A régészek egy 3300 éves tehéncsontból készült sípot találtak az ókori egyiptomi Akhetaten (mai Amarna) főváros maradványainál, közölte a Live Science. A tanulmány szerint ezt az egyedülálló tárgyat egy „rendőr” használta, aki egy királyi sír építőit felügyelte.
A tanulmány egyik szerzője, Michelle Langley, az ausztrál Griffith Egyetem régészeti docense kijelentette, hogy ez egy abszolút egyedülálló lelet. Elmondása szerint ez a síp fényt derít a város azon lakóinak tevékenységére, akik nem a fáraó családjának tagjai voltak.
A csontba egyetlen lyukat fúrtak, és „kényelmesen elfér a tenyérben”. Ezt a sípot egy olyan építményben találták meg, amelyről a kutatók úgy vélik, hogy egy ellenőrzőpont volt.
Akhetaten városát (mai Amarna) IV. Amenhotep fáraó, ismertebb nevén Ehnaton uralkodása alatt alapították. Kr. e. 1368-ban lépett trónra: uralkodása alatt a régi isteneket, köztük Amon-Rét is, betiltották. Ehelyett az egyiptomiaknak egy új istent, Atont kellett imádniuk.
[type] => post [excerpt] => A régészek egy 3300 éves tehéncsontból készült sípot találtak az ókori egyiptomi Akhetaten (mai Amarna) főváros maradványainál, közölte a Live Science. A tanulmány szerint ezt az egyedülálló tárgyat egy „rendőr” használta, aki egy királyi sír épít... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1757974980 [modified] => 1757928383 ) [title] => Régészek egy 3300 éves csontsípot fedeztek fel egy ókori egyiptomi főváros helyén [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5229&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5229 [uk] => 5226 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 5227 [image] => Array ( [id] => 5227 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1757861263-3755-large.webp [original_lng] => 33866 [original_w] => 1440 [original_h] => 811 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1757861263-3755-large-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1757861263-3755-large-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1757861263-3755-large-768x433.webp [width] => 768 [height] => 433 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1757861263-3755-large-1024x577.webp [width] => 1024 [height] => 577 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1757861263-3755-large.webp [width] => 1440 [height] => 811 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1757861263-3755-large.webp [width] => 1440 [height] => 811 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/1757861263-3755-large.webp [width] => 1440 [height] => 811 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1757917590:12 [_thumbnail_id] => 5227 [_edit_last] => 12 [views_count] => 5 [_encloseme] => 1 [_oembed_22956be14374e321eec59e0279cf7232] =>
Radar detects long-lost river in Egypt, possibly solving ancient pyramid mystery https://t.co/6kuZS026i6
Egyiptomi régészek Alexandriánál egy elsüllyedt ókori település maradványait hozták napvilágra: a kutatás során víz alá került épületek, műkincsek és egy kétezer éves kikötőbázis kerültek elő, miközben a mai városra továbbra is veszélyt jelent a tengerszint emelkedése – számolt be az Index.
Egyiptom régészei a napokban újabb látványos felfedezést tettek: az Alexandria partjainál található Abu Qir-öböl mélyén egy elsüllyedt város részeit tárták fel, köztük egy több mint kétezer éves dokkot, szobrokat és mészkő épületeket. A kutatók szerint a lelőhely az ókori Canopus városának kiterjesztése lehet, amely a Ptolemaiosz-dinasztia és a Római Birodalom idején évszázadokon át fontos kereskedelmi és vallási központ volt – közölte a The Guardian.
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary
A várost és a közeli Heracleion kikötőjét évszázadokkal ezelőtt földrengések és a tengerszint emelkedése nyelte el. Most azonban daruk és búvárok segítségével emelték ki a mélyből a hatalmas szobrokat és más műtárgyakat. Serif Fathi turisztikai és régiségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy csak gondosan megválasztott tárgyakat tudnak kiemelni, a többi örökség „az óceán mélyén marad”.
A víz alatti romok között egykori lakóházak, kereskedelmi épületek és szentélyek maradványai találhatók. Felfedeztek víztározókat, sziklába vájt tavakat is, amelyeket valószínűleg haltenyésztésre és víz tárolására használtak.
Különösen figyelemre méltó lelet egy részben megőrzött szfinx, amely II. Ramszesz nevét viseli, valamint egy gránitból faragott, lefejezett Ptolemaiosz-alak és egy római nemes márványportréja. A kutatók egy 125 méter hosszú dokkot is feltártak, amelyet még a bizánci korig használtak.
A felfedezés azonban rávilágít Alexandria jelenlegi sérülékenységére is. A város, amely a régió egyik leggazdagabb történelmi örökségének otthona, ma is veszélyben van, ugyanis évente több mint három milliméterrel süllyed, miközben a tengerszint folyamatosan emelkedik. Az ENSZ előrejelzése szerint, még a legkedvezőbb forgatókönyv esetén is, Alexandria egyharmada 2050-re víz alá kerülhet vagy lakhatatlanná válhat – ugyanúgy, ahogy egykor Canopus és Heracleion is eltűnt a hullámok alatt.
[type] => post [excerpt] => Egyiptomi régészek Alexandriánál egy elsüllyedt ókori település maradványait hozták napvilágra: a kutatás során víz alá került épületek, műkincsek és egy kétezer éves kikötőbázis kerültek elő, miközben a mai városra továbbra is veszélyt jelent a t... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1755900480 [modified] => 1755890527 ) [title] => Ókori város maradványait fedezték fel a tenger alatt Alexandriánál [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=5171&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5171 [uk] => 5179 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 5172 [image] => Array ( [id] => 5172 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/64014559.jpg [original_lng] => 505542 [original_w] => 1300 [original_h] => 867 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/64014559-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/64014559-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/64014559-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/64014559-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/64014559.jpg [width] => 1300 [height] => 867 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/64014559.jpg [width] => 1300 [height] => 867 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/64014559.jpg [width] => 1300 [height] => 867 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1755944798:2 [_thumbnail_id] => 5172 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 964 [translation_required_done] => 1 [_oembed_22956be14374e321eec59e0279cf7232] =>
Radar detects long-lost river in Egypt, possibly solving ancient pyramid mystery https://t.co/6kuZS026i6
Több mint száz év után most először fedeztek fel új fáraósírt Egyiptomban. Dr. Piers Litherland már több mint egy évtizede kutatta az egyiptomi Királyok Völgyét, amikor rábukkant egy lépcsősorra, amely végül egy sírhoz vezetett. Mostanra bebizonyosodott, hogy ez a sír II. Thotmeszé volt, aki Kr. e. 1493 és 1479 között uralkodott. Hónapokba telt, mire eltakarították az áradások által felhalmozott törmeléket a lejtős folyosóról és bejutottak a sírba.
Litherland és csapata először úgy gondolta, hogy a sír egy fáraó feleség nyughelye lehet, aztán bejutottak a sírkamrába, egyértelművé vált, hogy egy uralkodói a nyughely. A régész akkor már tudta: olyan felfedezést tett, amilyen Tutanhamon óta nem volt. „Amikor kijöttem, a feleségem kint várt, és az egyetlen dolog, amit tenni tudtam, az volt, hogy sírva fakadtam” – mesélte Litherland. Ezután nekilátott a további törmelék eltakarításának, abban a reményben, hogy a sír mélyén megtalálja a temetkezés összezúzott maradványait – számolt be róla a The Guardian.
Valójában azonban a sír teljesen üres volt – nem azért, mert kifosztották, hanem mert szándékosan kiürítették: a sírt elöntötte az árvíz.
Egy vízesés alatt épült, és valamikor a temetés után hat éven belül megtelt vízzel. A király földi maradványait egy mellékfolyosón keresztül eltávolították és máshová szállították – magyarázta Litherland, majd azzal folytatta, hogy „csak fokozatosan, amikor átvizsgáltuk a rengeteg anyagot, akkor fedeztük fel azokat az apró alabástromtöredékeket, melyek II. Thotmesz nevét viselték”.
II. Thotmesz Hatsepszut férje és féltestvére volt – utóbbi Egyiptom egyik legnagyobb fáraója és azon kevés nők egyike, akik önálló uralkodóként kormányoztak –, valamint III. Thotmesz apja. Litherland a úgy nyilatkozott: „Ez a felfedezés megold egy óriási rejtélyt az ókori Egyiptom történetében: az újbirodalmi 18. dinasztia korai királyai sírjainak hollétét. Eddig azért nem találták meg ennek a Tutanhamon elődjének számító uralkodónak a sírját, mert mindig azt feltételezték, hogy a Királyok Völgye másik végében kell lennie”.
Mohszen Kamel, a régészeti projekt helyettes vezetője hozzátette: „A bizonyítékok arra utalnak, hogy a sír tartalma egy második sírba került áthelyezésre. Egy második, és nagy valószínűséggel érintetlen Thotmesz II.-sír létezésének lehetősége döbbenetes”.
[type] => post [excerpt] => Több mint száz év után most először fedeztek fel új fáraósírt Egyiptomban. Dr. Piers Litherland már több mint egy évtizede kutatta az egyiptomi Királyok Völgyét, amikor rábukkant egy lépcsősorra, amely végül egy sírhoz vezetett. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1740061680 [modified] => 1740053212 ) [title] => 100 év után először fedeztek fel fáraósírt [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4938&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4938 [uk] => 4935 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4936 [image] => Array ( [id] => 4936 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-185.png [original_lng] => 504733 [original_w] => 960 [original_h] => 637 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-185-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-185-300x199.png [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-185-768x510.png [width] => 768 [height] => 510 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-185.png [width] => 960 [height] => 637 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-185.png [width] => 960 [height] => 637 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-185.png [width] => 960 [height] => 637 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-185.png [width] => 960 [height] => 637 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1740046012:12 [_thumbnail_id] => 4936 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2498 [_oembed_22956be14374e321eec59e0279cf7232] => {{unknown}} [_algolia_sync] => 831455687002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 122 [1] => 111372 [2] => 111373 ) [tags_name] => Array ( [0] => Egyiptom [1] => fáraósír [2] => II. Thotmesz ) ) [3] => Array ( [id] => 4718 [content] =>
Hollandia három régészeti leletet, köztük egy mumifikált fejet adott vissza Egyiptomnak. Ezeket a tárgyakat tíz évvel ezelőtt jogellenesen vitték ki az országból – közölte a holland kormány információs és örökségvédelmi felügyelete.
A kormányzati testület sajtóközleménye szerint a tulajdonosok valamennyi értéktárgyról önkéntesen lemondtak, a leleteket Egyiptom hágai nagykövete vette át a holland hatóságoktól.
A mumifikált fej az időszámítás előtti 170 és 45 közötti időszakból származik, és hosszú ideig egy holland gyűjtő birtokában volt. A visszaszolgáltatott tárgyak közé tartozik továbbá, egy ugyancsak az időszámítás előtti 664 és 525 közötti időszakból származó sírszobor és egy római korból származó, Ízisz egyiptomi istennőt ábrázoló rajz is.
Egyiptom és Hollandia 1970-ben közös szerződést írt alá az UNESCO-val a kulturális javak illegális kivitele elleni küzdelem és a visszaszolgáltatásuk elősegítése érdekében. A holland rendőrség, a vámhatóság és az örökségvédelmi felügyelet mellett a külügyminisztérium diplomáciai okokból és nemzetközi együttműködés céljából szintén részt vett a visszaszolgáltatásban. Emellett a múzeumok és egyetemek szakértelmet nyújtottak a tárgyak eredetiségének és kultúrtörténeti jelentőségének meghatározásához.
„A visszaszolgáltatás megerősíti a nemzeti örökség védelmére és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelésre irányuló közös erőfeszítéseket, annak érdekében, hogy a kulturális örökséget megőrizzük a jövő generációi számára” – áll a felügyelőség sajtóközleményében.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Hollandia három régészeti leletet, köztük egy mumifikált fejet adott vissza Egyiptomnak. Ezeket a tárgyakat tíz évvel ezelőtt jogellenesen vitték ki az országból – közölte a holland kormány információs és örökségvédelmi felügyelete. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1724877780 [modified] => 1724879385 ) [title] => Egyiptom régészeti leleteket kapott vissza Hollandiától [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4718&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4718 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 4719 [image] => Array ( [id] => 4719 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [original_lng] => 455564 [original_w] => 923 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1-300x205.jpg [width] => 300 [height] => 205 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1-768x524.jpg [width] => 768 [height] => 524 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [width] => 923 [height] => 630 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [width] => 923 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [width] => 923 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/17248361694924510530-1200x630-1.jpg [width] => 923 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1724868586:12 [_thumbnail_id] => 4719 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3118 [_oembed_22956be14374e321eec59e0279cf7232] =>
Radar detects long-lost river in Egypt, possibly solving ancient pyramid mystery https://t.co/6kuZS026i6
Sokáig úgy tudtuk, hogy a Királyok Völgyében található sírok mindegyikében csak egy-egy fáraó múmiáját helyezték el a névre szóló szarkofágjában, majd köré gyűjtötték azokat az értékes kincseket, valamint használati tárgyakat, melyekre az uralkodónak a túlvilágon szüksége lehet. Ilyen ismeretek mellett nagy megdöbbenést kelthetett, amikor az 1881-ben Deirel-Bahri közelében megtalált sírban múmiák tucatjára bukkantak a korabeli felfedezők. A temetkezési helyen megtalált, nem kevesebb, mint tizenegy fáraó az ókori Egyiptom egyik legdinamikusabb korszakában uralkodott. Köztük volt I. Seti és II. Ramszesz is, de rajtuk kívül még 50 további holttest is az ókorból.
A felfedezés akkora szenzáció volt, hogy régészek egész serege indult Egyiptomba újabb temetkezési helyek után kutatni.
A francia egyiptológus, aki 12 testet talált egyetlen sírban
1897-ben Victor Loret kinevezték az Egyiptomi Régiségek Szervezetének igazgatójává. A monoklis francia, korának kiemelkedő egyiptológusa a Királyok Völgyére összpontosította energiáit, ahol hamarosan, 1898-ban rábukkant egy újabb „többszemélyes sírra”.
A pislákoló homályban az egyiptológus először egy kis kőfigurát talált a törmelékek között, amelyre II. Amenhotep király, III. Thutmosz fia neve volt ráírva. Lenyűgöző nyom volt, de még nem nevezhették végleges bizonyítéknak a sír tulajdonosára vonatkozóan, ezért tovább kutattak, hogy megtalálják a fáraó múmiáját.
A sír bejárata és a lejtős átjárók mélyen befúródtak a hegybe, mígnem egy ókori tárgyakkal teli terembe jutottak. A műtárgyak azonban törötten hevertek szanaszét. Nyilvánvaló volt, hogy ezt a sírt is feldúlták a sírrablók. Loret csalódottan állapította meg, hogy semmi értékeset nem hagytak maguk után.
Mélyebbre merészkedve a komplexumban a régész egy téglalap alakú szobában találta magát, amelyet két oszlop tartott. A gyertyák félhomályában egy szarkofág alakját tudták kivenni, de a kutatót szörnyű látvány fogadta. Ezt írta feljegyzéseiben:
„Egy test feküdt a sírban, feketén és förtelmesen, grimaszos arca felém fordult, és rám nézett, hosszú barna haja ritkás fürtökben lógott a feje körül. A tolvajok megfosztották a kötéstől és minden felszerelésétől, így csupaszon, de egyébként sértetlenül feküdt a nyughelyén.”
A szoba végén volt egy lépcső, amely egy rövid átjárón át egy másik terembe vezetett. A falakat halvány, színes festmények díszítették mindkét oldalon, közöttük írás, mely szerint a sír tulajdonosa valóban II. Amenhotep, az Újbirodalom egyik leghatalmasabb uralkodója.
Törött tárgyakon átsétálva Loret tovább kutatott és egy nagy kő szarkofágot talált. A koporsóban meglepő módon nem egy, hanem három mumifikált test volt. Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy a kötéseiket a fosztogatók letépték, nyilván ékszereket kerestek alatta, így felfedték a testeket és az arcokat.
Egy másik, szomszédos kamra ajtaját azonban nagy kövekkel zárták el. Loret felemelte a gyertyáját, hogy benézzen a réseken, és a halvány fényében további kilenc koporsót pillantott meg, amelyek közül öt még sértetlennek tűnt. Így már 12 test várt arra, hogy a kutatók meghatározzák, kik lehettek valójában.
Kiket temettek még el a fáraó sírjában?
Az sír, amelyet később KV35-ösnek neveztek el, minden várakozást felülmúlt. Az ásatás során pamuttal bélelt dobozokat vittek le a mélybe, melyekben a felszínre hozták az összes múmiát.
Miután az egyiptológus lesöpörte az egyik koporsó fedelét borító vastag porréteget, döbbenten olvasta a kőbe vésett nevet: IV. Ramszesz. Koporsóról koporsóra haladva felfedte IV. Thutmosz, III. Amenhotep, Merneptah, SetiII, Sziptah, V. Ramszesz és VI. Ramszesz nevét is. A kilencedik szarkofág egy nőé volt, akinek kiléte továbbra is bizonytalan.
A nagy kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan maradt: hol van II. Amenhotep múmiája?
A választ a sírkamra alsó szintjén található szarkofágban találták meg. II. Amenhotep mumifikált maradványai teljesen épen maradtak a szarkofágjában, sikerült megmenekülnie a kegyetlen sírrablóktól. Ennek az lehetett az oka, hogy a szarkofágját jóval hosszabbra építették, mint a benne tárolt test, és a koporsó lábánál volt egy lyuk, melyen benyúlva üresnek tűnhetett a sír, így a sírrablók nem vesződtek vele.
A tudósok felfedezték a Nílus egy rég eltemetett ágát, amely egykor több mint harminc piramis mellett folyt Egyiptomban, és ezzel megoldódott a rejtély, hogy miként szállították az ókori egyiptomiak a hatalmas kőtömböket, amelyekből a piramisok is épültek.
A 64 kilométer hosszú folyóág, amely más csodák mellett az ikonikus gízai piramiskomplexum mellett futott, évezredekig a sivatag és a mezőgazdasági területek alatt rejtőzött – derül ki a csütörtökön közzétett tanulmányból.
A mellékág létezése magyarázatot ad arra, hogy a 31 piramis miért épült láncolatban a Nílus völgyének ma már barátságtalan sivatagi sávja mentén.
Az ókori Egyiptom fővárosa, Memphisz közelében lévő sávban található a gízai Nagy Piramis – az ókori világ hét csodájának egyetlen fennmaradt építménye –, valamint a Khafre-, a Kheopsz- és a Mykerinosz-piramis.
A régészek régóta úgy vélték, hogy az ókori egyiptomiak egy közeli vízi utat használhattak a piramisok építéséhez használt óriási anyagok mozgatására.
Radar detects long-lost river in Egypt, possibly solving ancient pyramid mystery https://t.co/6kuZS026i6
Egy nemzetközi kutatócsoport radaros műhold felvételek segítségével térképezte fel a folyóágat, amelyet Ahramatnak – arabul „piramisoknak” – neveztek el.
A radarral sikerült megoldani, hogy áthatoljanak a homokfelszínen, és képeket készítsenek rejtett jellemzőkről, beleértve az eltemetett folyókat és ősi építményeket.
A Communications Earth & Environment című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a terepvizsgálatok és a helyszínről származó üledék vizsgálata megerősítette a folyó jelenlétét. A tudósok szerint az egykor hatalmas folyót egyre inkább homok töltötte fel, ami a 4200 évvel ezelőtti nagy szárazság idején kezdődött.
A gízai piramisok egy fennsíkon álltak, nagyjából egy kilométerre a folyó partjától.
Sok piramisnak volt egy emelt sétaútja is, amely a folyó mentén futott, mielőtt a völgytemplomoknál véget ért. Ezek kikötőként szolgáltak.
Ez arra utal, hogy a folyó kulcsszerepet játszott a piramisok építéséhez szükséges hatalmas építőanyagok és munkások szállításában – tette hozzá a kutató.
Az, hogy az ókori egyiptomiaknak pontosan hogyan sikerült ilyen hatalmas és hosszú ideig tartó építményeket létrehozniuk, a történelem egyik nagy rejtélye. Ezeket a nehéz anyagokat, amelyek többsége délről származott, sokkal könnyebb lett volna leúsztatni a folyón, mint a szárazföldön szállítani. A folyó felfedezése azt is megmagyarázza, hogy a piramisokat miért építették különböző helyeken.
A víz folyása és mennyisége az idők során változott, így a negyedik dinasztia királyainak másképp kellett választaniuk, mint a 12. dinasztia királyainak – mondta a kutató.
A tanulmány az ikonikus piramisokra összpontosító közelmúltbeli kutatási projektek nyomán született. Az év elején a régészek egy hatalmas projektet indítottak el, hogy Gíza három híres piramisa közül a legkisebbet úgy állítsák helyre, ahogyan szerintük kinézett, amikor több mint 4000 évvel ezelőtt építették.
Egy egyiptomi-japán régészeti misszió jelentette be a projektet, amelynek keretében több száz gránittömböt helyeznek vissza a helyére, amelyek egykor Menkaure király piramisának külső burkolatát alkották.
Néhány régész azonban, köztük az egyiptomi régiségügyi minisztérium egykori vezetője, nem ért egyet a projekttel, és aggodalmának adott hangot, amikor az ásatások megkezdődtek. Dr. Mohamed Abd El-Maqsoud elmondta, hogy mielőtt a gránittömböket elmozdítják, először alaposan meg kellene vizsgálni, hogy meggyőződjenek arról, hogy azok egyáltalán részei voltak-e az építménynek – írta a CBS.
Idei felfedezések
Ókori egyiptomi múmia maszkokat, sírokat és a „csend istene” szobrot fedezték fel Saqqaraban januárban.
Miközben Egyiptom délkeleti részén az ókori Berenike vörös-tengeri kikötőjét tárta fel, egy nemzetközi csapat januárban felfedezett egy római kori (körülbelül Kr.e 31-Kr.u. 330) Buddha szobrot. Számos más lelettel együtt a szobor azt mutatja, hogy akkoriban Egyiptom és India között messzire nyúló kereskedelmi kapcsolatok voltak.
II. Ramszesz fáraó csaknem száz éve felfedezett kolosszális szobrának hiányzó felső részére bukkant egy egyiptomi-amerikai régészcsoport a Minja városától délre folytatott ásatásokon – közölte az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium.
Az egyiptomi régészcsoportot vezető Bászem Dzsihád tájékoztatása szerint a mészkőből készült, 3200 éves tömb mintegy 3,8 méter magas és ülő helyzetben ábrázolja Ramszeszt, fején a kettős korona és királykobra fejdísz. A szobor hátán az Egyiptom egyik leghatalmasabb uralkodójának számító fáraót dicsőítő hieroglifák láthatók.
My Website
A Nagy Ramszeszként is ismert uralkodó az ókori Egyiptom Tizenkilencedik Dinasztiájának harmadik fáraója volt, és i. e. 1279 és 1213 között uralkodott.
A teljes szobor magassága az évtizedekkel korábban kiásott alsó résszel együtt hozzávetőleg 7 méter.
A Nílus nyugati partján fekvő ókori város, Khemnu a görög-római időszakban a Hermopolisz Magna nevet viselte, arab neve El Asmunein.
A kutatások megerősítették, hogy a most talált szoborrész a Günther Roeder német régész által 1930-ban felfedezett alsó rész párja – közölte Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője.
A régészcsoport megkezdte a szobor megtisztítását a modellezéshez, amely bemutatja, hogyan néz ki együtt a szobor két darabja – tette hozzá Vaziri.
Valószínűleg az egyik legmegosztóbb téma bármely társasági beszélgetés közepette, ha éppen már olyan felfokozott a hangulat, hogy a laza tudományosság is belekerül, hogy vajon kik építhették az egyiptomi és maja piramisokat. A téma nagyon megosztó, hiszen az összeesküvés-elméletek hívei az egyiptomi piramisokban látnak egy biztos pontot arra nézve, hogy idegen civilizációk, de legalább egy nagyon fejlett civilizáció biztos, hogy részt vett az építkezésben, máshogy nem tudták volna megoldani az egyiptomiak több ezer évvel ezelőtt.
Bármennyi bizonyíték is kerüljön elő, sokan kimozdíthatatlanok ebből az álláspontból, így mindig nagyszerű élmény, ha a tudomány talál valamit, ami arról szól, hogy épültek a gigantikus építmények. Sokaknak ez új téma a beszélgetésre, másoknak pedig elég bizonyíték. Az örök vita feloldhatatlan, azonban érdemes a témával foglalkozni.
Hogy is építhették ezeket a monumentális épületeket?
Hátborzongató halálpiramist találtak, még a régészek is ledöbbentek a több száz éve elrejtett szörnyűségek láttán
Zahi Hawass, a legnagyobb egyiptomi régész szaktekintély a 4500 éves dokumentumot a 21. század legnagyobb felfedezésének tartja. A dokumentumok a valaha talált legrégebbi papíruszok közé tartoznak, és az egyiptomi életbe engednek betekintést, méghozzá akkor, amikor Hufu fáraó uralkodott. Merer, az egyiptomi építőmester „naplója” leírja, hogy egy sor, erre a célra épített csatornán hordták oda a gigantikus köveket, majd fahasábokkal görgették tovább.
A dokumentum amúgy több hónapos munkafolyamatot rögzít, azt is megtudhatjuk, hogy például a piramishoz érkező mészkövek négy napot utaztak vízi úton, ennyi időbe tellett, még a bányászat helyszínéről oda értek, ahol felhasználták őket.
[type] => post [excerpt] => Valószínűleg az egyik legmegosztóbb téma bármely társasági beszélgetés közepette, ha éppen már olyan felfokozott a hangulat, hogy a laza tudományosság is belekerül, hogy vajon kik építhették az egyiptomi és maja piramisokat. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1709504520 [modified] => 1709423907 ) [title] => 4500 éve leírták, hogy építették az egyiptomi nagy piramist [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=4290&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4290 [uk] => 4293 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 4291 [image] => Array ( [id] => 4291 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis.webp [original_lng] => 411318 [original_w] => 1800 [original_h] => 742 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-300x124.webp [width] => 300 [height] => 124 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-768x317.webp [width] => 768 [height] => 317 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-1024x422.webp [width] => 1024 [height] => 422 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis-1536x633.webp [width] => 1536 [height] => 633 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis.webp [width] => 1800 [height] => 742 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/piramis.webp [width] => 1800 [height] => 742 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1709637586:3 [_thumbnail_id] => 4291 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 3941 [_oembed_eb10d58628c6f6e41a19ddd21e4eba38] =>
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Egy körülbelül 41 millió évvel ezelőtt élt, kisméretű őscetet fedeztek fel paleontológusok Egyiptomban – írja a Guardian. Az emlős Tutanhamon egyiptomi fáraó után a Tutcetus rayanensis nevet kapta.
A felfedezett vízi emlős a bálnákhoz képest igen kis méretű, mindössze 2,5 méter hosszú lehetett, és 187 kilogrammot nyomhatott. Ezzel valószínűleg a Basilosauridae cetek legkisebb tagja, mivel más fajok egyedei általában 4 és 20 méter közötti hosszúságúak. 41 millió évével pedig a legősibb óceánban élő bálnafaj, amelyet valaha Afrikában felfedeztek.
A kutatócsoport beszámolója szerint a fosszíliákat az egyiptomi Wadi el-Hitan közelében tárták fel, ahol számos más őscet fosszíliája is megtalálható, és először nekik sem volt világos, hogy pontosan mit is találtak. Hesham Sallam, a Mansoura Egyetem paleontológiai központjának professzora elmondta, hogy csapata egy mészkőtömbben bukkant egy fogra, amelyről kiderült, hogy az eocén korból származik, azaz kora körülbelül 33,9 millió és 55,8 millió év közé tehető.
Miután a fogat megtisztították az üledéktől, és alaposabb megvizsgálták, az is világosság vált, hogy egy eddig ismeretlen állattól származik. Mivel Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját éppen száz évvel ezelőtti felfedezték fel a területen, a bálna a Tutcetus rayanensis nevet kapta. A kutatók szerint az állat fogának elemzése azt is kimutatta, hogy kis tintahalakkal és valószínűleg rákfélékkel táplálkozhatott, hasonlóan a modern delfinekéhez.
A lelet alig néhány héttel azután került elő, hogy a fosszíliavadászok felfedeztek a valaha élt legnagyobb súlyú őscetet.
لازالت سقارة تخبر لنا المزيد عن أجدادنا.اعلان اكتشاف أثري جديد بسقارة. Saqqara is still telling us more about our ancestors. اكتشاف ٥ مقابر بجنوب سقارة عمرها حوالى ٤٠٠٠ عام . The Discovery of five 4000-year-old tombs south of Saqqara. #Egypt#mostafawazirypic.twitter.com/EIsJa1mR9m
Több mint kétezer mumifikált kosfejet találtak a Ptolemaida-dinasztia idejéből II. Ramszesz fáraó egyik templomában – közölte vasárnap az egyiptomi turisztikai és műemlékvédelmi minisztérium.
A kosfejek mellett bárányok, kutyák, kecskék, tehenek, gazellák, valamint mongúzok bebalzsamozott tetemeit is fellelték a New York-i Egyetem régészei a dél-egyiptomi Abüdosz ókori egyiptomi régészeti lelőhelyen. Sameh Iskandar, az amerikai ásatás vezetője szerint a kosfejek egyfajta áldozati adományok voltak, amelyek II. Ramszesz kultuszára utalnak ezer évvel a fáraó halálát követően is.
Mosztafa Vazíri, az egyiptomi Régészeti Tanács igazgatója elmondta, hogy a leletek segítenek majd többet megtudni II. Ramszesz templomáról, illetve az ott zajló tevékenységekről annak építésekor (Kr. e. 2374–2140), illetve a Ptolemaida-dinasztia (Kr. e. 323–30) idején.
A régészek az állatmúmiák mellett egy palota maradványait is feltárták nagyjából öt méter vastag falakkal a VI. dinasztia idejéből, valamint több szobrot, papiruszt, fák, valamint bőrből készült ruházati darabok és cipők maradványait.
Abüdosz mintegy 500 kilométerre délre található Kairótól a Nílus partján, a romváros az ókorban mindenekelőtt Ozirisznak, a túlvilág és a halottak istenének mitikus sírjáról volt ismert, amelyet I. Széthi Kr. e. 1290–1279 közötti uralkodása alatt építettek. 2021-ben itt találták meg a világ legrégibb, több mint 5000 éves ipari méretű sörfőzdéjét.
