A Homo naledi korai emberfajhoz tartozó gyermek fosszilizálódott maradványait fedezte fel egy dél-afrikai barlangban egy nemzetközi kutatócsoport.
Egy 250 ezer éve, nagyjából hatéves korában meghalt Homo naledi részleges koponyáját és több fogát találták meg a szakemberek a Johannesburg melletti Cradle of Humankind (Az emberiség bölcsője) nevű, világörökségi listán is szereplő terület Rising Star elnevezésű barlangjának távoleső részén. Úgy vélik, szándékosan helyezhették a területre, amely egyfajta sír lehetett.
A Homo naledi egy ősi emberféle, vagyis hominida, amely a középső pleisztocén korban, 335-236 ezer évvel ezelőtt élt. Először 15 egyedhez tartozó 737 testrész 1550 maradványdarabját találták a területen, a felfedezést 2015-ben publikálták.
A Homo naledi továbbra is az ember valaha felfedezett legrejtélyesebb rokona – mondta Guy Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem professzora, a kutatás vezetője. „Nyilvánvalóan egy primitív fajról van szó, amely akkoriban élt, amikor korábbi ismereteink szerint Afrikában csak a modern ember volt jelen” – tette hozzá. A tudósok felfedezésükről a PaleoAnthropology című tudományos lapban számoltak be.A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolják mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú, lábfeje a modern emberét idézi.
A korábban feltárt 15 egyednél felmerült már a kérdés, hogyan kerülhettek a csontmaradványok a barlangba egy szűk alagúton át. Ezen keresztül jutott be Berger professzor kollégái közül néhány kis termetű kutatónő mintegy húsz perc alatt, fejlámpák fényében kúszva a több száz csontot rejtő kamrába. Véleményük szerint temetkezési helyre bukkantak, mert úgy tűnik, a Homo naledi maga szállította ide, a barlangrendszer mélyére a halottait talán nemzedékeken keresztül.
Ha ez igaznak bizonyul, az arra utal, hogy a naledi rituális magatartásra és akár szimbolikus gondolkodásra is képes volt. Eddig úgy vélték, erre legkorábban 200 ezer éve volt alkalmas az ember elődje.
Művészi kővéseteket találtak Észak-Izraelben a rejtélyes, több mint négyezer éves temetkezési dolmenekben – jelentette a Háárec című izraeli újság honlapja szerdán.
A Közel-Keleten több mint négyezer évvel ezelőtt, a bronzkorban temetkezési célból felállított dolmeneket – egymáshoz illesztett hatalmas kőtömböket – létrehozó nomád kultúráról mindössze annyit tudnak egyelőre a régészek, hogy ilyen halotti emlékműveket állítottak maguknak.
A dolmenek falán és mennyezetén az utóbbi években egyebek közt kőbe vésett szarvasokat, és valószínűleg madarak lábnyomait térképezték fel a régészek, Gonen Saron és Uri Berger, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel Cháj főiskola kutatói.
Először nyolc évvel ezelőtt, a Samír-kibuc területén található hatalmas dolmen mennyezetén figyeltek fel az ábrákra, majd további három helyen is véseteket vettek észre.
Mivel eltemetett embereket is találtak a dolmenek bizonyos kamráiban, és minden bizonnyal a temetkezést szolgálták az építmények, úgy vélik, hogy sematikus emberi formák vagy az elhunyt lelkének szimbolikus ábrázolásai lehettek a művészi vésetek.
A Földközi-tenger déli partvidékén, a mai Izrael, Jordánia és Szíria területén több ezer dolmen található, de az egymásra hordott köveket általában nem díszítették a máig szinte teljesen ismeretlen kultúra tagjai.
Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek „halotti szertartással” búcsúztathatták halottaikat.
A Sanidar-barlang (Forrás: ScienceAlert)
A kutatók a közelmúltban újabb neandervölgyi ember maradványait fedezték fel Bagdadtól 800 kilométerre északra, a Sanidar-barlangban, ahol korábban már találtak neandervölgyi maradványokat. A most feltárt, Sanidar Z-nek elnevezett csontvázból jó állapotban maradt fenn a koponya, a mellkas felső része és mindkét keze. Bár a nemét még nem tudták megállapítani, az elemzésből kiderült, hogy több mint 70 ezer éves a lelet, és egy középkorú vagy idősebb neandervölgyi maradványa – olvasható a Science Alert oldalán
A barlang további tíz neandervölgyi otthona volt, az ő maradványaikat 60 évvel ezelőtt tárták fel a régészek. Az egyik csontváz körül ősi pollennyomokat is találtak. A pollen jelenlétéből néhány régész arra következtetett, hogy ezek az ősemberek nemcsak eltemették a halottjaikat, hanem virágokat is tettek köréjük. Ez pedig arra utalhat, hogy a neandervölgyieknek kifinomultabb tevékenységeik is voltak. A pollennyomok miatt a Sanidar-barlang „virágos temetőként” vált híressé.
Egy borda csontmaradványai (Forrás: ScienceAlert)
Chris Hunt kulturális antropológus, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa az új sanidari leletet „egy igazán látványos felfedezésként” értékelte. Mint mondta: a testet a barlang padlóján egy mélyedésbe fektették félig fekvő helyzetben, és a feje mögé egy követ tettek.
A tíz neandervölgyi maradványa közül négyet „különleges együttesként” találtak meg, ami felveti, hogy az egykor ott élő neandervölgyiek visszatértek erre a helyre, hogy ott helyezzék nyugalomra halottjaikat. Hunt szerint a négy test egy akkora területen helyezkedett el, mint egy „kis méretű ebédlőasztal székekkel”.
Hunt úgy vélte, ha modern emberekről lenne szó, használhatnánk a „temető” kifejezést, de ez egyelőre még túl messze van attól, amit a neandervölgyiek viselkedéséről tudunk.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
