A Kölni Egyetem tudósainak sikerült azonosítaniuk egy felfedezése óta mindenki más által értelmezhetetlen kusán írás karaktereinek jó részét, így már el tudják majd olvasni a majdnem 2000 éves írást.
Több mint 70 évvel ezelőtt olyan egy szokatlan, tálakra és edényekre faragott írásra bukkantak tudósok közép-ázsiai barlangokban. Olyannyira zavarba hozta őket, hogy nyelvészek egészen a közelmúltig nem tudtak előrébb jutni a megfejtésében.
A Transactions of the Philological Society című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint az írás a Kusán Birodalomból származik. A szöveg karaktereinek mintegy 60 százalékát sikerült is megfejteni, ez pedig már elég sok ahhoz, hogy olvasni tudjunk az írásban. A szakemberek azt remélik, mindez új betekintést enged a Kusán Birodalom történetébe.
A Kölni Egyetem kutatóinak sikerült a szöveget összekötnie a baktriai nyelvvel. Ez egy kihalt iráni nyelv, amelyet Közép-Ázsia Tokharisztánnak is nevezett Baktria régiójában beszéltek.
A tudósok úgy vélik, a korábban ismeretlen kusán írásmódot az i.e. 200 – i.sz. 700 között használták. A kutatók eredetileg több tucat rövid feliratot találtak, amelyekhez három hosszabb nyelvű írásra bukkantak a mai Tádzsikisztánban, Afganisztánban és Üzbegisztánban. Ezek egyike sem volt megfejthető, egészen addig, amíg 2022-ben nem találtak egy falba vésett kétnyelvű szöveget – írja a Popular Mechanics.
Az északnyugat-tádzsikisztáni Almosi-szurdok sziklafalában az ismeretlen kusán írás a már ismert baktria nyelv mellett jelent meg. Az elemzések során kiderült, hogy az uralkodói Vema Takhtu név több szövegben is megjelenik, de a Királyok királya címet is sikerült azonosítani. Ez jelentette a kulcsot a további visszafejtéshez, amely során az egyes karakterek fonetikai értékét igyekeztek meghatározni.
Kiderült, a korábban megtalált kusáni írással még soha nem találkoztak. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a kusán írás valószínűleg a belső-ázsiai nomád népek nyelve volt, akik eredetileg Kína északnyugati részén éltek. Valószínűnek tartják azt is, hogy a Kusán Birodalom egyik hivatalos nyelveként is szolgált a baktria, gandhári/közép-indoárja és szanszkrit mellett.
A szakemberek úgy vélik, hogy a mostani szöveg visszafejtésével nagyjából úgy érthetjük majd meg a Kusán Birodalom történetét, mint egykoron Egyiptomét, amikor sikerült megfejteni a hieroglifák rejtélyét.
[type] => post
[excerpt] => A Kölni Egyetem tudósainak sikerült azonosítaniuk egy felfedezése óta mindenki más által értelmezhetetlen kusán írás karaktereinek jó részét, így már el tudják majd olvasni a majdnem 2000 éves írást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1691879040
[modified] => 1691866591
)
[title] => Feltárulhat a rejtélyes Kusán Birodalom története, megfejtették az ősi nyelvet
[url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4076&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4076
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 4077
[image] => Array
(
[id] => 4077
[original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/iras.jpg
[original_lng] => 56601
[original_w] => 560
[original_h] => 313
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/iras-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/iras-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/iras.jpg
[width] => 560
[height] => 313
)
[large] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/iras.jpg
[width] => 560
[height] => 313
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/iras.jpg
[width] => 560
[height] => 313
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/iras.jpg
[width] => 560
[height] => 313
)
[full] => Array
(
[url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/iras.jpg
[width] => 560
[height] => 313
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => history
[color] => brown
[title] => Історія
)
[_edit_lock] => 1691855792:12
[_oembed_552eb0233bfedd2522a5bee2ef4d066e] =>
[_oembed_time_552eb0233bfedd2522a5bee2ef4d066e] => 1691855580
[_thumbnail_id] => 4077
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4126
[_oembed_c507d43049b4ff91e95667167e2637ba] =>
[_oembed_time_c507d43049b4ff91e95667167e2637ba] => 1719483409
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 281
[1] => 41
[2] => 25
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Videók
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 50051
[1] => 51597
[2] => 51598
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kölni Egyetem
[1] => Kusán Biroldalom
[2] => ősi nyelv
)
)
[1] => Array
(
[id] => 4015
[content] =>
A Kölni Egyetem régészei megfejtették az úgynevezett kuschana írás olyan részeit, amelyek több mint hetven éve fejtörést okoztak a kutatóknak.
Az úgynevezett kuschana (más írásmóddal kuszana) írás Közép-Ázsia egyes részein használt írásrendszer, amely az eurázsiai sztyeppék korai nomád népeihez, például a jüecsikhez és a Kusana Birodalom uralkodó dinasztiájához köthető. Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, hogy valószínűleg a Yuezhi szövetség öt ágának egyike voltak, akik Északnyugat-Kínából (Hszincsiang és Gansu) vándoroltak és az ősi Baktriában telepedtek le. Csúcspontján a birodalom kiterjedt a mai Üzbegisztán, Afganisztán, Pakisztán és Észak-India nagy részére, ahol feliratokat találtak Nagy Kanishka kusán császár korából. A Wiley Online Library című folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók barlangokban talált feliratok fényképeit, valamint a különböző közép-ázsiai országokból származó tálakon és agyagedényeken található írásjeleket vizsgálva fejtették meg az írásrendszer egyes részeit.
Eddig a 60 százalékát sikerült kódolni az északnyugat-tádzsikisztáni Almosi-szurdok sziklafalába vájt rövid kétnyelvű szöveg tanulmányozásával, amely a kuschana írást és a baktriai nyelv egy részét tartalmazza.
A csapat ezután a Tádzsikisztánból származó kétnyelvű felirat és az Afganisztánból származó háromnyelvű felirat (gandhári vagy közép-indoárja, baktriai és ismeretlen kuschana írásmód) ismert tartalmára támaszkodott, így fokozatosan következtetéseket tudtak levonni az írásról és a nyelvről.
Az áttörést végül a Vema Takhtu királyi név hozta meg, amely mindkét baktriai párhuzamos szövegben megjelent, valamint a „királyok királya” cím, amely a kuschana írás megfelelő részeiben megtalálható – írja a tanulmány, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz. – Különösen a cím bizonyult jó jelzőnek a mögöttes nyelvre vonatkozóan.
A baktriai párhuzamos szöveg segítségével a nyelvészek lépésről lépésre további karaktersorozatokat tudtak elemezni, és mindig új fonetikai értékeket tudtak meghatározni az egyes karakterekhez.
Dr. des. Svenja Bonmann kutató szerint a megfejtés segíthet abban, hogy új alapokra helyezzék Közép-Ázsia és a Kuschana Birodalom nyelvi és kulturális történetének megértését, hasonlóan az egyiptomi hieroglifák vagy a maja jelek megfejtéséhez.