{"id":849,"date":"2020-06-13T20:58:00","date_gmt":"2020-06-13T17:58:00","guid":{"rendered":"http:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=849"},"modified":"2020-06-12T20:58:48","modified_gmt":"2020-06-12T17:58:48","slug":"magyar-kutatok-vezetesevel-rekonstrualtak-szantorini-szigetet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/?p=849&lang=hu","title":{"rendered":"Magyar kutat\u00f3k vezet\u00e9s\u00e9vel rekonstru\u00e1lt\u00e1k Szantorini sziget\u00e9t"},"content":{"rendered":"\n

Kutat\u00f3k minden eddigin\u00e9l pontosabban rekonstru\u00e1lt\u00e1k Szantorini egykori, k\u00e9s\u0151 bronzkori sziget\u00e9t. A nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoport \u2013 magyar vulkanol\u00f3gusok vezet\u00e9s\u00e9vel \u2013 digit\u00e1lis domborzatmodellen mutatta be, hogyan festhetett az \u00e9gei-tengeri vulk\u00e1nsziget 3 ezer 600 \u00e9vvel ezel\u0151tt, amikor egy hatalmas robban\u00e1sos vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9sben a sziget j\u00f3 r\u00e9sze megsemmis\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

A t\u00f6bb szakter\u00fclet, k\u00f6zt\u00fck r\u00e9g\u00e9szek hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val sz\u00fcletett \u00faj eredm\u00e9nyekr\u0151l a kutat\u00f3k a Journal of Volcanology and Geothermal Research c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat cikk\u00e9ben sz\u00e1moltak be a k\u00f6zelm\u00faltban \u2013 err\u0151l a kutat\u00f3csoport vezet\u0151je, Kar\u00e1tson D\u00e1vid vulkanol\u00f3gus (ELTE) t\u00e1j\u00e9koztatta az MTI-t.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e9t \u00e9ve foly\u00f3 kutat\u00e1s keret\u00e9ben 2018-ban a k\u00e9s\u0151 bronzkori bels\u0151 \u00f6b\u00f6lben l\u00e9tezett vulk\u00e1nszigetet, most pedig Szantorini teljes eg\u00e9sz\u00e9t rekonstru\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9s\u0151 bronzkorban Szantorini v\u00e9dett, bels\u0151 kis \u00f6b\u00f6llel rendelkezett, kiv\u00e1l\u00f3 haj\u00f3z\u00e1si, kereskedelmi felt\u00e9teleket biztos\u00edtva a vulk\u00e1nszigetnek. Szantorini akkoriban a kr\u00e9tai civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9szaki b\u00e1sty\u00e1ja volt, d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n a f\u0151v\u00e1rossal, Akrotirivel, \u00e1m 3600 \u00e9ve e telep\u00fcl\u00e9s \u2013 ak\u00e1rcsak sz\u00e1mos m\u00e1s kisebb-nagyobb h\u00e1zcsoport, \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes \u2013 szinte nyomtalanul elpusztult a vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9sben, mely a domborzatot 30-50 m\u00e9ter vastag tufar\u00e9teggel fedte be \u2013 olvashat\u00f3 a k\u00f6zlem\u00e9nyben.<\/p>\n\n\n\n

A term\u00e9szeti katasztr\u00f3fa a szigeten nemcsak a min\u00f3szi kult\u00far\u00e1nak vetett v\u00e9get, hanem gy\u00f6keresen \u00e1tszabta a morfol\u00f3giai k\u00e9pet is. A hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 magma t\u00e1voz\u00e1sa a sziget k\u00f6zponti r\u00e9sz\u00e9nek beszakad\u00e1s\u00e1val j\u00e1rt, l\u00e9trehozva a mai \u00f6bl\u00f6t, mely j\u00f3val nagyobb, mint a k\u00e9s\u0151 bronzkori.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
\u00cdgy n\u00e9zett ki, fel\u00fcl a mai, alul a most rekonstru\u00e1lt kor\u00e1bbi \u00e1llapot<\/strong><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A vulkanol\u00f3gusok a robban\u00e1sos kit\u00f6r\u00e9s nyom\u00e1n lerak\u00f3dott tufaanyagb\u00f3l fot\u00f3statisztikai \u00e9s geok\u00e9miai elemz\u00e9ssel \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg, hogy annak mekkora h\u00e1nyad\u00e1t k\u00e9pezi a felrobbant \u00e9s teljesen megsemmis\u00fclt bels\u0151 szigetnek \u00e9s mekkora r\u00e9sz\u00e9t teszi ki a sziget tov\u00e1bbi bels\u0151 r\u00e9szeinek t\u00f6rmel\u00e9kanyaga. Az \u00f6sszegz\u00e9s szerint a kapott ar\u00e1nyok nagy pontoss\u00e1g\u00faak, a sziget pontos m\u00e9ret\u00e9nek rekonstrukci\u00f3ja azonban att\u00f3l is f\u00fcgg, mennyi volt a kirobbant tufat\u00f6meg teljes t\u00e9rfogata. Ezt m\u00e1r nehezebb becs\u00fclni, mert jelent\u0151s r\u00e9sze a tengerszint alatt rak\u00f3dott le.<\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00f3k k\u00e9t forgat\u00f3k\u00f6nyvvel sz\u00e1moltak: az egyik esetben kisebb tufat\u00e9rfogattal, amib\u0151l kiindulva a felrobbant szigeth\u00e1nyad mintegy 10 k\u00f6bkilom\u00e9ternyit tesz ki, a m\u00e1sik esetben a legt\u00f6bb kutat\u00f3 \u00e1ltal javasolt mintegy 120 k\u00f6bkilom\u00e9ter tufat\u00e9rfogattal, melyb\u0151l 17 k\u00f6bkilom\u00e9ter jut a k\u00e9s\u0151 bronzkori Szantorini felrobbant r\u00e9szeire.<\/p>\n\n\n\n

Kar\u00e1tson D\u00e1vid k\u00f6zl\u00e9se szerint ez ut\u00f3bbi modell \u2013 melyet a tanulm\u00e1nyban digit\u00e1lis domborzatmodellen elemeztek \u2013 tekinthet\u0151 a legval\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek \u00e9s \u00f6sszhangban \u00e1ll az \u00fajabb r\u00e9g\u00e9szeti eredm\u00e9nyekkel is.<\/p>\n\n\n\n

\u201eAkrotiri egyik leg\u00e9rdekesebb, legtal\u00e1nyosabb fresk\u00f3j\u00e1nak, az \u00fagynevezett Nyugati H\u00e1zban tal\u00e1lt Flotilla fresk\u00f3nak az \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se megmutatta, hogy az minden bizonnyal az egykori bels\u0151, kis kaldera\u00f6bl\u00f6t \u00e1br\u00e1zolja \u2013 m\u00e9g ha stiliz\u00e1ltan is \u2013, nem pedig a ny\u00edlt tengert, mint kor\u00e1bban gondolt\u00e1k. E kis bels\u0151 \u00f6b\u00f6l a mai, nagy kaldera\u00f6b\u00f6l \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n lehetett, keskeny kij\u00e1rattal az \u00c9gei-tenger fel\u00e9\u201d \u2013 olvashat\u00f3 a k\u00f6zlem\u00e9nyben, amelyb\u0151l az is kider\u00fcl, hogy a kutat\u00f3k a kit\u00f6r\u00e9skor t\u00f6rt\u00e9nt topogr\u00e1fiai v\u00e1ltoz\u00e1sokat is elemezt\u00e9k, a v\u00e1ltoz\u00e1sokat pedig szint\u00e9n digit\u00e1lis domborzatmodellen mutatt\u00e1k be.<\/p>\n\n\n\n

(MTI)<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kutat\u00f3k minden eddigin\u00e9l pontosabban rekonstru\u00e1lt\u00e1k Szantorini egykori, k\u00e9s\u0151 bronzkori sziget\u00e9t. A nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoport \u2013 magyar vulkanol\u00f3gusok vezet\u00e9s\u00e9vel \u2013 digit\u00e1lis domborzatmodellen mutatta be, hogyan festhetett az \u00e9gei-tengeri vulk\u00e1nsziget 3 ezer 600 \u00e9vvel ezel\u0151tt, amikor egy hatalmas robban\u00e1sos vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9sben a sziget j\u00f3 r\u00e9sze megsemmis\u00fclt.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":851,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,23,39],"tags":[670,669],"class_list":["post-849","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-fotok","category-vilag","tag-felterkepezes","tag-szantorini"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/849","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=849"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/849\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/851"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=849"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=849"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/history.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=849"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}