![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/05\/auszt-1.jpg\")
![\"\"](\"http:\/\/history.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/05\/auszt-2.jpg\")
A Jukan-szurdokr\u00f3l val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem hallottak t\u00fal sokan mifel\u00e9nk, de r\u00e9g\u00e9szeti szempont\u00f3l ez a nyugat-ausztr\u00e1liai lel\u0151hely k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9g\u0171. A d\u00e9li kontinens ben\u00e9pes\u00fcl\u00e9se a tudom\u00e1ny mai \u00e1ll\u00e1sa szerint nagyj\u00e1b\u00f3l 50 ezer \u00e9ve kezd\u0151d\u00f6tt, a szurdok k\u00e9t barlangj\u00e1t pedig az itt tal\u00e1lt t\u00e1rgyak tan\u00fas\u00e1ga szerint m\u00e14 46 ezer \u00e9ve ember lakta, vagyis a legkor\u00e1bbi hum\u00e1n eml\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt volt a helye.<\/p>\n\n\n\n
Id\u00e1ig, m\u00falt vas\u00e1rnap ugyanis sz\u00e1nd\u00e9kosan felrobbantott\u00e1k \u0151ket. Az elk\u00f6vet\u0151 a Rio Tinto b\u00e1nyakonszern, akik az itt tal\u00e1lhat\u00f3 vaslel\u0151helyet szeretn\u00e9k kiakn\u00e1zni. Ehhez m\u00e9g 2015-ban hivatalos j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1st is kaptak a hat\u00f3s\u00e1gokt\u00f3l, id\u0151k\u00f6zben azonban az ilyenkor el\u0151\u00edrt r\u00e9g\u00e9szeti lel\u0151helyfelt\u00e1r\u00e1s eredm\u00e9nyes volt, \u0151si \u0151rl\u0151k\u00f6veket \u00e9s megmunk\u00e1lt csontdarabot tal\u00e1ltak, valamint egy azokhoz k\u00e9pest friss, de \u00edgy is 4000 \u00e9ves hajfonatot azonos\u00edtottak. A lel\u0151helynek vall\u00e1si jelent\u0151s\u00e9ge is van, a k\u00f6rny\u00e9ken \u00e9l\u0151 k\u00e9t bennsz\u00fcl\u00f6tt csoport, a Puutu Kunti Kurrama \u00e9s a Pinikura t\u00f6rzs ugyanis az \u0151s\u00f6kre hivatkozva saj\u00e1t kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek tekinti azt, amihez p\u00e1r \u00e9ve a jogi elismer\u00e9st is megkapt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Ehhez k\u00e9pest egy h\u00e9ttel ezel\u0151tt a b\u00e1nyac\u00e9g sim\u00e1n felrobbantotta a helysz\u00ednt. El\u0151sz\u00f6r arra hivatkoztak, hogy a bennsz\u00fcl\u00f6ttek \u00e9rdekv\u00e9delmi szervezete nem volt el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171, hogy ezek mennyire fontos helyek sz\u00e1mukra, ezt azonban azok r\u00f6gt\u00f6n hevesen c\u00e1folt\u00e1k: mint mondj\u00e1k, t\u00f6bb h\u00f3napja t\u00e1rgyaltak a b\u00e1ny\u00e1val err\u0151l, legut\u00f3bb m\u00e1rciusban jelezt\u00e9k, hogy a lel\u0151hely elpuszt\u00edt\u00e1sa elfogadhatatlan sz\u00e1mukra. A robbant\u00e1s el\u0151tt a b\u00e1nya nem jelezte el\u0151re a sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Nagyon sajn\u00e1ljuk az \u00e1ltalunk okozott f\u00e1jdalmat<\/p><\/blockquote>\n\n\n\n
\u2013 reag\u00e1lt n\u00e9h\u00e1ny nap eltelt\u00e9vel a b\u00e1nya vezet\u00e9se, akik meg\u00edg\u00e9rt\u00e9k, hogy a tov\u00e1bbiakban \u00e1tn\u00e9zik az eg\u00e9sz t\u00e9rs\u00e9gben a terveiket.<\/p>\n\n\n\n
Peter Stone, az UNESCO kultur\u00e1lis tulajdonl\u00e1s\u00e9rt \u00e9s b\u00e9k\u00e9s megold\u00e1sok\u00e9rt felel\u0151s vezet\u0151je szerint<\/a> a Jukan-szoros r\u00e9g\u00e9szeti puszt\u00edt\u00e1sa a legs\u00falyosabbak a jelenkori t\u00f6rt\u00e9nelemben, azt csak ahhoz lehet hasonl\u00edtani, amikor a t\u00e1libok vall\u00e1si fanatikusk\u00e9nt felrobbantott\u00e1k az \u00f3ri\u00e1si buddhista szobrokat Afganiszt\u00e1nban, a B\u00e1mij\u00e1n-v\u00f6lgyben, vagy a sz\u00edriai Palmyra v\u00e1ros\u00e1nak elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1t az Iszl\u00e1m \u00c1llam sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesei \u00e1ltal.<\/p>\n\n\n\n