Huszonkét éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer ember életét követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen. New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, terroristák által eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.
A támadásokban a 19 terrorista mellett 2 977 ember – 90 ország állampolgárai – vesztette életét, földi maradványaik azonosítása máig sem fejeződött be teljesen.
A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 72 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt.
A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben magára vállalta.
A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush elnök közvetlenül az események után televíziós beszédében azt mondta:
„Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt, az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a Kongresszus által három nap alatt elfogadott „hazafias törvényt”, amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak, és korlátozta a polgári szabadságjogokat. A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek képtelenek voltak a hatékony fellépésre. A terrorcselekményt követően világszerte megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.
Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította.
A ledőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a fal peremére az áldozatok nevét írták fel. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014-ben nyílt meg. 2017 óta áll a NATO brüsszeli központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékműve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak. New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben sorolják fel a halálos áldozatok neveit.
A romba dőlt WTC helyén új épületegyüttest húztak fel. A tervezett hét felhőkarcolóból az elsőt 2013-ban, a leglátványosabb és leghatalmasabb One World Trade Centert 2014-ben adták át, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 méter) magas felhőkarcoló a nyugati félteke legmagasabb épülete.
Az Egyesült Államok 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. Az amerikai történelem leghosszabb, húsz évig tartó háborúja 2021. augusztus 30-án ért véget. Az Afganisztánban már augusztus 15-én hatalomra került tálibok átmeneti kormánya hivatalosan az Amerika elleni terrortámadás 20. évfordulóján, 2021. szeptember 11-én kezdte meg működését.
Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. A terrorcselekmények kitervelője és irányítója, Hálid Sejk Mohamed és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008-ban a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton kezdődött, a különleges katonai bíróság 2012-ben emelt vádat ellenük terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sebesülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.
A terrortámadások egyik fő szervezőjének tartott Ajmán az-Zavahirivel idén július 31-én végzett amerikai dróntámadás Kabulban. Az amerikai törvényhozás – Barack Obama elnök vétója ellenére – 2016 szeptemberében törvényt szavazott meg, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, köztük Szaúd-Arábiát (a 19 elkövető közül 15 szaúdi állampolgár volt). A Kongresszus állandó kompenzációs alapot hozott létre azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak és segélymunkásoknak, akik a terrortámadások utáni mentés során szenvedtek egészségkárosodást, a törvényt Donald Trump elnök 2019. július 29-én írta alá.
Joe Biden elnök 2021. szeptember 3-án elnöki rendeletben írta elő a terrortámadásokhoz kapcsolódó titkosított kormányzati dokumentumok felülvizsgálatát, titkosításának megszüntetését, illetve az iratok közzétételét. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy héttel később a merénylők és a szaúdi kormány kapcsolatát vizsgáló nyomozati anyagot hozott nyilvánosságra; a rijádi kormány bűnrészességére vonatkozó bizonyíték nem került elő.
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
Több mint 700 darab aranyérmét találtak Kentucky államban egy kukoricaföldön, amely az amerikai polgárháború idejéből való – közölte pénteken a GovMint.com amerikai numizmatikai portál.
Az érméket a portálon keresztül értékesítik, s akár több millió dollárt is hozhatnak a szerencsés megtalálónak, aki az idén lelt rá farmján a „Nagy Kentucky-kincsre”. A megtaláló személyét, illetve a lelőhelyet azonban titokban tartják.
A GovMint.com viszont közzétette a férfi videóját a leletről. „Ez teljesen észveszejtő” – hangzott el a felvételen.
Az érmék az 1840-es évektől egészen az 1863-ig terjedő időszakból származnak. A kincs részét képezi 18 darab nagyon ritka 20 dolláros Gold Liberty aranyérme, amelyet 1863-ban vertek Philadelphia városában. A GovMint.com szerint gyűjtők hatszámjegyű dollárösszegeket is hajlandók egy ilyen ritkaságért fizetni.
Jeff Garrett érmekereskedő szerint egy ilyen lelet jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Mint mondta, a hihetetlen mennyiségű, több mint 700 darab aranyérme valódi időkapszulát jelent az amerikai polgárháború idejéből.
Kentucky a polgárháború idején (1861–1865) ugyan próbált semleges maradni, mégis belesodródott az Észak és Dél konfliktusába. Az érméket hitelesítő Numismatic Guaranty Company cég szerint a több mint 150 évre elkallódott „Nagy Kentucky-kincs” éppen ezen konfliktus eredménye lehet.
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
Egy férfi azt tervezgette, hogy merényletet hajt végre II. Erzsébet ellen, amikor a királynő 1983-ban az Egyesült Államokba látogatott. Ez derült ki azokból az iratokból, amiket az FBI most osztott meg a királynő amerikai útjairól a nyilvánosággal.
Az egész történet ott kezdődött, hogy volt egy rendőr, aki szeretett gyakran megfordulni egy San Franciscó-i ír kocsmában. Itt ismerkedett meg egy férfival, aki végül egyszer azzal hívta fel, hogy bosszút akar állni a lányáért akit „Észak-Írországban gumilövedékkel öltek meg”.
Mivel alig egy hónap volt addig, hogy II. Erzsébet és férje, Fülöp herceg Kaliforniába utazzon, a rendőr figyelmeztette az esetről az FBI-t. Ők pedig most az irataikban erről azt írták, a férfi azt tervezte, vagy ledob a Golden Gate hídról valamilyen tárgyat a Britannia királyi hajóra, amikor az a híd alatt hajózik át épp, vagy akkor próbálná meg megölni a királynőt, amikor az a Yosemite Nemzeti Parkba látogat.
A titkosszolgálat a fenyegetésre válaszul azt tervezte, hogy lezárják a járdákat a hídon, amíg a hajó elmegy alatta, arról viszont nem tudni, hogy milyen biztonsági intézkedéseket tettek a nemzeti parkban. Mindenesetre a vizit megtörtént.
II. Erzsébet 1983-as amerikai útja pont az észak-írországi zavargások közepette kiélezett feszültségek idején történt. Alig pár évvel korábban Fülöp herceg nagybátyját, Lord Mountbattent (Lajos Ferenc battenbergi herceget) az IRA, az Ír Köztársasági Hadsereg nevű terrorszervezet robbantotta fel.
[type] => post [excerpt] => Egy férfi azt tervezgette, hogy merényletet hajt végre II. Erzsébet ellen, amikor a királynő 1983-ban az Egyesült Államokba látogatott. Ez derült ki azokból az iratokból, amiket az FBI most osztott meg a királynő amerikai útjairól a nyilvánosággal. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1685136780 [modified] => 1685241021 ) [title] => Merényletet terveztek II. Erzsébet ellen az 1983-as amerikai útján [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3927&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3927 [uk] => 3935 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 3928 [image] => Array ( [id] => 3928 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/1904.webp [original_lng] => 44214 [original_w] => 1240 [original_h] => 744 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/1904-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/1904-300x180.webp [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/1904-768x461.webp [width] => 768 [height] => 461 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/1904-1024x614.webp [width] => 1024 [height] => 614 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/1904.webp [width] => 1240 [height] => 744 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/1904.webp [width] => 1240 [height] => 744 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/1904.webp [width] => 1240 [height] => 744 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1685230221:12 [_thumbnail_id] => 3928 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2110 [translation_required_done] => 1 [_oembed_347c8f94594c9683e2ce8f5fbad1e368] =>
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
Lwoff-Parlaghy Vilma a XX. század egyik leghíresebb portréfestője és botrányhősnője volt. Olyan híres történelmi személyek álltak neki modellt, mint Kossuth Lajos, II. Vilmos császár, Thomas Alva Edison és Theodore Roosevelt. A magyar nemesi családból származó művésznő már fiatalon jelentős hírnévre tett szert, élete végére pedig az Egyesült Államok egyik legismertebb botrányhőse lett.
Brachfeld Vilma Erzsébet 1863-ban született Hajdúdorogon egy osztrák bárónő, Wilhelmine von Zollerndorf, illetve egy közhivatalnok gyermekeként. Nevét később magyarosította Parlaghyra, ami a német Brachfeld (magyarul: parlag) szó jelentéséből ered. A lány rajztehetsége már gyermekkorában megmutatkozott, így a család 1879-ben Münchenbe költözött, hogy Vilma neves helyi mesterektől tanulhasson. A festőnőnek már fiatal korában voltak kisebb kiállításai, 1893-ban a Müncheni Nemzetközi Kiállításon elnyerte az aranyérmet egyik képével, egy évvel később pedig egy egészalakos önarcképpel bűvölte el a Budapesten a közönséget.
A festőnő önarcképe
A siker kapujában
A 22 éves fiatal művész apja kíséretében, megkereste Kossuth Lajost azzal a kéréssel, hogy álljon neki modellt. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőse végül beleegyezett abba, hogy a fiatal tehetség lefesse. Kossuth Lajos a levelében a következőt írta: „Egy fiatal magyar festőművésznő vetődött ide atyjával, Parlaghy Vilma, ki nem több, mint húszéves s máris európai hírre tett szert bámulatos művészi zsenialitásával. Fejébe vette, hogy nem tágít Turinból, míg engem le nem fest – váltig szabadkoztam.”
Kossuth Lajos portréja 1885-ből, amit Parlaghy Vilma festett
Így folytatta: „Egész konspiráció támadt körülöttem. Fiaim (Feri itt is volt) nekem estek, hogy ne tagadjam meg tőlük azt, hogy egy jó arcképemre tehessenek szert. Csaknem pörpatvar lett belőle, végre is engednem kellett, s a művész kislány nekiállt a festésnek. Még nincs befejezve, fekete karikás dagadt szemem miatt a képmásolás felakadt, de fiaim (pedig Lajos szigorú kritikus) azt mondják, már amint van is, igazi mestermű.”
A Múlt-kor cikke szerint a látogatás eredményeként született olajfestmények egyikét Vilma benevezte egy budapesti kiállításra, amit végül politikai okok miatt visszautasítottak. Ennek ellenére az alkotás körüli botrány akkora sajtóvisszhangra tett szert Európa-szerte, hogy a fiatal művésznő jelentős ismertséget szerzett magának. Nem sokkal később egy hasonló botránnyal került a figyelem középpontjába, ugyanis Helmuth von Moltke, a porosz-német haderő egykori legendás vezére, egy portré elkészítésére kérte fel Parlaghyt. A képet ezúttal a Berlini Művészeti Akadémia tárlatán szerette volna bemutatni, de a bíráló bizottság elutasította a pályázatát. Azonban a hír eljutott II. Vilmos császárhoz, aki megvásárolta a portrét, majd a császári kollekció részeként végül bejuttatta a kiállításra.
„A magyar fruska”
Parlaghy az 1890-es évektől egyre nagyobb sikereket ért el. A kor legismertebb alakjairól készített portrét, például Bismarckról, Ferenc Józsefről, VII. Edvárd angol királyról, illetve II. Vilmos német császárról. 1894-ben pedig a Párizsi Művészeti Akadémia tagjává választották. de aranyérmet nyert a chicagói világkiállításon is.
Annak külön története van, hogyan lett a festőnőből II. Vilmos császár személyes pártfogoltja. Az Arcanum adatbázisában fellelhető Az Est egyik 1923-as száma is, mely így számol be az előzményekről: „Parlaghy Vilma a múlt század utolsó évtizedének legérdekesebb egyéniségei közé tartozott. Talán soha világhírességre nem vergődött volna, ha Vilmos császár pártfogásába nem fogadja. A még akkor ismeretlen magyar művésznőt, egy rendkívül szépségű grófné ajánlotta a némát császár figyelmébe. II. Vilmos semmit sem tudott megtagadni ettől a grófnőtől és ezért mosolyogva mondotta neki:Hát jó, küldje ide azt a magyar fruskát!’A magyar fruska már másnap jelentkezett az uralkodónál. A császárnak megtetszett a fiatal művésznő és nyomban megrendelte nála az arcképét. Hétszer festette le azután a császárt, mindig más és más uniformosban.”
Parlaghy Vilma olajfestménye II. Vilmos császárról
Állatkert egy hotel lakosztályában
A művésznőnek a festésen kívül más szenvedélyei is voltak; ritka és drága műtárgyakat gyűjtött, szeretett utazni, illetve rajongott az állatokért. A nizzai otthonában egy kisebb állatkertet is kialakított, amelynek nagy részével együtt költözött az Egyesült Államok Virginia államába 1908-ban. Az egzotikus kedvencei között volt egy tengerimalac, egy kis pomerániai törpespicc, egy bagoly, egy angóramacska, két kis aligátor és egy medve is.
Ezt követően azzal hívta fel magára a figyelmet Lwoff-Parlaghy hercegné – akinek második házassága lehetővé tette, hogy viselje a hercegi címet és nevet –, hogy New York legfényűzőbb szállodáit kereste fel, azzal a szándékkal, hogy állandó lakosztályt szerezzen magának, személyzetének és állatainak. A város híres intézményei számára azonban ez elfogadhatatlan volt, így sorra visszautasították őt. Végül azonban az akkor újonnan nyílt Plaza Hotel vezetői megegyeztek vele, amit később megbántak.
A hercegné ebben az időszakban tudatosan kereste és generálta a botrányokat, amit az amerikai sajtó szívesen meg is osztott az emberekkel. Bámulatosan tehetségesnek bizonyult abban is, hogy korának társadalmi elitjével elfogadtassa magát, aminek köszönhetően rendkívül sok kapcsolatra tett szert, egyaránt voltak barátai az USA-ban, Európában, de Oroszországban is.
Később kiderült, hogy üzleti ügyei körül ment mindig minden rendben, például nizzai bankárja egyszer közel 200 ezer dollárra perelte egy tranzakció miatt, annak ellenére, hogy korábban a festőnő teljes felhatalmazást adott neki európai pénzügyei kezelésére.
Mivel a művésznő előszeretettel szerepelt az újságok címlapjain, így mindig gondoskodott arról is, hogy legyen miről írni. A leghíresebb esete az volt, amikor egy cirkuszi előadáson látott kisoroszlánt szeretett volna megszerezni magának. Ahhoz, hogy állatgyűjteménye még egy taggal bővüljön, Daniel E. Sickles, ismert polgárháborús tábornok, segítségét kérte. A nemzeti hősnek a cirkusz vezetői nem tudtak nemet mondani, így az oroszlánkölyök és idomára beköltözhetett a lakosztály 3. emeletén található szobák egyikébe.
Lwoff-Parlaghy Vilma hercegné fényképe. A képet feltehetőleg 1896-ban készítették, amikor a hercegnő először látogatott New York-ba
A Sickles névre keresztelt, illetve a Goldfleck becenéven szólított oroszlánkölyköt Vilma minden nap pórázon a Central parkba sétáltatta és aranytálból etette. A luxus ellenére azonban az állat 1912-ben megbetegedett és elpusztult. Goldflecknek fényűző temetése volt, majd a hartsdalei kisállattemetőben helyezték örök nyugalomra.
A festőnő meglehetősen ellentmondásos amerikai megítéléséről az Arcanum adatbázisában találtak szerint, így írt a Pesti Hírlap 1912-ben:
„Parlaghy Vilmát, aki sokat tartózkodik Amerikában s akit az ottani lapok többször emlegetnek az excentricitásai, mint a művészete révén, most newyorki tudósítónk szerint nagyban méltatják a művészetéért. Lwoff-Parlaghy hercegnő a Central Parkra nyíló Hotel Plazaban lakik s ott van a műterme is. Itt mutatta be legújabb műveit, melyet amerikai előkelőségek arcképcsarnokának is lehetne nevezni. A képek közül Andrew Carnegie arcképe tetszett legjobban, melyről a newyorki lapok elragadtatással írnak. Általános a vélemény, hogy a milliárdos acélmester és békeapostol legjobb képe ez. Cartiegién kívül több kiváló diplomata politikus, író és milliomos arcképét festette meg Parlaghy Vilma, aki már legközelebb Karlsbadba utazik Amerikából.”
Kapcsolati állapota: bonyolult
1887-ben a festőnő Berlinbe költözött, majd 3 évvel később hozzáment dr. Karl Krügerhez, ami feltehetőleg érdekházasság volt, mivel az ügyvédként dolgozó férfinek olyan kapcsolatai voltak a társasági életben, amelyek elősegíthették a festőnő karrierjét. Kapcsolatuk azonban nem tartott sokáig, mivel 1895-ben elvált első férjétől.
Pár évvel később, 1899-ben összeházasodott Jevgenyij Lwoff orosz herceggel, akitől 1903-ban elvált. A második exférje azonban engedélyezte Vilmának, hogy továbbra is viselje a hercegi címet és nevét, valamint évente egy nagyobb összeggel támogatta a művésznőt. Később a botrányos életű festő Peter Norssal kötött házasságot, akitől 1905-ben lánya is született.
Lwoff-Parlaghy hercegné a New Broadway Magazine egy 1908-os képén
Műtermében halt meg
A festés meghatározta az életét. Karrierje második felében olyan modellekkel büszkélkedhetett, mint az amerikai elnök, Theodore Roosevelt és az amerikai feltaláló, Thomas Alva Edison. Mindemellett Lwoff-Parlaghy hercegné festhette meg Nikola Tesla egyetlen portréját. Az első világháború azonban kellemetlenül érintette a fényűző életet élő festőnőt is. 1914-ben ki kellett költöznie a hotelből, majd karrierje is leívelt. Egyre többet betegeskedett, illetve egyre kevesebbet festett. A hercegné élete végére elszegényedett, mivel nem tudott annyit dolgozni, és a herceg sem tudta tovább fizetni a járadékot megcsappant vagyonából. Ennek következtében már nem tudta fenntartani korábbi fényűző életmódját. Végül a botrányos és izgalmas karriert befutott festőnő 60 évesen halt meg a saját műtermében, New Yorkban.
„Parlaghy Vilma haláláról mindössze néhány sorban emlékeztek meg a lapok. Az a nemzedék, amely erre a festőművésznőre még jól emlékezik, megöregedett, vagy kihalófélben van, s így nem csoda, ha halálhíre nagyobb visszhangot nem keltett” – írta Az Est 1923-ban.
Bizonyos források szerint halála előtt éppen lepecsételte volna a helyiséget, mivel nem tudta fizetni azt. Halálának körülményei meglehetősen ellentmondásosak, állítólag egy bírósági végrehajtó jelent meg nála, 200 ezer dollárt követelve valamilyen tartozás jogcímén. Parlaghy Vilma elszörnyedt az összeg hallatán, majd – állítólag – rosszul lett, és néhány perc után meghalt. Ugyanakkor – megint csak állítólag, ismerősei szerint – hátrahagyott javai akkor összesen több millió dollárt értek.
[type] => post [excerpt] => Lwoff-Parlaghy Vilma a XX. század egyik leghíresebb portréfestője és botrányhősnője volt. Olyan híres történelmi személyek álltak neki modellt, mint Kossuth Lajos, II. Vilmos császár, Thomas Alva Edison és Theodore Roosevelt. A magyar nemesi csalá... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1681078980 [modified] => 1681333521 ) [title] => Kossuth Lajost és Teslát is lefestette Amerikában a botrányos életű magyar festőnő [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3862&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3862 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 3863 [image] => Array ( [id] => 3863 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/4964370-lefestette-kossuth-lajost-es-teslat-amerikaban-a-botranyos-eletu-magyar-festono.jpg [original_lng] => 35921 [original_w] => 825 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/4964370-lefestette-kossuth-lajost-es-teslat-amerikaban-a-botranyos-eletu-magyar-festono-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/4964370-lefestette-kossuth-lajost-es-teslat-amerikaban-a-botranyos-eletu-magyar-festono-300x164.jpg [width] => 300 [height] => 164 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/4964370-lefestette-kossuth-lajost-es-teslat-amerikaban-a-botranyos-eletu-magyar-festono-768x419.jpg [width] => 768 [height] => 419 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/4964370-lefestette-kossuth-lajost-es-teslat-amerikaban-a-botranyos-eletu-magyar-festono.jpg [width] => 825 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/4964370-lefestette-kossuth-lajost-es-teslat-amerikaban-a-botranyos-eletu-magyar-festono.jpg [width] => 825 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/4964370-lefestette-kossuth-lajost-es-teslat-amerikaban-a-botranyos-eletu-magyar-festono.jpg [width] => 825 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/4964370-lefestette-kossuth-lajost-es-teslat-amerikaban-a-botranyos-eletu-magyar-festono.jpg [width] => 825 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1681322722:5 [_thumbnail_id] => 3863 [_edit_last] => 5 [views_count] => 5745 [_oembed_347c8f94594c9683e2ce8f5fbad1e368] =>
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
Az Egyesült Államok egy eltűntnek gondolt ókori mozaik-műemléket juttatott vissza Olaszországnak, a mitológiai témájú műkincset a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei adták át az olasz hatóságok képviselőinek pénteken Rómában.
Az FBI közleménye az átadás kapcsán úgy fogalmazott, hogy a megtalált és visszaadott emlék „Róma történelmének kulcsfontosságú része”. A műkincsről 2020-ban szerzett tudomást az FBI műkincs-bűncselekményekre szakosodott egysége, amikor egy ügyvéd kereste meg őket, hogy névtelenséget kérő ügyfele birtokában van egy hatalmas, a mitológiai Medúzát ábrázoló mozaik. A nyomozó hatóság közlése szerint a mozaikot 16 – egyenként 40-100 kilogramm súlyú – darabban tárolták egy Los Angeles-i raktárban. A műkincs visszajuttatását hosszabb nyomozás előzte meg. Az eljárásba bevonták az olasz hatóságokat is, amelyek megállapították, hogy az Olaszországból került a tengerentúlra, nagyjából egy évszázada. Az Egyesült Államokban egyetlen nyomát találták, egy 1959-es újsághirdetésben eladásra kínálták. Az FBI közleménye szerint a leletet visszajuttató „ügyfél” nem rendelkezett eredetigazolással tulajdonáról, így azt nem tudta értékesíteni. A szállítmány már áprilisban Rómába érkezett, a különleges szállítás költségeit a korábbi tulajdonos állta. Olasz szakemberek jelenleg a mozaikok tisztításán és helyreállításán dolgoznak, de köszönhetően a megfelelő hőmérsékletű tárolásnak az viszonylag épségben megmaradt – áll az amerikai hatóság közleményében. A CNN szombaton összeállítást közölt arról, hogy az FBI a közelmúltban – házkutatási végzés alapján – a New York-i Metropolitan Múzeumban is számos műkincset lefoglalt annak gyanújával, hogy lopás, vagy fosztogatás révén kerültek el jogos tulajdonosaiktól, illetve származási országukból. Egy kerületi ügyész azt is elmondta, hogy jövő héten újabb műtárgyakat juttatnak vissza jogos tulajdonosaikhoz; Olaszországba 58 tárgy kerül majd vissza, amelyek közül 21-et találtak meg a híres New York-i múzeumban, míg Egyiptomnak 16 műtárgyat adnak vissza az amerikai hatóságok, amelyek közül 11 szerepelt korábban a Metropolitan gyűjteményében.
MTI
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok egy eltűntnek gondolt ókori mozaik-műemléket juttatott vissza Olaszországnak, a mitológiai témájú műkincset a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei adták át az olasz hatóságok képviselőinek pénteken Rómában. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1662326700 [modified] => 1662291267 ) [title] => Száz éve eltűnt ókori mozaikegyüttest adott vissza az Egyesült Államok az olasz kormánynak [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=3526&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 3526 [uk] => 3529 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 3527 [image] => Array ( [id] => 3527 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg [original_lng] => 88829 [original_w] => 695 [original_h] => 695 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles-300x300.jpg [width] => 300 [height] => 300 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg [width] => 695 [height] => 695 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg [width] => 695 [height] => 695 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg [width] => 695 [height] => 695 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg [width] => 695 [height] => 695 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/http-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-220903124429-fbi-returns-italian-art-los-angeles.jpg [width] => 695 [height] => 695 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1662378331:2 [_thumbnail_id] => 3527 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 2640 [translation_required_done] => 1 [_oembed_347c8f94594c9683e2ce8f5fbad1e368] =>
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
Korabeli dokumentumok mellett főleg polgárháborús relikviákat, köztük lőszereket találtak egy 134 éves időkapszulában, amelyek Robert Lee konföderációs tábornok elbontott szobrának talapzatában voltak elhelyezve az amerikai Virginia állam fővárosában, Richmondban, az átnedvesedett rézládában azonban nem volt ott a várva várt állítólagos fotó a koporsóban fekvő Abraham Lincoln meggyilkolt elnökről.
Ahogyan arról már beszámoltunk, a konföderációs szobor alatt két időkapszulát is találtak. Az első időkapszula kapcsán a műemlékvédelmi hatóság közölte, hogy „érdekes összeállításról” van szó, de ez nem az, amit kerestek. Ezt az időkapszulát valószínűleg egy vagy több, az építkezést felügyelő személy rejtette el a talapzatban.
Végül hétfőn a talapzat egy gránittal körülzárt részében, a talajszint magasságában, vízben ázva találtak egy rézládát, amely Ralph Northam kormányzó ujjongó Twitter-üzenete szerint az eredeti, hivatalos időkapszula lehet.
A kedden több mint kétórás élő online közvetítés mellett felnyitott rézládában egy 1887-es almanachot, könyveket, újságokat és folyóiratokat, egy bibliát, szabadkőműves relikviákat, pénzérméket, az 1861-1865-ös polgárháborúban használt lőszereket, köztük francia eredetű Minié-lövedékeket találtak.
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
Az időkapszulában találtak egy kiadványt is, amelynek címe „A bevándorló barátja: 500 eladó vagy cserélhető virginiai farm”.
Egy borítékban két fából faragott szobrocskát találtak, egy szögmérőt és iránytűt ábrázoló figurát, a szabadkőművesek szimbólumát, továbbá egy konföderációs zászlót, melyeket a szakértők szerint abból a fából vágtak ki, amely Thomas „Stonewell” Jackson konföderációs tábornok sírján nőtt. Az egyik könyvben Lee tábornok arcképével díszített könyvjelzőre bukkantak.
Megtalálták a ládában annak a bombának egy töredékét is, amelyet az 1862-es győztes fredericksburgi csatában használtak az elszakadni akaró déliek. A ládát a felnyitás előtt tűzszerészek vizsgálták át, hogy megtudják, nem tartalmaz-e éleslőszert.
Az egyik legérdekesebb dokumentumon egy térdelő nő látható az 1865. április 14-én meggyilkolt Abraham Lincoln koporsója előtt. A kétoldalas rajz a Harper’s Weekly folyóirat két héttel később megjelent számának közepén jelent meg.
Az időkapszula ugyanakkor nagy csalódást okozott a történelmi ereklyék gyűjtőinek, mert a várakozásokkal ellentétben nem tartalmazta a legértékesebbnek tartott tárgyat, egy állítólagos fényképet a koporsójában fekvő Lincoln elnökről.
A fotóra, amely ritka és történelmi értékű lenne, ha létezne, egy újságcikk egyetlen sorában találtak utalást.
A mintegy 30 centiméteres rézláda tartalmát átnedvesedve, de a vártnál jobb állapotban találták meg vízben ázva egy falfülkében a 12 méteres szobortalapzat aljában. A nedvességtől megvetemedett ládát ugyanakkor nem tudták szokványos módon kinyitni, az egyik oldalát kellett levágni. A papíralapú emlékeket is megviselte a víz és az idő, de legalább részlegesen olvashatók.
A talapzattal és a tábornok lovasszobrával együtt 18 méter magas emlékművet 1890-ben avatták fel Richmondban, a szakadár déliek egykori fővárosában. A rabszolgaság eltörlése ellen harcoló déli, konföderációs hadsereg vezetőjének emelt monumentális emlékmű 2020-ban, a fehér rendőrök által megölt afroamerikai férfi, George Floyd halála után vált az antirasszista tüntetések célpontjává, mint a rabszolgatartó múlt szimbóluma.
Ralph Northam virginiai kormányzó 2020 nyarán jelentette be, hogy az emlékművek „újragondolása” jegyében eltávolítják a szobrot. A bontás 2021 szeptemberében történt meg, de az időkapszulát hónapokon át hiába keresték, a múlt héten is csak egy másik, vélhetően az építés résztvevői által magánakcióban elrejtett ládikát találtak meg néhány korabeli emlékkel.
[type] => post [excerpt] => Korabeli dokumentumok mellett főleg polgárháborús relikviákat, köztük lőszereket találtak egy 134 éves időkapszulában, amelyek Robert Lee konföderációs tábornok elbontott szobrának talapzatában voltak elhelyezve az amerikai Virginia állam fővárosá... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1640983980 [modified] => 1640895935 ) [title] => USA: Szabadkőműves és polgárháborús relikviákat találtak egy időkapszulában [url] => https://history.karpat.in.ua/?p=2936&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 2936 [uk] => 2957 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 2937 [image] => Array ( [id] => 2937 [original] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/idokapszula-amerikai-polgarhaboru-konfoderacio-robert-e-lee-501986.jpg [original_lng] => 225267 [original_w] => 1125 [original_h] => 633 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/idokapszula-amerikai-polgarhaboru-konfoderacio-robert-e-lee-501986-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/idokapszula-amerikai-polgarhaboru-konfoderacio-robert-e-lee-501986-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/idokapszula-amerikai-polgarhaboru-konfoderacio-robert-e-lee-501986-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/idokapszula-amerikai-polgarhaboru-konfoderacio-robert-e-lee-501986-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/idokapszula-amerikai-polgarhaboru-konfoderacio-robert-e-lee-501986.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/idokapszula-amerikai-polgarhaboru-konfoderacio-robert-e-lee-501986.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) [full] => Array ( [url] => https://history.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/idokapszula-amerikai-polgarhaboru-konfoderacio-robert-e-lee-501986.jpg [width] => 1125 [height] => 633 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => history [color] => brown [title] => Історія ) [_edit_lock] => 1641640264:8 [_oembed_347c8f94594c9683e2ce8f5fbad1e368] =>
They found it! This is likely the time capsule everyone was looking for. Conservators studying it—stay tuned for next steps! (Won’t be opened today) pic.twitter.com/3lWrsPGZd2
