Jelentős felfedezést tettek a régészek a perui Gran Pajatén lelőhelyen

Több mint száz korábban ismeretlen romot fedeztek fel a perui Gran Pajatén régészeti lelőhelyen egy 2022 és 2024 között végzett ásatáson – jelentette be a Műemlékvédelmi Világalap (WMF).

Ez az első jelentősebb felfedezés a térségben az 1980-as évek óta, és több mint a kétszeresére növelte az ismert csapapoja építmények számát a korábbi 26-ról.

A San Martín megyében található Gran Pajatén a legjelentősebb csacsapoja romváros – építészetének, valamint annak köszönhetően, hogy az UNESCO világörökségi helyszínén, a Río Abiseo nemzeti parkban fekszik. A csacsapoják (a szó kecsua nyelven „felhőharcost” jelent) szertartási helyszíneket, bonyolult városközpontokat, teraszos mezőgazdasági kultúrákat, sziklasírokat emeltek a tengerszint feletti 2000 és 3000 méter magasságban az Andokban.

A prekolumbiánus dél-amerikai csacsapoja kultúra VII. és XVI. század között létezett, az inkák röviddel a spanyolok érkezése előtt, a XV. század végén igázták le és olvasztották be a népet a birodalmukba.

Az 1960-as években felfedezett régészeti lelőhelyen kőmozaikkal, valamint domborműves frízekkel díszített, szertartások színhelyéül szolgáló építményeket is találtak. Míg a korábbi kutatások több figyelemre méltó épületet tártak fel, a helyszín nagyobb része a dús növényzet alatt rejtőzött, teljes mérete, funkciója és keletkezésének ideje találgatások tárgya volt.

A WMF szakemberi fejlett technológiai megoldásokkal, egyebek mellett légi és manuális LiDAR lézeres távolságmeghatározó eszközökkel, fotogrammetriával készítették el a Gran Pajatén naprakész térképét.

A nemzeti park egyedülálló és sérülékeny ökoszisztémájának védelmében a turisták látogatása a Gran Pajaténban és a nemzeti park többi részén szigorúan korlátozott.

A limai Művészeti Múzeumban (MALI) kiállítás is nyílt, a június 18-ig megtekinthető tárlat bemutatja a csacsapoja kultúrát és a WMF legújabb felfedezéseit.

(MTI)