![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/ruszin-paraszthaz-kisszolyvan.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\nWoodrow Wilson amerikai eln\u00f6k \u2013 aki, sz\u00f6gezz\u00fck le: jelenlegi ismereteink szerint soha nem j\u00e1rt a Verhovin\u00e1n \u2013 1918. janu\u00e1r 8-\u00e1n az amerikai kongresszusban, az USA h\u00e1bor\u00fas c\u00e9ljair\u00f3l \u00e9s b\u00e9kefelt\u00e9teleir\u0151l tartott besz\u00e9d\u00e9ben fogalmazta meg elh\u00edres\u00fclt tizenn\u00e9gy pontj\u00e1t. Az USA sz\u00f6vets\u00e9gesei t\u00falzottan idealist\u00e1nak nevezt\u00e9k a wilsoni elk\u00e9pzel\u00e9seket, s b\u00e1r a p\u00e1rizsi b\u00e9kekonferencia elvi alapjait azok szolg\u00e1ltatt\u00e1k, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni Eur\u00f3pa val\u00f3s\u00e1ga nem igazolta az elvek teljes\u00fcl\u00e9s\u00e9t. A tizenn\u00e9gy pont k\u00f6z\u00fcl a tizedik sz\u00f3lt Ausztria\u2013Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l, a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp: \u201eAusztria\u2013Magyarorsz\u00e1g n\u00e9pei r\u00e9sz\u00e9re, amelyeknek hely\u00e9t a nemzetek k\u00f6z\u00f6tt oltalmazni \u00e9s biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1njuk, meg kell adni az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s legszabadabb lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.\u201d A wilsoni elvet t\u00fckr\u00f6zi IV. K\u00e1roly 1918. okt\u00f3ber 16-i manifesztuma, amellyel Ausztri\u00e1t f\u00f6derat\u00edv \u00e1llamm\u00e1 k\u00edv\u00e1nta v\u00e1ltoztatni, \u00e9s a K\u00e1rolyi Mih\u00e1ly vezette korm\u00e1ny is igyekezett a magyar integrit\u00e1s meg\u0151rz\u00e9se mellett megtal\u00e1lni a nemzetis\u00e9gek \u00f6nrendelkez\u00e9se biztos\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ezeknek a k\u00eds\u00e9rleteknek az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se napjainkig heves vit\u00e1kat k\u00e9pes sz\u00edtani, m\u00e9g a szel\u00eddebb v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klet\u0171 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek k\u00f6r\u00e9ben is. 1918 \u0151sz\u00e9n szerte a dualista \u00e1llam ter\u00fclet\u00e9n nemzeti tan\u00e1csok j\u00f6ttek l\u00e9tre, \u00e9s ebb\u0151l a ruszin etnikum k\u00e9pvisel\u0151i sem maradtak ki.<\/p>\n\n\n\n
Az 1910-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s adatai alapj\u00e1n a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1gnak majdnem f\u00e9lmilli\u00f3 rut\u00e9n anyanyelv\u0171 lakosa volt. 1918-ig hivatalosan rut\u00e9n, a n\u00e9pnyelvben ink\u00e1bb ruszin vagy ruszny\u00e1k elnevez\u00e9ssel illetett lakosok \u00c9szakkelet-Magyarorsz\u00e1g megy\u00e9it lakt\u00e1k nagyobb sz\u00e1mban, sanyar\u00fa gazdas\u00e1gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. A ruszinoknak nem csup\u00e1n a gazdas\u00e1gi helyzet\u00fck volt rossz. M\u0171velts\u00e9gi viszonyaik tekintet\u00e9ben is elmaradtak a t\u00f6bbi magyarorsz\u00e1gi nemzetis\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt. Az 1910-es adatok szerint a ruszin n\u00e9pess\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben az \u00edrni-olvasni tud\u00f3k ar\u00e1nya mind\u00f6ssze 22,7% volt. Elitje roppant kissz\u00e1m\u00fa volt, szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a Munk\u00e1csi G\u00f6r\u00f6gkatolikus Egyh\u00e1zmegye paps\u00e1ga k\u00e9pezte. Ezek a kedvez\u0151tlen viszonyok mind hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, hogy a XIX. sz\u00e1zadban lezajl\u00f3 nemzeti \u00e9bred\u00e9s kev\u00e9s sikerrel j\u00e1rt a ruszinok k\u00f6r\u00e9ben. A sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l megjelen\u0151 ruszin mozgalom is ink\u00e1bb tekinthet\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llampolitikai sz\u00e1nd\u00e9kok eredm\u00e9ny\u00e9nek, mintsem alulr\u00f3l j\u00f6v\u0151 politikai kezdem\u00e9nyez\u00e9snek. Ily m\u00f3don a XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele az ukr\u00e1n \u00e9s az orosz nyelvi ir\u00e1nyults\u00e1g vet\u00e9lked\u00e9se, \u00e9s a gazdas\u00e1gi elmaradotts\u00e1g felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rlet jegy\u00e9ben telt a ruszinok k\u00f6r\u00e9ben. A ruszin nemzeti k\u00edv\u00e1nalmakat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyvonalak ment\u00e9n megfogalmaz\u00f3 nemzeti tan\u00e1csok megjelen\u00e9s\u00e9re az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig, az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1ig kellett v\u00e1rni.<\/p>\n\n\n\n
A ruszin nemzeti tan\u00e1csok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek sorozata a Szepess\u00e9gben kezd\u0151d\u00f6tt, \u00d3lubl\u00f3n. A Neviczky Emili\u00e1n g\u00f6r\u00f6gkatolikus pap \u00e1ltal vezetett szervezet az \u00e9pp akkor bontakoz\u00f3 ukr\u00e1n \u00e1llamis\u00e1g mellett tett hitet. Szint\u00e9n ukr\u00e1n ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa tan\u00e1cs j\u00f6tt l\u00e9tre K\u0151r\u00f6smez\u0151n, Szolyv\u00e1n \u00e9s Huszton. Az egyetlen csehszlov\u00e1k ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa ruszin tan\u00e1cs S\u00e1ros megye k\u00f6zpontj\u00e1ban, Eperjesen szervez\u0151d\u00f6tt, a magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kor\u00e1bbi n\u00e9pp\u00e1rti k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9vel, Anton Beszkiddel (Beszkid Antal) az \u00e9l\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
A ruszinok politikai szervezked\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u00e9se nem csup\u00e1n a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben volt megfigyelhet\u0151. A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n a jobb \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre v\u00e1gy\u00f3 ruszinok t\u00edzezrei hagyt\u00e1k el sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fcket \u00e9s telepedtek le nagy sz\u00e1mban az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban. F\u0151leg a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1z szervez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en t\u00f6bb t\u00e1rsadalmi szervezet\u00fck is l\u00e9trej\u00f6tt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9re. A k\u00e9s\u0151bbi K\u00e1rp\u00e1talja sors\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1ban a legjelent\u0151sebb szerepet ezek k\u00f6z\u00fcl az Amerikai Ruszinok N\u00e9ptan\u00e1csa j\u00e1tszotta, melynek k\u00e9pviselet\u00e9ben Gregory Zhatkovich, a ruszin sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00fcgyv\u00e9d t\u00e1rgyal\u00e1sokat folytatott Tom\u00e1\u0161 Masarykkal. Mire \u00c9szakkelet-Magyarorsz\u00e1gon a ruszin n\u00e9ptan\u00e1csok megfogalmazt\u00e1k k\u00edv\u00e1nalmaikat, addig 1918. november 12-\u00e9n az USA-ban, Scranton v\u00e1ros\u00e1ban az amerikai ruszinok m\u00e1r egy n\u00e9pszavaz\u00e1st is tartottak az emigr\u00e1ns k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben, melynek t\u00f6bbs\u00e9ge a Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1s mellett tette le voks\u00e1t. A szavazatot lead\u00f3k 67%-a t\u00e1mogatta a Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1st, 28% az Ukrajn\u00e1val val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9st. A leadott 1102 voks k\u00f6z\u00fcl pedig mind\u00f6ssze 27 t\u00e1mogatta a teljes f\u00fcggetlens\u00e9get, 10 az Oroszorsz\u00e1ghoz csatol\u00e1st, \u00e9s 9 a Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 egys\u00e9get. A p\u00e1rizsi b\u00e9kekonferenci\u00e1n ez a scrantoni d\u00f6nt\u00e9s volt az egyik n\u00e9vleges alapja a K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1val kapcsolatos d\u00f6nt\u00e9shozatalnak.<\/p>\n\n\n\n
A ruszinok k\u00f6r\u00e9ben csup\u00e1n egyetlen nemzeti tan\u00e1cs, pontosabban n\u00e9ptan\u00e1cs volt, amelyik a Magyarorsz\u00e1g k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben val\u00f3 marad\u00e1s mellett \u00e1llt ki. A Magyarorsz\u00e1gi Rut\u00e9nek N\u00e9ptan\u00e1cs\u00e1nak l\u00e9trej\u00f6tte egy\u00e9rtelm\u0171en a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1z szervez\u00e9s\u00e9nek eredm\u00e9nye volt. A \u0151szir\u00f3zs\u00e1s forradalom gy\u0151zelme, \u00e9s a K\u00e1rolyi korm\u00e1nyzat \u00edg\u00e9retei nyom\u00e1n, melyekb\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, hogy \u00f6nrendelkez\u00e9st k\u00edv\u00e1nnak biztos\u00edtani a magyarorsz\u00e1gi nemzeteknek, Papp Antal g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6k is \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte az \u00faj korm\u00e1nyt. 1918. november 5-\u00e9n a p\u00fcsp\u00f6k lelk\u00e9szeinek \u00edrt level\u00e9ben a bek\u00f6vetkezett politikai v\u00e1ltoz\u00e1sokat a \u201eszabads\u00e1g felvirrad\u00f3 hajnal\u00e1nak\u201d nevezte. Az egyh\u00e1zmegye vezet\u00e9se fontosnak tartotta egy olyan g\u00f6r\u00f6gkatolikus fennhat\u00f3s\u00e1g alatt m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00e9s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, mely illeszkedik a Magyarorsz\u00e1gon l\u00e9trej\u00f6v\u0151 nemzeti tan\u00e1csok sor\u00e1ba, s \u00edgy valamilyen m\u00f3don kifejezhetik \u00e9rdekeiket, ezzel egy\u00fctt pedig k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dhet a g\u00f6r\u00f6gkatolikus kl\u00e9rus azon munk\u00e1j\u00e1ban, mellyel az egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 magyar \u00e1llamellenes propagand\u00e1t k\u00edv\u00e1nt\u00e1k ellens\u00falyozni. A p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal \u00e9letre h\u00edvott tan\u00e1cs alakul\u00f3 \u00fcl\u00e9s\u00e9re 1918. november 9-\u00e9n ker\u00fclt sor Ungv\u00e1ron. Az \u00fcl\u00e9st Volosin \u00c1goston g\u00f6r\u00f6gkatolikus lelk\u00e9sz, az ungv\u00e1ri tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 igazgat\u00f3ja nyitotta meg. Volosin volt az, ki Szab\u00f3 Simon g\u00f6r\u00f6gkatolikus kanonokot a tan\u00e1cs eln\u00f6ki poz\u00edci\u00f3j\u00e1ra felterjesztette, akit v\u00e9g\u00fcl meg is v\u00e1lasztottak. A Magyarorsz\u00e1gi Rut\u00e9nek N\u00e9ptan\u00e1cs\u00e1nak tags\u00e1ga az alakul\u00f3 \u00fcl\u00e9sen kijelentette: \u201eA magyarorsz\u00e1gi ruth\u00e9n n\u00e9p ragaszkodik \u0151si haz\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s annak ter\u00fcleti integrit\u00e1s\u00e1hoz, egy\u00fattal tiltakozik minden olyan t\u00f6rekv\u00e9s ellen, mely a magyarorsz\u00e1gi ruth\u00e9neket az \u0151si magyar haz\u00e1t\u00f3l elszak\u00edtani k\u00edv\u00e1nja, vagy amely a haza \u00e1llami egys\u00e9g\u00e9t vesz\u00e9lyezteti.\u201d A tan\u00e1cs tags\u00e1g\u00e1nak t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge g\u00f6r\u00f6gkatolikus pap volt. Mindazon\u00e1ltal ismeretes, hogy a n\u00e9ptan\u00e1cs tagjai k\u00f6z\u00f6tt voltak olyanok, akik a ruszins\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1s utat is el tudtak volna k\u00e9pzelni. Volosin \u00c1goston eml\u00e9kirataib\u00f3l tudjuk, hogy a n\u00e9ptan\u00e1cs l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek kezdet\u00e9t\u0151l a Magyarorsz\u00e1g k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben marad\u00e1sra csak az egyik, \u00e9s nem az egyetlen lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt tekintett. 1918 szeptember\u00e9ben Avgusztin Stef\u00e1nt az ungv\u00e1ri szemin\u00e1rium oktat\u00f3j\u00e1t B\u00e9csbe k\u00fcldte, hogy ott a nyugat-ukr\u00e1n parlamenterekkel t\u00e1rgyaljon. Mivel onnan konkr\u00e9t instrukci\u00f3kat nem kaptak, \u00edgy a megl\u00e9v\u0151 lehet\u0151s\u00e9gekkel k\u00edv\u00e1ntak \u00e9lni. Volosin erre a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp eml\u00e9kezett: \u201eMindenesetre biztos\u00edtanunk kellett a ruszin n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra azt, ami az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt lehets\u00e9ges volt.\u201d A n\u00e9ptan\u00e1cs \u00e1ltal megfogalmazott ruszin k\u00e9r\u00e9sek viszont r\u00e9szben tal\u00e1lkoztak a magyar korm\u00e1ny sz\u00e1nd\u00e9kaival, \u00e9s ez lehet\u0151s\u00e9get adott, hogy megk\u00eds\u00e9relj\u00e9k egy ruszin auton\u00f3m ter\u00fclet ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t Ruszka Krajna n\u00e9ven.<\/p>\n\n\n\n
Szak\u00e1l Imre <\/strong>t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, tan\u00e1r, tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rs<\/em> Az \u00edr\u00e1s a II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar F\u0151iskola Lehoczky Tivadar T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpontja \u00e1ltal ind\u00edtott A sz\u00e1z\u00e9ves K\u00e1rp\u00e1talja c\u00edm\u0171 cikksorozat harmadik r\u00e9sze.<\/em><\/p>\n\n\n\n
II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar F\u0151iskola<\/em><\/p>\n\n\n\n