Ultraibolya-fotográfiával dolgozó tudósok azt állítják, megtalálták a Biblia egyik fejezetének régebbi változatát. A szóban forgó írás több mint 1500 évig egy másik szövegrész alatt „bujkált”.
Grigorij Kessel, az Osztrák Tudományos Akadémia történésze még év elején jelentette be a felfedezést a New Testament Studiesban (a Cambridge University Press által kiadott, lektorált tudományos folyóirat) megjelent cikkében – írja az Insider.
Kessel állítása szerint ultraibolya-fényképezéssel vette észre a szöveget a három réteg, palimpszesztre írt textus alatt. (A palimpszeszt egy olyan ősi kézirattípus, amelyet az emberek más szavak fölé írtak, de gyakran az eredeti írás nyomai is felfedezhetők rajta.)
Olvasatlan verzió
A palimpszeszteket az ókorban egyébként a pergamen pótlására használták, hiszen az utóbbiból gyakran hiány állt be. A szavakat többször is ráírták az anyagra, amíg a rétegek el nem fedték az alulra feljegyzett szavakat.
A szöveg Máté könyvének 12. fejezetének bővített, soha nem látott változata, amely eredetileg a Biblia ószíriai fordításainak része volt nagyjából 1500 évvel ezelőtt – ezt maga Kessel tette közzé egy sajtóközleményben. A szöveget a Vatikáni Könyvtárban őrzött kéziratban találta.
A kézirat »egyedülálló kaput« nyújt a kutatók számára, hogy megértsék a Biblia szövegfejlődésének legkorábbi szakaszait – olvasható a közleményben, amely kitér arra is, hogy a szöveg a modern fordításaitól bizony eltéréseket mutat.
Máté 12:1 eredeti görög változata – amely ma a leggyakrabban használt részlet – így szól: „Akkoriban, egy szombati napon Jézus gabonaföldeken sétált keresztül. Tanítványai megéheztek, tépkedni kezdték a kalászokat, és megették.”
Az újonnan felfedezett szír fordítás azonban a következő: „Tépkedni kezdték a kalászokat, a kezükben dörzsölték, és megették.”
Gátnál, az ősi filiszteus városnál egy csontból készült nyílhegyre bukkantak – jelenti a Live Scienece. A nyilat a város védelmezői lőtték ki – vélik a régészek.
A héber Biblia szerint Hazáél, Arám királya Jeruzsálem ellen vonulva hódította meg Gát várost a Krisztus előtti kilencedik században. A jelenleg is zajló ásatások eredményei lapján is kijelenthető, hogy ebben az időszakban komoly pusztítás történt a városban, ami akár egy csata következménye is lehetett.
Liora Kolska Horwitz, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa és kollégái szerint a most megtalált nyilat talán a védők lőtték ki az előrenyomuló arámi csapatokra. A nyílhegyen talált sérülések pedig arról árulkodnak, hogy a fegyver célba ért.
A régészek azt sem zárják ki, hogy a nyílhegy abban a műhelyben készült, amelyet 2006-ban találtak meg. Ebben a műhelyben a régészek több csontot tártak fel a házi szarvasmarhák alsó és hátsó végtagjairól, ami arra utal, hogy a műhelyben dolgozók csont nyílhegyeket készítettek.
