Rendkívül ritka, ősi kultuszt ábrázoló freskót találtak a régészek Pompejiben

Rendkívül ritka falfestményt fedeztek fel a régészek Pompejiben, amely egy ősi misztériumkultuszt ábrázol. A központban egy nő áll, aki az éj leple alatt egy beavatási rítuson megy keresztül – írta a Live Science.

A freskó a nagy bankett terem három falát fedi le, a negyedik a kertre nyílik. Élénkvörös háttéren számos mainaszok – Dionüszosz, a bor istenének női követői – alakjai láthatóak, akiket vadászokként ábrázolnak, akik kardot tartanak a kezükben, és levágott kecskéket a vállukon. A freskón fiatal szatírok, félig kecske és félig emberek is vannak ábrázolva, akik furulyáznak és boráldozatot visznek végbe.

A freskó közepén egy idős szatír látható egy fiatal nővel, aki éppen Dionüszosz misztériumainak kultuszába való beavatás előtt áll. Ez egy ősi kultusz, amely i. e. V. évszázadra nyúlik vissza. „Szentségnek” nevezték, mert a beavatást és annak gyakorlatait titokban tartották a kívülállók elől.

A freskó ugyanakkor feltárja a kultusz néhány rituáléját. A római beavatottak valószínűleg ugyanúgy vadásztak, mint előtte a görögök. A tudósok szerint a rejtélyes rítusok Dionüszosz és a vadon élő állatok ősi kapcsolatát tükrözték.

Noha a dionüszoszi misztériumok számos aspektusa titoktartás miatt elveszett, a történelmi bizonyítékok arra utalnak, hogy bort és más anyagokat, például ópiumot használtak fel, hogy transzszerű állapotokat váltsanak ki követőikben. Dionüszoszt újjászületett istenként is ismerték, és a feltámadással hozták kapcsolatba. Nyilván azt azoknak ígérték meg, akiket beavattak a misztériumba.

Az eddig ismert egyetlen, dionüszoszi rítusokat ábrázoló freskót 1909-ben fedezték fel Pompeji külvárosában, a Rejtélyek Villájaként ismert házban. Ezek a freskók szatírokat, mainaszokat és egy kultuszba beavatott nőt is ábrázolnak a házasságra készülve, de hiányoznak a vadászat ábrázolásai.

De mindkét, Dionüszosz témájú freskó feltárja „a nők vad, megszelídíthetetlen oldalát”, jelentette ki Gabriele Zuchtrigel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója. Ezek azok a nők, akik „elszakadnak a férfi rendtől, hogy szabadon táncoljanak, vadászhassanak és nyers húst egyenek a hegyekben és erdőkben”, mondta.

A Dionüszoszi misztériumokat ábrázoló freskó, mind a Rejtélyek Villájában, mind a nemrégiben felfedezett Thias Házban az i. e. I. század közepéről származnak, vagyis több mint egy évszázadosak voltak, amikor a Vezúv 79-ben kitört.