Az ukrán régészek megtalálták és folytatják a Cucuteni (időszámításunk előtti IV. évezred) kultúra városszerű településeinek kutatását. Régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket egyébként az időszámításunk előtti III. évezredben építettek. Erről az „Ősök öröksége” kulturális és történelmi honlap számolt be.
A település Kirovohrad megye novoarhengelszki járási Nebelivka és Okszanine falvak közötti mezőkön található. Részben háromszög alakú, amelyet két patak összefolyása képez a Nebelivka folyó jobb partján, a Jatran bal oldali mellékfolyója mellett. Régészeti adatok alapján a teljes terület eléri a 300 hektárt. Nebelivka Taljanok után (450 ha) a Cucuteni kultúra második legnagyobb települése. 1500 épületet számlált, a teljes lakosság 7 ezer fő volt. Területét és népességét tekintve, abban az időben ez volt Európa legnagyobb települése.
Ezek egy templom maradványai, ahol egy falu közel másfél ezer lakosa összegyűlt, területe körülbelül 238 hektár. Hét oltár maradványait találták meg a templomban, amelyeken a szent tűzet gyújtották meg. Hatalmas középület volt, az ajtó szélessége, amelyet a fellelt agyagküszöb révén határoztak meg, elérte az 1,7 métert. Vagyis az ajtón két ember léphet ki és be egyszerre. Az ajtót tíz méteres folyosó követte, és a következő ajtó már két méter széles volt. Vagyis ennek az épületnek a méretei hasonlóak a modern-kori mezopotámiai templomok méreteihez. A Nebelovszkij templom két emeletes volt, mennyezetét tucatnyi faoszlop támasztotta alá. Még a kötelek nyomait is megtalálták, amelyekkel az ősi építészek az épület vázát rögzítették. Vörös színre festett falak és padló jó hangulatot keltett a rituálé résztvevőiben. A templomot nyílt terület vette körül, amelyen elfért a falu több ezer lakosa. A templom kapuja a napfelkelte irányába helyezték el, és ha nyitva volt, besütött a nap az épületbe.
Magát a települést az 1960-as évek elején, Vaszil Sztefanovics, híres helyi történész, az Umanyi Helytörténeti múzeum munkatársa által végzett kutatás eredményeként fedezték fel. Ezt követően a települést Siskin topográfus légifelvételek segítségével kutatta tovább. Az 1980-as években a Szovjetunió Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének expedíciója Smaglija és Kruca vezetésével dolgozott a településen. A légi felvételek megfejtése és a régészeti felmérések eredményeként a település területét 300 hektárban állapították meg.
NEWSMAKERS
[type] => post [excerpt] => Az ukrán régészek megtalálták és folytatják a Cucuteni (időszámításunk előtti IV. évezred) kultúra városszerű településeinek kutatását. Régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket egyébként az időszámításunk előtti III. évezredben építettek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1589223420 [modified] => 1589187902 ) [title] => Az egyiptomi piramisoknál is régebbi templomot találtak a régészek Ukrajnában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=719&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 719 [uk] => 693 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 700 [image] => Array ( [id] => 700 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [original_lng] => 44726 [original_w] => 800 [original_h] => 419 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-300x157.jpg [width] => 300 [height] => 157 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96-768x402.jpg [width] => 768 [height] => 402 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [width] => 800 [height] => 419 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [width] => 800 [height] => 419 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [width] => 800 [height] => 419 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/1-96.jpg [width] => 800 [height] => 419 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1589177102:12 [_thumbnail_id] => 700 [_edit_last] => 12 [views_count] => 23149 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
Régészeti leletek kerültek elő a Zala megyei Türjén, az Árpád-kori templom felújítását megelőző régészeti ásatások során, többek között egy középkori sírkamra, amelyben nők, papok és egy gyerek földi maradványai feküdtek – íjra a hirado.hu.
A Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplomban pénteken tartott régészeti bemutatón Orha Zoltán, a Göcseji Múzeum régésze elmondta: az Árpád-kori templom középkori padlószintjének feltárása során került elő a váratlan sírlelet. Nem volt írásos említés arról, hogy a templom főhajójának közepén, a padozat alatt egy boltíves sírkamra található, ahol a XVIII. század közepéről származó koporsók fekszenek.
A fa és a textil viszonylag épen maradt
A 2018 óta tartó régészeti feltárás keretében bukkantak rá az üregre, amelyben három előkelő hölgy, két papi személy és egy kisebb koporsóban egy gyerek földi maradványai voltak. Szokatlan módon a csontok nagyobb részt elporladtak, de a fa és a textil viszonylag épen maradt.
A koporsó felirata alapján sikerült azonosítani az egyik férfit, aki az 1757-ben elhunyt Nolbeck Rafael prépost volt, a másik férfi pedig szintén papi személy lehetett. A papi sírokból stóla, bőrkesztyű és lábbelimaradványok kerültek elő, a három előkelő hölgy maradványai között viszonylag jó állapotban maradtak meg rózsafüzérek, illetve előkerült egy selyemkendő is – sorolta a régész.
Orha Zoltán elmondta, hogy a XIII. századi premontrei templom nagyjából a jáki templommal azonos időben épülhetett, de annál épebben maradt fenn és sokkal inkább jellemzi a kor építészeti stílusát. Annak ellenére, hogy a 18. században barokk stílusban bővítették és díszítették.
Soha ki nem lőtt puskagolyókat is találtak
A közelgő rekonstrukció előtt sikerült rábukkanni a templomtoronyba vezető lépcső egykori belső ajtajára, a pillérek másfél, sőt csaknem háromméteres mélységbe nyúló bazalt alapjaira. A török korban erődítményként is szolgáló templomban valószínűleg helyben öntött, de soha ki nem lőtt puskagolyókat is találtak, de több középkori pénzérme, valamint bronzolvadék is előkerült, utóbbi egy tűzvész nyomán lezuhant és megolvadt harang maradványai lehettek.
XVIII. századi régészeti leleteket tártak fel a felújítás alatt álló a türjei Árpád-kori templomban
A Csornai Premontrei Apátság közleménye szerint a türjei Árpád-kori templom és a szomszédos majorság épületének műemléki helyreállítása és turisztikai célú fejlesztése 3,17 milliárd forint vissza nem térítendő kormányzati támogatással zajlik.
A régészeti kutatások lezárultak, hétfőn a kivitelezők megkezdik a templom alapozását és szigetelését, majd a gépészeti és elektromos hálózatot építik ki. Májustól két nyáron keresztül a festő-restaurátorok a rossz állapotban levő freskók helyreállítását is megkezdik.
A várható átadás és a templom szentelése 2021 szeptemberében várható.
(hirado.hu)
[type] => post [excerpt] => Régészeti leletek kerültek elő a Zala megyei Türjén, az Árpád-kori templom felújítását megelőző régészeti ásatások során, többek között egy középkori sírkamra, amelyben nők, papok és egy gyerek földi maradványai feküdtek – íjra a hirado.hu. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1583103960 [modified] => 1583102495 ) [title] => Régészeti leletek kerültek elő a magyarországi Türje templomában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=446&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 446 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 455 [image] => Array ( [id] => 455 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg [original_lng] => 323376 [original_w] => 1536 [original_h] => 1024 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg [width] => 1536 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg [width] => 1536 [height] => 1024 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/turje9.jpg [width] => 1536 [height] => 1024 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1583095296:12 [_thumbnail_id] => 455 [_edit_last] => 12 [views_count] => 9884 [translation_required] => 1 [_homepage_exclude] => 1 [translation_required_done] => 1 [_oembed_48731f3f5110fea2e731488cbc3a1083] =>
