Hollandia három régészeti leletet, köztük egy mumifikált fejet adott vissza Egyiptomnak. Ezeket a tárgyakat tíz évvel ezelőtt jogellenesen vitték ki az országból – közölte a holland kormány információs és örökségvédelmi felügyelete.
A kormányzati testület sajtóközleménye szerint a tulajdonosok valamennyi értéktárgyról önkéntesen lemondtak, a leleteket Egyiptom hágai nagykövete vette át a holland hatóságoktól.
A mumifikált fej az időszámítás előtti 170 és 45 közötti időszakból származik, és hosszú ideig egy holland gyűjtő birtokában volt. A visszaszolgáltatott tárgyak közé tartozik továbbá, egy ugyancsak az időszámítás előtti 664 és 525 közötti időszakból származó sírszobor és egy római korból származó, Ízisz egyiptomi istennőt ábrázoló rajz is.
Egyiptom és Hollandia 1970-ben közös szerződést írt alá az UNESCO-val a kulturális javak illegális kivitele elleni küzdelem és a visszaszolgáltatásuk elősegítése érdekében. A holland rendőrség, a vámhatóság és az örökségvédelmi felügyelet mellett a külügyminisztérium diplomáciai okokból és nemzetközi együttműködés céljából szintén részt vett a visszaszolgáltatásban. Emellett a múzeumok és egyetemek szakértelmet nyújtottak a tárgyak eredetiségének és kultúrtörténeti jelentőségének meghatározásához.
„A visszaszolgáltatás megerősíti a nemzeti örökség védelmére és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelésre irányuló közös erőfeszítéseket, annak érdekében, hogy a kulturális örökséget megőrizzük a jövő generációi számára” – áll a felügyelőség sajtóközleményében.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Hollandia három régészeti leletet, köztük egy mumifikált fejet adott vissza Egyiptomnak. Ezeket a tárgyakat tíz évvel ezelőtt jogellenesen vitték ki az országból – közölte a holland kormány információs és örökségvédelmi felügyelete. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1724877780 [modified] => 1724879385 ) [title] => Egyiptom régészeti leleteket kapott vissza Hollandiától [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4718&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4718 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 4719 [image] => Array ( [id] => 4719 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [original_lng] => 455564 [original_w] => 923 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1-300x205.jpg [width] => 300 [height] => 205 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1-768x524.jpg [width] => 768 [height] => 524 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [width] => 923 [height] => 630 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [width] => 923 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [width] => 923 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [width] => 923 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1724868586:12 [_thumbnail_id] => 4719 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2048 [_oembed_22956be14374e321eec59e0279cf7232] =>
Radar detects long-lost river in Egypt, possibly solving ancient pyramid mystery https://t.co/6kuZS026i6
Sokáig úgy tudtuk, hogy a Királyok Völgyében található sírok mindegyikében csak egy-egy fáraó múmiáját helyezték el a névre szóló szarkofágjában, majd köré gyűjtötték azokat az értékes kincseket, valamint használati tárgyakat, melyekre az uralkodónak a túlvilágon szüksége lehet. Ilyen ismeretek mellett nagy megdöbbenést kelthetett, amikor az 1881-ben Deirel-Bahri közelében megtalált sírban múmiák tucatjára bukkantak a korabeli felfedezők. A temetkezési helyen megtalált, nem kevesebb, mint tizenegy fáraó az ókori Egyiptom egyik legdinamikusabb korszakában uralkodott. Köztük volt I. Seti és II. Ramszesz is, de rajtuk kívül még 50 további holttest is az ókorból.
A felfedezés akkora szenzáció volt, hogy régészek egész serege indult Egyiptomba újabb temetkezési helyek után kutatni.
A francia egyiptológus, aki 12 testet talált egyetlen sírban
1897-ben Victor Loret kinevezték az Egyiptomi Régiségek Szervezetének igazgatójává. A monoklis francia, korának kiemelkedő egyiptológusa a Királyok Völgyére összpontosította energiáit, ahol hamarosan, 1898-ban rábukkant egy újabb „többszemélyes sírra”.
A pislákoló homályban az egyiptológus először egy kis kőfigurát talált a törmelékek között, amelyre II. Amenhotep király, III. Thutmosz fia neve volt ráírva. Lenyűgöző nyom volt, de még nem nevezhették végleges bizonyítéknak a sír tulajdonosára vonatkozóan, ezért tovább kutattak, hogy megtalálják a fáraó múmiáját.
A sír bejárata és a lejtős átjárók mélyen befúródtak a hegybe, mígnem egy ókori tárgyakkal teli terembe jutottak. A műtárgyak azonban törötten hevertek szanaszét. Nyilvánvaló volt, hogy ezt a sírt is feldúlták a sírrablók. Loret csalódottan állapította meg, hogy semmi értékeset nem hagytak maguk után.
Mélyebbre merészkedve a komplexumban a régész egy téglalap alakú szobában találta magát, amelyet két oszlop tartott. A gyertyák félhomályában egy szarkofág alakját tudták kivenni, de a kutatót szörnyű látvány fogadta. Ezt írta feljegyzéseiben:
„Egy test feküdt a sírban, feketén és förtelmesen, grimaszos arca felém fordult, és rám nézett, hosszú barna haja ritkás fürtökben lógott a feje körül. A tolvajok megfosztották a kötéstől és minden felszerelésétől, így csupaszon, de egyébként sértetlenül feküdt a nyughelyén.”
A szoba végén volt egy lépcső, amely egy rövid átjárón át egy másik terembe vezetett. A falakat halvány, színes festmények díszítették mindkét oldalon, közöttük írás, mely szerint a sír tulajdonosa valóban II. Amenhotep, az Újbirodalom egyik leghatalmasabb uralkodója.
Törött tárgyakon átsétálva Loret tovább kutatott és egy nagy kő szarkofágot talált. A koporsóban meglepő módon nem egy, hanem három mumifikált test volt. Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy a kötéseiket a fosztogatók letépték, nyilván ékszereket kerestek alatta, így felfedték a testeket és az arcokat.
Egy másik, szomszédos kamra ajtaját azonban nagy kövekkel zárták el. Loret felemelte a gyertyáját, hogy benézzen a réseken, és a halvány fényében további kilenc koporsót pillantott meg, amelyek közül öt még sértetlennek tűnt. Így már 12 test várt arra, hogy a kutatók meghatározzák, kik lehettek valójában.
Kiket temettek még el a fáraó sírjában?
Az sír, amelyet később KV35-ösnek neveztek el, minden várakozást felülmúlt. Az ásatás során pamuttal bélelt dobozokat vittek le a mélybe, melyekben a felszínre hozták az összes múmiát.
Miután az egyiptológus lesöpörte az egyik koporsó fedelét borító vastag porréteget, döbbenten olvasta a kőbe vésett nevet: IV. Ramszesz. Koporsóról koporsóra haladva felfedte IV. Thutmosz, III. Amenhotep, Merneptah, SetiII, Sziptah, V. Ramszesz és VI. Ramszesz nevét is. A kilencedik szarkofág egy nőé volt, akinek kiléte továbbra is bizonytalan.
A nagy kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan maradt: hol van II. Amenhotep múmiája?
A választ a sírkamra alsó szintjén található szarkofágban találták meg. II. Amenhotep mumifikált maradványai teljesen épen maradtak a szarkofágjában, sikerült megmenekülnie a kegyetlen sírrablóktól. Ennek az lehetett az oka, hogy a szarkofágját jóval hosszabbra építették, mint a benne tárolt test, és a koporsó lábánál volt egy lyuk, melyen benyúlva üresnek tűnhetett a sír, így a sírrablók nem vesződtek vele.
A tudósok felfedezték a Nílus egy rég eltemetett ágát, amely egykor több mint harminc piramis mellett folyt Egyiptomban, és ezzel megoldódott a rejtély, hogy miként szállították az ókori egyiptomiak a hatalmas kőtömböket, amelyekből a piramisok is épültek.
A 64 kilométer hosszú folyóág, amely más csodák mellett az ikonikus gízai piramiskomplexum mellett futott, évezredekig a sivatag és a mezőgazdasági területek alatt rejtőzött – derül ki a csütörtökön közzétett tanulmányból.
A mellékág létezése magyarázatot ad arra, hogy a 31 piramis miért épült láncolatban a Nílus völgyének ma már barátságtalan sivatagi sávja mentén.
Az ókori Egyiptom fővárosa, Memphisz közelében lévő sávban található a gízai Nagy Piramis – az ókori világ hét csodájának egyetlen fennmaradt építménye –, valamint a Khafre-, a Kheopsz- és a Mykerinosz-piramis.
A régészek régóta úgy vélték, hogy az ókori egyiptomiak egy közeli vízi utat használhattak a piramisok építéséhez használt óriási anyagok mozgatására.
Radar detects long-lost river in Egypt, possibly solving ancient pyramid mystery https://t.co/6kuZS026i6
Egy nemzetközi kutatócsoport radaros műhold felvételek segítségével térképezte fel a folyóágat, amelyet Ahramatnak – arabul „piramisoknak” – neveztek el.
A radarral sikerült megoldani, hogy áthatoljanak a homokfelszínen, és képeket készítsenek rejtett jellemzőkről, beleértve az eltemetett folyókat és ősi építményeket.
A Communications Earth & Environment című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a terepvizsgálatok és a helyszínről származó üledék vizsgálata megerősítette a folyó jelenlétét. A tudósok szerint az egykor hatalmas folyót egyre inkább homok töltötte fel, ami a 4200 évvel ezelőtti nagy szárazság idején kezdődött.
A gízai piramisok egy fennsíkon álltak, nagyjából egy kilométerre a folyó partjától.
Sok piramisnak volt egy emelt sétaútja is, amely a folyó mentén futott, mielőtt a völgytemplomoknál véget ért. Ezek kikötőként szolgáltak.
Ez arra utal, hogy a folyó kulcsszerepet játszott a piramisok építéséhez szükséges hatalmas építőanyagok és munkások szállításában – tette hozzá a kutató.
Az, hogy az ókori egyiptomiaknak pontosan hogyan sikerült ilyen hatalmas és hosszú ideig tartó építményeket létrehozniuk, a történelem egyik nagy rejtélye. Ezeket a nehéz anyagokat, amelyek többsége délről származott, sokkal könnyebb lett volna leúsztatni a folyón, mint a szárazföldön szállítani. A folyó felfedezése azt is megmagyarázza, hogy a piramisokat miért építették különböző helyeken.
A víz folyása és mennyisége az idők során változott, így a negyedik dinasztia királyainak másképp kellett választaniuk, mint a 12. dinasztia királyainak – mondta a kutató.
A tanulmány az ikonikus piramisokra összpontosító közelmúltbeli kutatási projektek nyomán született. Az év elején a régészek egy hatalmas projektet indítottak el, hogy Gíza három híres piramisa közül a legkisebbet úgy állítsák helyre, ahogyan szerintük kinézett, amikor több mint 4000 évvel ezelőtt építették.
Egy egyiptomi-japán régészeti misszió jelentette be a projektet, amelynek keretében több száz gránittömböt helyeznek vissza a helyére, amelyek egykor Menkaure király piramisának külső burkolatát alkották.
Néhány régész azonban, köztük az egyiptomi régiségügyi minisztérium egykori vezetője, nem ért egyet a projekttel, és aggodalmának adott hangot, amikor az ásatások megkezdődtek. Dr. Mohamed Abd El-Maqsoud elmondta, hogy mielőtt a gránittömböket elmozdítják, először alaposan meg kellene vizsgálni, hogy meggyőződjenek arról, hogy azok egyáltalán részei voltak-e az építménynek – írta a CBS.
Idei felfedezések
Ókori egyiptomi múmia maszkokat, sírokat és a „csend istene” szobrot fedezték fel Saqqaraban januárban.
Miközben Egyiptom délkeleti részén az ókori Berenike vörös-tengeri kikötőjét tárta fel, egy nemzetközi csapat januárban felfedezett egy római kori (körülbelül Kr.e 31-Kr.u. 330) Buddha szobrot. Számos más lelettel együtt a szobor azt mutatja, hogy akkoriban Egyiptom és India között messzire nyúló kereskedelmi kapcsolatok voltak.
II. Ramszesz fáraó csaknem száz éve felfedezett kolosszális szobrának hiányzó felső részére bukkant egy egyiptomi-amerikai régészcsoport a Minja városától délre folytatott ásatásokon – közölte az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium.
Az egyiptomi régészcsoportot vezető Bászem Dzsihád tájékoztatása szerint a mészkőből készült, 3200 éves tömb mintegy 3,8 méter magas és ülő helyzetben ábrázolja Ramszeszt, fején a kettős korona és királykobra fejdísz. A szobor hátán az Egyiptom egyik leghatalmasabb uralkodójának számító fáraót dicsőítő hieroglifák láthatók.
My Website
A Nagy Ramszeszként is ismert uralkodó az ókori Egyiptom Tizenkilencedik Dinasztiájának harmadik fáraója volt, és i. e. 1279 és 1213 között uralkodott.
A teljes szobor magassága az évtizedekkel korábban kiásott alsó résszel együtt hozzávetőleg 7 méter.
A Nílus nyugati partján fekvő ókori város, Khemnu a görög-római időszakban a Hermopolisz Magna nevet viselte, arab neve El Asmunein.
A kutatások megerősítették, hogy a most talált szoborrész a Günther Roeder német régész által 1930-ban felfedezett alsó rész párja – közölte Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője.
A régészcsoport megkezdte a szobor megtisztítását a modellezéshez, amely bemutatja, hogyan néz ki együtt a szobor két darabja – tette hozzá Vaziri.
Valószínűleg az egyik legmegosztóbb téma bármely társasági beszélgetés közepette, ha éppen már olyan felfokozott a hangulat, hogy a laza tudományosság is belekerül, hogy vajon kik építhették az egyiptomi és maja piramisokat. A téma nagyon megosztó, hiszen az összeesküvés-elméletek hívei az egyiptomi piramisokban látnak egy biztos pontot arra nézve, hogy idegen civilizációk, de legalább egy nagyon fejlett civilizáció biztos, hogy részt vett az építkezésben, máshogy nem tudták volna megoldani az egyiptomiak több ezer évvel ezelőtt.
Bármennyi bizonyíték is kerüljön elő, sokan kimozdíthatatlanok ebből az álláspontból, így mindig nagyszerű élmény, ha a tudomány talál valamit, ami arról szól, hogy épültek a gigantikus építmények. Sokaknak ez új téma a beszélgetésre, másoknak pedig elég bizonyíték. Az örök vita feloldhatatlan, azonban érdemes a témával foglalkozni.
Hogy is építhették ezeket a monumentális épületeket?
Hátborzongató halálpiramist találtak, még a régészek is ledöbbentek a több száz éve elrejtett szörnyűségek láttán
Zahi Hawass, a legnagyobb egyiptomi régész szaktekintély a 4500 éves dokumentumot a 21. század legnagyobb felfedezésének tartja. A dokumentumok a valaha talált legrégebbi papíruszok közé tartoznak, és az egyiptomi életbe engednek betekintést, méghozzá akkor, amikor Hufu fáraó uralkodott. Merer, az egyiptomi építőmester „naplója” leírja, hogy egy sor, erre a célra épített csatornán hordták oda a gigantikus köveket, majd fahasábokkal görgették tovább.
A dokumentum amúgy több hónapos munkafolyamatot rögzít, azt is megtudhatjuk, hogy például a piramishoz érkező mészkövek négy napot utaztak vízi úton, ennyi időbe tellett, még a bányászat helyszínéről oda értek, ahol felhasználták őket.
[type] => post [excerpt] => Valószínűleg az egyik legmegosztóbb téma bármely társasági beszélgetés közepette, ha éppen már olyan felfokozott a hangulat, hogy a laza tudományosság is belekerül, hogy vajon kik építhették az egyiptomi és maja piramisokat. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1709504520 [modified] => 1709423907 ) [title] => 4500 éve leírták, hogy építették az egyiptomi nagy piramist [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4290&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4290 [uk] => 4293 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4291 [image] => Array ( [id] => 4291 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis.webp [original_lng] => 411318 [original_w] => 1800 [original_h] => 742 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-300x124.webp [width] => 300 [height] => 124 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-768x317.webp [width] => 768 [height] => 317 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-1024x422.webp [width] => 1024 [height] => 422 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-1536x633.webp [width] => 1536 [height] => 633 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis.webp [width] => 1800 [height] => 742 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis.webp [width] => 1800 [height] => 742 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1709637586:3 [_thumbnail_id] => 4291 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2249 [_oembed_eb10d58628c6f6e41a19ddd21e4eba38] =>
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Egy körülbelül 41 millió évvel ezelőtt élt, kisméretű őscetet fedeztek fel paleontológusok Egyiptomban – írja a Guardian. Az emlős Tutanhamon egyiptomi fáraó után a Tutcetus rayanensis nevet kapta.
A felfedezett vízi emlős a bálnákhoz képest igen kis méretű, mindössze 2,5 méter hosszú lehetett, és 187 kilogrammot nyomhatott. Ezzel valószínűleg a Basilosauridae cetek legkisebb tagja, mivel más fajok egyedei általában 4 és 20 méter közötti hosszúságúak. 41 millió évével pedig a legősibb óceánban élő bálnafaj, amelyet valaha Afrikában felfedeztek.
A kutatócsoport beszámolója szerint a fosszíliákat az egyiptomi Wadi el-Hitan közelében tárták fel, ahol számos más őscet fosszíliája is megtalálható, és először nekik sem volt világos, hogy pontosan mit is találtak. Hesham Sallam, a Mansoura Egyetem paleontológiai központjának professzora elmondta, hogy csapata egy mészkőtömbben bukkant egy fogra, amelyről kiderült, hogy az eocén korból származik, azaz kora körülbelül 33,9 millió és 55,8 millió év közé tehető.
Miután a fogat megtisztították az üledéktől, és alaposabb megvizsgálták, az is világosság vált, hogy egy eddig ismeretlen állattól származik. Mivel Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját éppen száz évvel ezelőtti felfedezték fel a területen, a bálna a Tutcetus rayanensis nevet kapta. A kutatók szerint az állat fogának elemzése azt is kimutatta, hogy kis tintahalakkal és valószínűleg rákfélékkel táplálkozhatott, hasonlóan a modern delfinekéhez.
A lelet alig néhány héttel azután került elő, hogy a fosszíliavadászok felfedeztek a valaha élt legnagyobb súlyú őscetet.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Több mint kétezer mumifikált kosfejet találtak a Ptolemaida-dinasztia idejéből II. Ramszesz fáraó egyik templomában – közölte vasárnap az egyiptomi turisztikai és műemlékvédelmi minisztérium.
A kosfejek mellett bárányok, kutyák, kecskék, tehenek, gazellák, valamint mongúzok bebalzsamozott tetemeit is fellelték a New York-i Egyetem régészei a dél-egyiptomi Abüdosz ókori egyiptomi régészeti lelőhelyen. Sameh Iskandar, az amerikai ásatás vezetője szerint a kosfejek egyfajta áldozati adományok voltak, amelyek II. Ramszesz kultuszára utalnak ezer évvel a fáraó halálát követően is.
Mosztafa Vazíri, az egyiptomi Régészeti Tanács igazgatója elmondta, hogy a leletek segítenek majd többet megtudni II. Ramszesz templomáról, illetve az ott zajló tevékenységekről annak építésekor (Kr. e. 2374–2140), illetve a Ptolemaida-dinasztia (Kr. e. 323–30) idején.
A régészek az állatmúmiák mellett egy palota maradványait is feltárták nagyjából öt méter vastag falakkal a VI. dinasztia idejéből, valamint több szobrot, papiruszt, fák, valamint bőrből készült ruházati darabok és cipők maradványait.
Abüdosz mintegy 500 kilométerre délre található Kairótól a Nílus partján, a romváros az ókorban mindenekelőtt Ozirisznak, a túlvilág és a halottak istenének mitikus sírjáról volt ismert, amelyet I. Széthi Kr. e. 1290–1279 közötti uralkodása alatt építettek. 2021-ben itt találták meg a világ legrégibb, több mint 5000 éves ipari méretű sörfőzdéjét.
A Cambridge-i Egyetemmel együttműködő egyiptomi–angol régészeti misszió egy arany ékszergyűjteményt fedezett fel a Nílus keleti partján, a Mai Minya kormányzóságban található Tell El-Amarna nekropoliszban végzett ásatások során. Ez utóbbi Amarna városának temetője volt, amelyet időszámításunk előtt 1346-ban építettek Ehnaton fáraó, a tizennyolcadik dinasztia végének 10. uralkodójának fővárosaként.
Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) fáraó elhagyta Egyiptom hagyományos politeista vallásait, helyette bevezette az atenizmus imádatát, amelynek középpontjában Aton kultikus isten állt, akit napkorongként ábrázoltak. Korai uralkodása alatt Ehnaton még követte a bevett fáraói istentiszteleti hagyományokat, de hamarosan bevezette az atenizmust, mint államvallást azáltal, hogy Atonnak dedikált templomokat és szentélyeket építtetett Egyiptom városaiban. A fáraó halála után utódai azonban visszatértek a hagyományos istenségekhez, és elhatárolták magukat az atenizmustól. Ehnatont úgymond hiteltelenítették, a korabeli beszámolók „ellenségként” vagy „bűnözőként” emlegették, a történészek pedig gyakran „eretnek királyként” aposztrofálták.
Az Amarma projekt néven futó régészeti expedíció 2005 óta kutatja Amarna nekropoliszát, és 1977 óta folyamatos ásatásokat végez a Cambridge-i Egyetem által vezetett régészeti misszió kutatóinak támogatásával Tel El-Amarnában.
Az északi sivatagi temetőben végzett ásatások során a régészek egy fiatal nő temetkezési helyét fedezték fel: a maradványait textil- és növényi rostszövetbe csomagolták; a nő szirom alakú medálokból álló nyakláncot és három aranyból és steatit-ból (szappankőből) készült gyűrűt viselt az ujján.
Számos más temetkezéssel együtt egy kis aknás-kamrás sírba helyezték el, amely a 18. dinasztia (Krisztus előtt 1550–1292), Ehnaton uralkodása idejéből származik.
Az egyik gyűrűt Bász képe díszíti, aki női társával, Básztettel együtt ókori egyiptomi istenséget jelképezett, akit a háztartások és különösen az anyák, a gyermekek és a szülés védelmezőjeként imádtak. Az istent később minden jó védelmezőjének és minden rossz ellenségének tekintették.
A nő temetkezési helye az Amarna északi sivatagi temetőben található, az északi síroktól nyugatra, az alacsony sivatagi részen – mondta dr. Anna Stevens, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Kis számú temetkezési aknát és sírt, valamint gödörsírokat is rejt.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Nicholas Reeves egyiptológus hosszú évek óta állítja, hogy Tutanhamon sírja valójában egy egész kamrarendszer. A kutatásnak most új löketet adhat néhány érdekes lelet.
A régi egyiptomiakról köztudott, hogy valóságos kincsekkel temették el uralkodóikat. Ugyanez történt a fiatalon elhunyt fáraó, Tutanhamon esetében is, akinek a nyughelyén annak idején rengeteg értékes tárgyat fedeztek fel a régészek. Egy egyiptológus, Nicholas Reeves azonban úgy véli: ez csupán a jéghegy csúcsa.
Mint a The Guardian is írta, Reeves egyike annak a tudóscsoportnak, amelyik hosszú évek óta hangoztatja, hogy Tutanhamon sírja egy óriási kamrarendszert rejthet, és valahol itt lehetnek Nofertiti, Ehnaton fáraó legendásan szép feleségének maradványai is. A régészek azonban nem találtak semmi különöset, ami igazolhatná a hipotézist – legalábbis eddig.
Reeves, aki a British Museum egyiptológiai osztályának volt kurátora is, úgy véli, hogy azok a rejtett hieroglifák, amikre Tutanhamon sírjában bukkantak rá, utat mutathatnak a feltételezett titkos kamrához.
Reeves úgynevezett kártusokat azonosított, olyan kereket, amikben képek vannak. Ezek azt mutatják be, ahogy Tutanhamon utódja, Aj az elődjét eltemeti, legalábbis így gondolták eddig. Reeves ugyanis azt állítja, hogy a kártusok alatt megtaláltak egy nevet, amiről eddig nem is volt tudomása a régészeknek. Ez a név pedig Tutanhamoné.
A kutató szerint mindez azt jelentheti, hogy a képeken látható jelenet rosszul lett értelmezve, és valójában Tutanhamont látni rajta. A múmia pedig, amin a kép szerint elvégzik a rituálét, Nofertiti temetési szertartását igyekszik bemutatni.
Reeves szerint az új bizonyítékok alátámasztják azt az elméletet, hogy Tutanhamon sírja egy sokkal nagyobb sír külső része, a jelenleg látható sírkamrákon túl pedig további kamrák sora vár még felfedezésre.
„Tutanhamon sírja mindig is zavarba ejtett minket a furcsa alakja miatt. Nagyon kicsi, és nem olyan, amit egy királytól elvárnánk” – mondta az egyiptológus.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
2600 éves halloumi sajtot találtak az egyiptomi Szakkarában – írja az IFL Science. A furcsa leletekre egyiptomi régészek bukkantak a régiségügyi minisztérium legújabb expedícióján.
A halloumi mellett talált tárgyakon ókori egyiptomi démotikus írást találtak, amely a hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból a Kr. e. 8–7. században. Körülbelül ezer éven át (a XXV. dinasztiától egészen a római uralomig) használták, amíg a kereszténység terjedésével az egyiptomiak át nem vették a görög ábécét.
A halloumi kecske- vagy juhtejből készített, téphető szerkezetű, sós sajt. A szakkarai sírban nagy tárolókat találtak, amelyek tele vannak a sajttal. Nem tudni, hogy pontosan mi maradhatott belőle, és azt is nehéz elképzelni, milyen szaga lehet ennyi romlott kecsketejnek.
Bár a szakkarai halloumi is elég régi, a maga 2600 évével nem rekorder: a legősibb sajt, amit valaha találtak, 3200 éves, és szintén Egyiptomban bukkantak rá 2018-ban. Sajnos a sajt nem olyan, mint a jó bor, és nem nemesedik a korral – valószínűleg komoly gyomorproblémákat okozna bárkinek, aki vállalkozna rá, hogy megkóstolja.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
