkozva siker\u00fclt kiegyezni a kor\u00e1bbi cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g hadsereg\u00e9vel, hivatalnoki kar\u00e1val \u00e9s igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1val, akik a b\u00e9ke fej\u00e9ben hajland\u00f3ak voltak lesz\u00e1molni a baloldali ellenfelekkel is. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

1919 janu\u00e1rj\u00e1ban a forradalmak \u00fajabb hull\u00e1ma \u00e1rasztotta el az orsz\u00e1got, Luxemburg \u00e9s Liebknecht pedig a V\u00f6r\u00f6s Z\u00e1szl\u00f3 c\u00edm\u0171 lapjukban azonnal l\u00e9p\u00e9sre sz\u00f3l\u00edtottak fel. Ezt a n\u00e9met t\u00f6rt\u00e9nelemnek a mai napig egyik legellentmond\u00e1sosabb esem\u00e9nye k\u00f6vette: a hatalm\u00e1t f\u00e9lt\u0151 SPD a sz\u00e9ls\u0151jobboldali Freikorps-hoz fordult seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt, hogy azok taposs\u00e1k el a hatalmukat vesz\u00e9lyeztet\u0151 forradalmat. Janu\u00e1r 15-\u00e9n Rosa \u00e9s Karl fogs\u00e1gba ker\u00fclt, \u00e9s az Eden luxussz\u00e1ll\u00f3ba vitt\u00e9k \u0151ket, ahol mindkettej\u00fcket megk\u00ednozt\u00e1k. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n a k\u00f6zeli Tiergarten partba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a kommunist\u00e1kat, ahol mindkettej\u00fcket kiv\u00e9gezt\u00e9k. Liebknechett a helyi hullah\u00e1zba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, m\u00edg Luxemburg holttest\u00e9t a Landwehr csatorn\u00e1ba dobt\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n

A n\u0151 teste csak \u00f6t h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb ker\u00fclt el\u0151, majd maradv\u00e1nyait nem sokkal k\u00e9s\u0151bb a Friedrichsfelde temet\u0151ben hantolt\u00e1k el. A s\u00edr a kommunista id\u0151szakban v\u00e1lt hivatalos eml\u00e9khelly\u00e9: a gyilkoss\u00e1g napja el\u0151tti vas\u00e1rnap minden \u00e9vben \u00fcnnep\u00e9lyes felvonul\u00e1sokat \u00e9s koszor\u00faz\u00e1sokat tartottak a helysz\u00ednen. Ez azonban igencsak ellentmond\u00e1sos: m\u00edg ny\u00edltan \u201eRos\u00e1nk \u00e9s Karlunk\u201d kultusz\u00e1t hirdett\u00e9k, addig a val\u00f3s\u00e1gban kit\u00f6r\u00f6lt\u00e9k \u0151ket az eml\u00e9kezetb\u0151l. Hal\u00e1lukon t\u00fal ugyanis az egykori kommunista rezsimnek nem volt sz\u00fcks\u00e9ge, hogy politikusk\u00e9nt eml\u00e9kezzen a mozgalom m\u00e1rt\u00edrjaira. Rosa szabads\u00e1gr\u00f3l vallott gondolatai (“a szabads\u00e1g a m\u00e1sk\u00e9nt gondolkod\u00f3k szabads\u00e1ga”) nem igaz\u00e1n illettek volna a kelet-n\u00e9met rezsim \u00e1llami k\u00e1nonj\u00e1ba, r\u00e1ad\u00e1sul a n\u0151nek az orosz forradalomr\u00f3l \u00edrt m\u0171ve igencsak kritikus hangot \u00fct\u00f6tt meg mind Leninnel, mind a bolsevikokkal szemben. <\/p>\n\n\n\n

Luxemburg m\u00edtosz\u00e1t azonban ez nem \u00e9rinti, \u00e9s a n\u0151 egyre t\u00f6bb helyen tesz szert Che Guevar\u00e1\u00e9hoz hasonl\u00f3 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre. N\u00e9metorsz\u00e1gban, ahol sokszor m\u00e1r a marxizmus \u00fajb\u00f3li renesz\u00e1nsz\u00e1r\u00f3l is besz\u00e9lnek, szint\u00e9n k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll Rosa kultusza. A kutat\u00f3k szerint ha felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi lett volna, ha Luxemburg \u00e9s Liebknecht nem hal meg azon a fagyos janu\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1n, nem lehet egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt adni. Lehetett volna b\u00e1rmilyen lehet\u0151s\u00e9g\u00fck, hogy m\u00e1s utat j\u00e1rjanak be, mint Lenin, illetve Szt\u00e1lin? Lehetett volna b\u00e1rmilyen lehet\u0151s\u00e9ge egy egyes\u00fclt baloldalnak, hogy meg\u00e1ll\u00edtsa a n\u00e1cik hatalomra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t? <\/p>\n\n\n\n

Forr\u00e1s: mult-kor, wikipedia<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kilencven \u00e9vvel ezel\u0151tt brut\u00e1lisan meggyilkolt\u00e1k a N\u00e9met Kommunista P\u00e1rt egyik alap\u00edt\u00f3j\u00e1t Berlinben. Rosa Luxemburg az\u00f3ta a baloldali, \u00e9s a feminista mozgalmak ikonikus alakj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, \u00e1m ez csup\u00e1n m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1l\u00e1nak, \u00e9s nem politikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 – v\u00e9lik a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek. Lengyelorsz\u00e1g orosz fennhat\u00f3s\u00e1g alatt \u00e1ll\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n, a Lublin k\u00f6zel\u00e9ben fekv\u0151 Zamo\u015b\u0107ban sz\u00fcletett, zsid\u00f3 csal\u00e1dban 1871m\u00e1rcius 5-\u00e9n Eliasz Luxemburg […]<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":621,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,23,39],"tags":[125,126,129,130,124],"class_list":["post-620","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-fotok","category-vilag","tag-biografia","tag-erdekessegek","tag-hires-nok","tag-sorozat","tag-tortenelmi-szemelyek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/620","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=620"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/620\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/621"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=620"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=620"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=620"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}