A Homo naledi nevű kihalt emberfajt először 2015-ben írták le az antropológusok, és azóta kiderült, hogy a Homo sapiensnél sokkal kisebb agya ellenére a mai emberhez hasonlóan komplex viselkedésre volt képes.
Megint át kell írni az emberi evolúció történetét, a dél-afrikai Gauteng tartományban a Rising Star barlangrendszerben egy évtizeddel ezelőtt felfedezett maradványok tulajdonosai ugyanis meglepetésekkel szolgáltak. A fejleményeket a héten a NewYork-i Stony Brook egyetemen rendezett Richard Leakey emlékkonferencián jelentették be.
Az antropológusok 2015-ben külön emberfajba sorolták a fosszíliákat Homo naledi néven. A barlangrendszer egyébként az Emberiség Bölcsője nevű világörökségi helyszínen helyezkedik el, ahol a világon a legnagyobb koncentrációban találták ősembermaradványokat.
Mélyen benn a barlangban a kutatók olyan dologra bukkantak, amelyre a Homo naledi agytérfogata és kora alapján igazán nem számítottak: sírokra, amelyek az eddig ismert legrégebbi emberi sírokat több mint százezer évvel előzik meg. Emellett a mészkő falakon háromszögekből, négyzetekből és keresztvonalkázásokból álló, 236-335 ezer éves bevéséseket találtak, amelyeket szintén a Homo naledinek tulajdonítanak. A történelmet valószínűleg át kell írni – foglalta össze a The Washington Post.
Nagy pillanat ez az emberi történelemben – mondta Lee Berger dél-afrikai paleontológus. „Mit teszünk majd, ha találkozunk egy másik kultúrával, amelyik épp olyan komplex, mint a miénk? Hát most találkoztunk” – tette hozzá.
A modern ember, a Homo sapiens mintegy 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, tehát a Homo naledivel egy időben élt, ahogy a 750 ezer éve felbukkant, de 40 ezer éve kipusztult, Európában és a Közel-Keleten honos Neandervölgyi is.
Az utóbbi kettőben közös a nagy agytérfogat, és a Homo naleditől azért meglepő a modern emberhez mérhetően komplex viselkedés, mert az agya nem volt nagyobb grépfrút méretűnél.
A kutatásokban részt nem vett tudósok többsége tagadja, hogy a felfedezett vésetek a Homo naledihez köthetők. Az egyik szkeptikus, Bernard Wood, a George Washington Egyetem professzora szerint az 1930-as években barlangkutatók is csinálhatták. A kutatás résztvevői szerint azonban nagyon nehéz bejutni ebbe a barlangba, és nincs rá bizonyíték, hogy ezt barlangkutatók korábban megtették volna.
Ami a sírokat illeti, ezek sokkal régebbiek, mint a Homo sapiens ismert legrégebbi sírja, amelyet az izraeli Kafce barlangban találtak, és 92 ezer éves. A spanyolországi Sima de los Huesosban (a Csontok Gödre) Neandervölgyiek már 450 ezer évvel ezelőtt elhelyezték halottaikat, ez azonban messze kevésbé összetett viselkedés volt, mint amelyet a Homo naledinek tulajdonítanak.
Amit itt látunk, az egy ismétlődő rituálé – mondta Berger.
Bár ebben a tekintetben is vannak tamáskodók, a kutatók a helyszínen lelt bizonyítékok alapján bizonyosak abban, hogy a fosszíliák nem véletlenszerűen kerültek oda, hanem tudatosan eltemették őket. Erre utal, hogy a testek körül összekeveredtek az üledék különböző rétegei. Bizonyíték az is, hogy ép, nem széthullott gerinccel találták meg egy csecsemő csontvázát, holott ilyen korban ezek a csontok még nem forrnak egybe. „Majdnem teljesen biztos, hogy szétváltak volna, ha a testet nem temetik el” – vélte Frederick Grone, a Stony Brook antropológia és anatómia professzora, aki nem volt tagja a kutatócsoportnak.
A neandervölgyi ember nem tűnt el azonnal a homo sapiens európai megjelenésével, volt egy idő, amíg a két fél együtt tudott élni. A kutatók most pontosabb becslést adtak arra, hogy ez meddig tarthatott.
Azt régóta tudjuk, hogy a Homo sapiens megjelenése Európában a neandervölgyi ember kipusztulásához vezetett, ez azonban nem egyik napról a másikra történt meg. Bár nehéz pontoan megállapítani, hogy meddig éltek együtt, egy friss kutatás szerint nagyjából 2800 évig lehetett közös a történetük.
A Scientific Reports hasábjain megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, a közelmúltban felfedezett fosszíliák azt mutatják, az anatómiai értelemben véve modern ember 54 000 évvel ezelőtt is jelen lehetett Európában, vagyis 14 ezer évvel korábban, mint ahogy a neandervölgyi ember eltűnt. Arról viszont keveset tudni, hogy a két hominida egyszerre volt-e jelen ugyanazokon a területeken, illetve, hogy ha igen, akkor mennyi ideig.
A tanulmány szerzői Franciaországra és Észak-Spanyolországra összpontosítottak, ahol valószínűleg a neandervölgyiek is éltek. Ezeken a területeken nagyjából 42 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Protoaurignacian nevű kultúra, ami a modern embernek tulajdonított eszközöket és pengéket jelenti. Ez a neandervölgyieknek Chatelperront váltotta fel.
A kutatók mindkét típusú eszközből 28-28 tárgyat elemeztek a kormeghatározás segítségével, hogy megbecsüljék a neandervölgyiek legkorábbi és legkésőbbi jelenlétét a területeken. Az eredmények azt sugallják, hogy a modern ember 42 269 és 42 653 év között érkezett a területre, míg a Chatelperron-kultúra 39 894–39 798 évvel ezelőtt tűnt el a területről.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a neandervölgyi ember valamikor 40 870 és 40 457 között halhatott ki a régióban. Ez azt jelenti, hogy 1400–2800 évig együtt élhetett a két hominida. A szakemberek hangsúlyozzák, a mostani mérések is csupán becslést adnak, azt valószínűleg soha nem fogjuk majd tudni megmondani, hogy pontosan mikor tűnt el a neandervölgyi ember, és meddig élt együtt a modern emberrel.
Az eddig feltételezettnél mintegy ötezer évvel korábban, 41–38 ezer évvel ezelőtt érkezett a modern ember Európa legnyugatibb részére egy nemzetközi kutatócsoport szerint.
A Louisville-i Egyetem professzora, Jonathan Haws által vezette kutatócsoport a Portugália középső részén, az Atlanti-óceánhoz közeli Lapa do Picareiro barlangban talált, modern emberek által használt eszközök vizsgálata alapján jutott erre a megállapításra az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott tanulmányában. Felfedezésük alátámasztja azt az elméletet, hogy a modern ember Eurázsiából gyorsan, néhány ezer év alatt szétszóródott Nyugat-Európa irányába első délkelet-európai megjelenése után.
A barlangban talált eszközök abból az időszakból származnak, amelyben korábban a tudósok a neandervölgyi ember jelenlétét feltételezték.
A Lapa do Picareiro barlangban talált, modern emberek által használt eszközök.
A Picareiro barlangban már 25 éve folytatnak feltárásokat antropológusok és régészek, akik megállapították, hogy az ember már mintegy 50 ezer éve birtokába vette azt. Az Észak-karolinai Egyetem, az Algarvei Egyetem és a Lisszaboni Autonóm Egyetem kutatói gazdag régészeti leleteket tártak fel, köztük kőeszközöket, vadászatból, állatok leöléséből és főzési tevékenységből származó több ezer állati csontot.
A Bolognai Egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatónak segítségével határozták meg a korai modern emberek érkezésének és a térség neandervölgyi emberek általi megszállásának korát. Utóbbi mintegy 45-42 ezer évvel ez előttre tehető, a modern ember 41–38 ezer éve érkezett oda.
Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek „halotti szertartással” búcsúztathatták halottaikat.
A Sanidar-barlang (Forrás: ScienceAlert)
A kutatók a közelmúltban újabb neandervölgyi ember maradványait fedezték fel Bagdadtól 800 kilométerre északra, a Sanidar-barlangban, ahol korábban már találtak neandervölgyi maradványokat. A most feltárt, Sanidar Z-nek elnevezett csontvázból jó állapotban maradt fenn a koponya, a mellkas felső része és mindkét keze. Bár a nemét még nem tudták megállapítani, az elemzésből kiderült, hogy több mint 70 ezer éves a lelet, és egy középkorú vagy idősebb neandervölgyi maradványa – olvasható a Science Alert oldalán
A barlang további tíz neandervölgyi otthona volt, az ő maradványaikat 60 évvel ezelőtt tárták fel a régészek. Az egyik csontváz körül ősi pollennyomokat is találtak. A pollen jelenlétéből néhány régész arra következtetett, hogy ezek az ősemberek nemcsak eltemették a halottjaikat, hanem virágokat is tettek köréjük. Ez pedig arra utalhat, hogy a neandervölgyieknek kifinomultabb tevékenységeik is voltak. A pollennyomok miatt a Sanidar-barlang „virágos temetőként” vált híressé.
Egy borda csontmaradványai (Forrás: ScienceAlert)
Chris Hunt kulturális antropológus, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa az új sanidari leletet „egy igazán látványos felfedezésként” értékelte. Mint mondta: a testet a barlang padlóján egy mélyedésbe fektették félig fekvő helyzetben, és a feje mögé egy követ tettek.
A tíz neandervölgyi maradványa közül négyet „különleges együttesként” találtak meg, ami felveti, hogy az egykor ott élő neandervölgyiek visszatértek erre a helyre, hogy ott helyezzék nyugalomra halottjaikat. Hunt szerint a négy test egy akkora területen helyezkedett el, mint egy „kis méretű ebédlőasztal székekkel”.
Hunt úgy vélte, ha modern emberekről lenne szó, használhatnánk a „temető” kifejezést, de ez egyelőre még túl messze van attól, amit a neandervölgyiek viselkedéséről tudunk.
شعور لا يقارن كلما تشهد كشف اثري جديد، انتظروا الاعلان عن كشف اثري جديد بسقارة، شكرا لزملائي بالوزارة. An indescribable feeling when you witness a new archeological discovery. Stay tuned for the announcement of a new discovery in Saqqara Thank you to my colleagues in the ministry pic.twitter.com/RpgK6TmREo
Mexican archaeologists say they found remains of 119 more people, including women and several children, in a centuries-old Aztec "tower of skulls" in the heart of the capital https://t.co/gsHq95aLzM
