Egy kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla magyar király sírja

Egy kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla magyar király sírja

21:47 Szeptember 6, 2022

Történelem 828 12 хвилин

Árpád-házi IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar királyok között tartja számon a történelmi emlékezet, akit az 1241-es mongol betörés utáni újjáépítésben játszott kiemelkedő szerepe miatt második honalapítóként is szokás emlegetni. IV. Bélát az 1270. május 3-án bekövetkezett halála után azonban nem a magyar királyok tradicionális temetkezési helyén, a fehérvári koronázó templomban, hanem az ősi fővárosban, Esztergomban, az általa építtetett Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A maga idejében az ország második legnagyobb, és monumentalitásában a német birodalmi katedrálisokkal vetekedő bazilikának azonban a történelem viharaiban szó szerint nyoma veszett. A Magyar Nemzeti Múzeum, a IV. Béla Kegyeleti Bizottság, valamint a Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport szakembereiből álló kutatócsoportnak a legkorszerűbb technológia bevetésével sikerült megfejteni a sok évszázados rejtélyt és azonosítani a nagy király temetkezési helyét.

Így veszett nyoma a német katedrálisokkal vetekedő királyi bazilikának

A korabeli forrásokból ismert, hogy amikor IV. Béla harmincöt évnyi sorsfordító eseményekben gazdag uralkodása után 1270. május 3-án meghalt, a holttestét nem a magyar uralkodók tradicionális temetkezési helyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika királyi kriptájában, hanem az általa emelt, illetve újjáépített esztergomi ferences Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra.

IV. Béla ábrázolása a Képes Krónikában

A templom, ami az Esztergomban 1230 körül letelepedett ferencesek rendházához tartozott, a mongol betörés idején, 1242-ben súlyosan megsérült. (Az Assisi Szent Ferenc által alapított ferences rendnek az esztergomi monostor volt az első magyarországi rendháza.)

A tatárjárás után Béla újjáépíttette a kolostort, és a Segítő Szűznek szentelt templomot is.

A királyt a halála után a bazilika főoltára előtt tették sírba, ugyanott, ahol 1269-ben szeretett kisebb fiát, Béla herceget, valamint az 1270. július 16-án Budán elhunyt feleségét, Laszkarisz Mária királynét is eltemették.

IV. Béla menekülése, Than Mór 1882-ben festett képén. 1241-ben tatár hordák pusztították Magyarországot, a király egész családjával és udvartartásával menekülni kényszerült, a betolakodók egészen az Adriai-tengerig, Trau (Trogir) váráig üldözték

IV. Béla “öröknek” szánt nyugalma azonban nem tartott sokáig, mivel Fülöp esztergomi érsek kihantoltatta, és a Szent Adalbert-templomba vitette át a király tetemét.

A ferencesek azonban nem hagyták annyiban az érsek kegyeletsértő intézkedését, így Béla nyughelyéről akárcsak az apja, II. András esetében is, perrel döntöttek.

II. András színezett portréja a Thuróczi-krónika 1488-as brünni kiadásában

A Rómában lefolytatott processzus a ferencesek javára dőlt el, akik pápai engedéllyel a Segítő Szűz-bazilikába vitték vissza és temették újra IV. Béla király hamvait. A vörös márványból faragott síremlék a főoltár előtt állt, amiről a Képes Krónika, valamint Jan Dlugoss és Antonio Bonfini krónikája is megemlékezik.

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán és az iszlám kalifája. Szulejmán 1543-ban vette be Esztergomot

1543-ban, miután Szulejmán szultán elfoglalta Esztergomot, a Várhegyen álló egykori királyi palotát a törökök erőddé alakították át, a keresztény templomokat pedig vagy dzsámiként, vagy raktárként használták.

A tizenöt éves háború idején Esztergom szinte teljesen elpusztult a város 1595-ös ostroma során.

Amikor száz évvel később, a 17. század végi visszafoglaló háborúk idején Esztergom is felszabadult, a város középkori templomainak legnagyobb része már teljesen megsemmisült.

Az esztergomi várhegy látképe a bazilikával

A ferencesek az 1690-es évekbe visszatértek Esztergomba, de már ők sem tudták azonosítani a régi rendházuk és apátsági templomuk egykori helyszínét. IV. Béla impozáns bazilikájának így szó szerint nyoma veszett.

Még a kutatókat is megdöbbentette a föld alól kirajzolódó bazilika hatalmas mérete

A 18. század híres polihisztora, Bél Mátyás máig ható tudományos jelentőségű monográfiájában, a Notitia Hungariae novae historico-geographica című 1735 és 1742 között kiadott munkájában jegyezte fel azt a hagyományt, miszerint a királysírt őrző középkori bazilika az 1699-ben épült Szent Péter és Pál-plébániatemplom helyén állt. Bél Mátyás szerint a bazilika olyan monumentális méretű volt, hogy a helyére épített Szent Péter és Pál-plébániatemplom szinte eltörpült a középkori székesegyház mellett.

Bél Mátyás, a 18. század híres történetíró-polihisztora

A királyi bazilika helyével kapcsolatos hagyományt először Horváth István, a város történetének egyik legkiválóbb régész-kutatója kérdőjelezte meg a 20. század végén. Horváth szerint a középkori apátsági bazilika a barokk kori és ma is működő ferences kolostor helyén állhatott. 1961 nyarán négy hatalmas méretű mívesen faragott követ találtak a Jókai utcában csatornaépítés közben, amelyek vagy egy oszlopfő, vagy pedig egy ablakkeret maradványai lehettek.

A mai műemlék templom a középkori, még fel nem tárt ferences templom közelében emelkedik. IV. Béla király sírverse: „Aspice rem charam tres cingunt Virginis aram Rex, dux, regina quibus adsint gaudia trina. Dum licuit, tua dum viguit rex Bela potestas Fraus latuit, pax firma fuit, regnavit honestas”

Prokopp Gyula levéltáros Béla királyról írt tanulmányában ezeket a díszesen faragott kőmaradványokat egyértelműen a 13. századi ferences monostori templom maradványaiként azonosította. 1979-ben szintén a Jókai utcában (a Jókai u. 12. szám alatt) középkori kőfalakat és épületomladékot tártak fel, ami azért is számít fontos nyomnak, mivel a mai Jókai utca páros oldalán csak 1735-től kezdtek el lakóházakat építeni. Mindezek rendkívül fontos nyomok voltak ugyan, de a nagy rejtély, vagyis hogy hol állhatott a királysírt őrző bazilika, egészen mostanáig megválaszolatlan kérdés maradt.

A bazilika látképe a Duna felől, alatta Özicseli Hadzsi Ibrahim pasa 16. században épült dzsámija látható. A hódoltság idején teljesen elpusztult a középkori Esztergom

Idén márciusban a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, L. Simon László elrendelte az esztergomi Jókai utca egyes szakaszainak és környékének a legkorszerűbb technológia bevetésével való vizsgálatát, hogy megbizonyosodjanak arról, valóban itt állhatott-e a hódoltság idején elpusztult Segítő Szűz-bazilika.

A rendelkezés arra is kiterjedt, hogy a kutatás során próbálják meg beazonosítani IV. Béla király és családtagjai temetkezési helyét. A Gombkötő Csaba irányításával végzett kutatómunkába a IV. Béla Kegyeleti Bizottság, majd a Sicambria-Óbuda Piliskutató Csoport szakemberei is bekapcsolódtak.

Esztergom, a Szent Péter és Pál-plébániatemplom, valamint a Várdomb

A korabeli feljegyzések és egyéb dokumentumok, valamint a környékről előkerült régészeti leletanyag alapján a talajradarral elvégzett vizsgálatok most már lehetővé tették az eddig elveszettnek hitt királyi bazilika alapjainak pontos meghatározását.

A mérések azt mutatják, hogy a főhajó déli részének alapjai még mindig épen rejtőznek a föld alatt, és valószínű, ugyanez igaz az északi oldalra is, csak itt egyelőre még nem tudtak alaposabb vizsgálatokat végezni a terület beépítettsége miatt. A bazilika így kirajzolódó hatalmas méretei még a kutatókat is megdöbbentették, ami majdnem akkora, mint a regensburgi Szent Péter-katedrális.

Valószínű, hogy egy kerti szaunaépület alatt rejtőzik a királyi szarkofág

A pontos tájolásból az is kiderült, hogy a jelenleg is álló barokk korú Szent Anna ferences templomnak a középkori bazilika főhajójának síkjával bezárt furcsa szögvonalát meghosszabbítva, az – a Jókai utcát érintve – pontosan oda mutat, ahol a IV. Béla Kegyeleti Bizottság szakértői szerint a középkori bazilika többszögletű tornya állhatott, közvetlenül a királysír közelében.

A Segítő Szűz-bazilika látványrekonstrukciója

A terepi kutatás mellett elvégzett adatgyűjtés során akadt egy fontos tanú is, Horváth Csaba mérnök-közgazdász, aki elmondta, hogy nagyapja 1919-ben megvásárolta a Jókai u. 7. szám alatti ingatlant, amelyen egy csizmadiaműhelyt akart felépíteni az istálló helyén. A földmunkák során három díszes márványszarkofág került elő, de mivel ezek nem akadályozták az alapozást, inkább visszatemették őket.

Részlet az esztergomi bazilika Mária mennybevitelét ábrázoló főoltárképéről, ami a maga kategóriájában a világ legnagyobb festménye. A középkori királyi bazilikát is a Segítő Szűznek szentelték

A korabeli régészeti hatóságnál valószínűleg szándékosan nem tettek bejelentést a felfedezésről, nehogy meghiúsuljon emiatt az építkezés.

A visszatemetett szarkofágok helyén jelenleg a Jókai u. 9. szám alatti ház szaunája áll.

Noha az udvarral érintett ingatlant már 1978-ban régészetileg különösen védett területnek minősítették, eddig még nem kezdték el a terület feltárását. A műholdas felvételek és talajradar-vizsgálatok átfedéseiből egyértelműen sikerült meghatározni az egykori királyi bazilika alapvonalát a Jókai és a Deák utca közé eső területen. Minden jel arra mutat, hogy maga a királysír a Jókai utca 9. szám alatti udvaron rejtőzhet. A további komoly felfedezéssel kecsegtető feltárást a Miniszterelnöki Kabinetiroda utasítására a Kulturális és Innovációs Minisztérium fogja koordinálni a továbbiakban.

(origo.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei